Könyvajánló - 2021. március 19.
Veszélyes vizeken. Konfliktusok és biztonsági fenyegetések a Távol-Keleten. (Salát Gergely – Szakáli Máté – Szilágyi Zsolt szerk.), Budapest, Typotex, 2019.
Az utóbbi időkben egyre gyakrabban irányul a nemzetközi figyelem a Távol-Kelet régi és új biztonsági problémáira és konfliktusaira. Kína folyamatos erősödésével szétfeszíti az eddigi kereteket, az USA a Trump-elnökség ellentmondásos lépéseivel politikájuk újragondolására készteti az USA térségbeli szövetségeseit és riválisait. Észak-Korea atombombát robbantott, India és Kína határvidékén összetűzések törtek ki, a Dél-kínai-tengeren folytatódott a kínai térnyerés. A Fülöp-szigetek szövetségesváltáson, Japán újrafelfegyverkezésen gondolkodik, miközben a kínai Új Selyemút a térségbeli viszonyok alapvető átalakítását tűzte ki célul. Észak-, Dél- és Délkelet-Ázsia minden állama geopolitikai versengés szereplőjévé és/vagy terepévé vált. A területi viták közül egy sem került közelebb a megoldáshoz, s a több országban előforduló robbantásos merényletek, kibertámadások, etnikai konfliktusok és környezetvédelmi katasztrófák arra is felhívják a figyelmet, hogy a nem hagyományos biztonsági problémák is súlyos fenyegetést jelentenek.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után. (Robert Gerwarth, John Horne szerk.), Budapest, L’Harmattan, 2018.
Az első világháború ért véget 1918 novemberében. Oroszországban és Kelet-Európában majd egy évvel később zárult le, miközben itt és Európa más területein is olyan konfliktusok sorozatát robbantotta ki, melyek egészen 1923-ig tartottak.
A háború folytatásában kiemelkedő szerepe volt a paramilitáris csoportosulásoknak. Ezek rendelkeztek a formális katonai szervezetek bizonyos vonásaival, ám a reguláris hadsereggel szemben ezeket különböző forradalmak eszközeiként, vagy pedig – amikor az osztály – vagy nacionalista forradalom leverésére elégtelennek bizonyult a reguláris hadsereg – a hagyományos haderő pótlékaként alkalmazták. A paramilitáris erőszak különböző összefüggésekben is jelentkezett. Az Oroszországban kitört osztályforradalom által elindított erőszakhullámnak is fontos aspektusa volt, miközben Közép- és Kelet-Európában – Finnországot és Olaszországot is ide értve – ama ellenforradalmi tevékenységnek is elválaszthatatlan összetevőjévé vált, amelyek a bolsevik osztályerőszak mitikussá növesztett rémképével igyekeztek felvenni a harcot a rend és a tekintély védelmében.
A paramilitáris erőszak a határok feletti és nemzetiségek közötti összecsapásokban is fontos szerepet kapott azokban az újonnan létrejött államokban, melyek a korábbi soknemzetiségű birodalmak (Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Ottomán Birodalom) romjain születtek. Az ír függetlenségi háborúban is mindkét oldalon jelentős szerepet kapott. Sokszor kapott politikai jelentőséget is, és szimbolikája hosszú évtizedekig éreztette hatását.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Odd Arne Westad: Nyughatatlan birodalom. Kína és a világ 1750 óta. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2020.
A császárok uralmához vagy más kommunista rendszerekhez képest a kortárs Kína több erőt mutat, nyitottabban viselkedik, még akkor is, ha a háttérben vagy a napi politikában olykor visszaköszönnek a régi beidegződések. Kétségtelen, hogy az ázsiai állam gazdasága az utóbbi évtizedekben óriási mértékben nőtt, és a legtöbb kutató arra számít, hogy az ország globális vezető szerepet tölthet be a későbbiekben is.
A Nyughatatlan birodalom szerzője azonban - vitába szállva jó néhány szakértővel - arra a következtetésre jut, hogy Kína útja a jövőben kevésbé lesz egyenes, mert a tagadhatatlan haladás ellenére a mélyben olyan áramlatok munkálnak, amelyek merőben eltérő irányba vezérelhetik az országot.
Odd Arne Westad, Kelet-Ázsia-kutató, a számos díjjal kitüntetett történész ebben a kötetében Kína és a külvilág kapcsolatát tekinti át 1750-től napjainkig, miközben óhatatlanul a még távolabbi múltat is fürkészi, hátha a jelenkori átalakulások a Mennyei Birodalom meghatározó örökségében gyökereznek.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---
Borvendég Zsuzsanna: A kádári Magyarország titkos élete. Köröstárkány-Kápolnásnyék, Kárpátia Stúdió, 2019.
A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.
A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.
Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért döntöttünk most úgy, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét kiadásra kerül.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
----
Forgács Balázs: Gerillák, partizánok, felkelők. Az irreguláris hadviselés elméletének története - korunk kihívásai. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2020.
Mint minden emberi tevékenység, úgy a fegyveres küzdelem is rendelkezik elvi alapokkal, azaz olyan teóriákkal, amelyek egy adott kor háborús tapasztalatait összegzik. Az irregularitás, azaz a bevett szabályoktól és eljárásoktól való eltérés napjaink hadviselésének egyik markáns jellemzője. Az ilyen harcmodor elleni küzdelem sikerének egyik fontos összetevője az ellenség harca és tevékenysége, ezáltal cselekedetei elméleti hátterének ismerete is. Az irreguláris hadviselés egyidős a háborúkkal, elmélete azonban csak a napóleoni hadjáratok utáni időszakban született meg. A Zrínyi Kiadó kötete ezt a több mint két évszázados időszakot tekinti át: bemutatja a gerilláknak, partizánoknak vagy felkelőknek nevezett harcosok küzdelmeit, az azokat leíró és elemző gondolkodókat, valamint az egymásra épülő és egymást továbbfejlesztő teóriákat számos, köztük magyarul eddig még nem publikált elsődleges forrás alapján.
A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.
---