Határtalan tudomány - határtalan könyvtárak
„A határtalan tudomány maga a könyvtár, amely az egyetem egyik legfontosabb szervezeti egysége”- mondta Padányi József vezérőrnagy az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencián a Ludovika Dísztermében. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a konferencia gondolatvilága és célkitűzése csatlakozik a Magyar Tudományos Akadémia határtalan tudomány gondolatköréhez.
Padányi József elmondta, mind fizikai, mind pedig virtuális értelemben a könyvtár eddig is és ezután is a határtalanságot fogja képviselni. „A falak nélküli könyvtár az, amelyben a tudásbázis a nap huszonnégy órájában elérhető”- fogalmazott. Véleménye szerint ma már nincs olyan ismeret a virtuális térben, amely ne lenne elérhető a könyvtárban. „Az NKE egyik hívószava, hogy az együttműködés egyeteme szeretnénk lenni”- hangsúlyozta. Az elmúlt évek eredményeként kiemelte, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel együttműködésben a Magyary Zoltán hagyaték jelentős részének megtörtént a digitalizálása. „Mindezt a Tudástáron közkincsé is tudtuk tenni”- jegyezte meg. Hozzátette, számos olyan adatbázist vásárolt és tett nyilvánossá az egyetem, amelyhez eddig nem férhettek hozzá az egyetemi polgárok.
„A 21. század a tudás és a kreativitás évszázada”- jelentette ki Sörényi Edina. Az Emberi Erőforrások Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárság Könyvtári és Levéltári Főosztály főosztályvezetője kiemelte, az információs forradalom megvalósult. „Az emberi tudás és az általa létrehozott érték szerepe felértékelődött és a gazdaág növekedésének is a motorjává vált”- fogalmazott az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár korábbi igazgatója. Meglátása szerint a könyvtár mint brand évezredeken keresztül tudást és információt nyújtott a társadalom számára, emellett megőrizte, feldolgozta és hozzáférhetővé is tette azt.
Bognárné Dr. Lovász Katalin az Európai Dokumentációs Központoknak az európai állampolgárok információs ellátásában betöltött szerepéről tartott előadást. „Az Európai Dokumentációs Központok hálózatát az Európai Bizottság hozta létre 1963-ban”- mondta az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Intézet Savaria Könyvtártudományi Csoportjának adjunktusa. Mint mondta, mindez olyan egyetemeken és főiskolákon valósult meg, ahol európai integrációs képzés folyt. „Magyarországon jelenleg tizenkettő intézmény van, köztük egy az NKE Víztudományi Karán”- hangsúlyozta. Kiemelte, hogy 480 európai uniós információs központ, 400 dokumentációs központ és 400 szakértő előadó számít az EDK tagjának.
„Egy határtalan közösségről fogok ma beszélni”- mondta Karácsony Gyöngyi a 21. századi kutatásról és kommunikációról tartott előadásában. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának főigazgatója kiemelte, a közösségnek nemcsak a könyvtárosok a résztvevői. Kifejtette, hogy a közösségben érintettek a kutatásfinanszírozók, a gazdasági szereplők, a kutatók, a kutatóintézetek, a kiadók, a könyvtárak és maga a társadalom is. „Aktív párbeszéd és közös gondolkodás zajlik”- hangsúlyozta. Mint mondta, a tudományos kommunikáció és kutatás folyamatában érintettek csatlakozása szükséges a célok eléréséhez. „A tudományos kutatásban paradigmaváltás történik”- hangsúlyozta. Véleménye szerint ez az átrendeződés a szerepek azonosítását és tisztázását is magában foglalja.
A konferencia délutáni szekciója Dr. Szlávik Lajos előadásával kezdődött. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa, egyetemi magántanár, a Magyar Hidrológiai társaság elnöke a Vízügyi Digitális Tudástár megszületésének történetét, valamint működését mutatta be. A tematikusan felépített, több modulból álló tudástár nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói és kutatói, hanem a magyarországi vízügyi szakma és a könyvtárosok számára is kiválóan használható digitális információforrás.
Molnár Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár könyvtárosa a felsőoktatási intézmények és tudományos kutatóintézetek egyik legfontosabb platformjáról, a repozitóriumokról tartotta előadását „Tudományos eredmények disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen könyvtári repozitóriumok segítségével” címmel. Szegedi példával szemléltette azokat az elveket és feltételeket, amik a minősített repozitórium működtetéséhez szükségesek, és előadásában részletesen felvázolta a lehetséges fejlesztési irányokat.
Az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Osztályának vezetője, Győrffy Szabolcs „Könyvtári digitalizálás - a korlátlan lehetőségek határvonalai” című előadásával szintén a gyakorlati tapasztalatok bemutatására vállalkozott. A digitalizálás technikai feltételeinek bemutatása mellett jelentős részt szánt előadásában az ahhoz szükséges emberi erőforrás kérdéskörére is. Jövőbe tekintő gondolatai valamennyi könyvtár számára aktuális kérdéseket vetettek fel.
Winkler Bea, az Állatorvostudományi Egyetem Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója „A világ sarkából is elérhető könyvtár, a könyvtár sarkából is elérhető világ” című előadásában a technológia fejlődésének könyvtári szolgáltatásokba történő beépítéséről vázolt fel jövőképeket. A mesterséges intelligencia, a chatbotok és a keresőmotorok világára reflektálva, előadását a következő gondolattal zárta: „Ha a kritikus gondolkodás eddig fontos volt, most kétszeresen az.”
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna, Bedekovits Tamás
Az előadások prezentációs dokumentumai:
Sörény Edina: Könyvtárak a tudás évszázadában – Van-e határ?
Karácsony Gyöngyi: Tudomány 2.0: Kutatás és kommunikáció a 21. században
Winkler Bea: A világ sarkából is elérhető könyvtár, a könyvtár sarkából is elérhető világ