Mi a kereszténység jelentősége Európa múltjának, jelenének és jövőjének alakításában? A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Irodája által, április 16-án a Széchenyi Díszteremben megrendezett Megmentheti-e a kereszténység Európát? című eseményen neves előadók a kereszténység Európában a történelem során egészen a mai időkig betöltött szerepét vizsgálták. A meghívottak többek között arra keresték a válaszokat, hogyan lehet a kereszténység továbbra is a kontinens útjának irányító ereje olyan kihívások közepette, mint a migráció, az identitásváltozás és a társadalmi kohézió gyengülése.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora bevezető beszédében kifejtette: nagyon fontos, hogy a közszolgálatiság a mai kor kihívásaira reflektáljon és hogy az egyetem diákjai nyitottak legyenek erre. Kiemelte: fontos látni, hogy ezek a változások és az azokkal járó problémák mennyire érintik a felsőoktatást, a tanítás piaci érvényesülését, valamint a biztonság kérdését. „Intézményünk minden oktatási és tudományos tevékenysége a nyilvánosság és a közjó szolgálatára összpontosít” – emelte ki Deli Gergely és hangsúlyozta: az egyetem gondoskodik arról, hogy diákjaink ne csak szakmai készségeket, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek. Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója, az esemény moderátora feltette a kérdést: vajon mennyire vagyunk érzékenyek arra, hogy az Európában zajló különböző változásokra megoldásokkal szolgáljunk? „Foglalkozunk-e azzal, hogy mi lesz az európai civilizációnkkal?” – hangsúlyozta Liliana Śmiech.
A mostani esemény apropóját az adta, hogy tavaly nyáron egy kelet-franciaországi kisvárosban, Annency-ben egy szíriai származású migráns kisgyermekekre támadt egy játszótéren és kettőt közülük súlyosan megsebesített. Csak azért nem történt nagyobb tragédia, mert Henri d’Anselme, egy mélyen hívő katolikus francia újságíró arra járt és közbelépett: hátizsákjával védekezett a késszúrások ellen, amíg a rendőrség ki nem érkezett. Azóta Franciaország-szerte ünnepelt hőssé vált, akit még Emmanuel Macron francia elnök is fogadott az Élysée-palotában.
Henri d’Anselme, aki most először járt Magyarországon, az eseményen nagy örömét fejezte ki, hogy részt vehet a konferencián. Emlékeztetett, hogy az egy évvel ezelőtti támadás hatása sokkolta és az a tény is, hogy a keresztény kultúra és annak öröksége hogyan válik semmissé. A késes támadás és a kereszténység európai hanyatlása miatt döntött úgy, hogy fellép „a katedrálisok védelméért”. Tavaly óta bejárta Franciaország nagy katedrálisait és előadássorozatot tart a hit üdvözítő erejéről. Elmondta tapasztalatát arról is, hogy a keresztény közösségek Franciaországban nagyon széttartóak, nem egységesek.
Thibaud Gibelin francia történész és politológus felszólalásában történeti áttekintéssel példázta azt, hogyan változott Európa kereszténységhez való hozzáállása. Emlékeztetett, hogy a kereszténység egy fundamentális közösségként jellemezte az európai kontinenst: az 5. századtól, a Karoling-dinasztia felemelkedésével a kereszténység politikai, egyfajta identitásokon felüli identitásként működött a különböző nemzetek között. Aztán évszázadok múlva, a francia forradalommal összeomlott a vallás és előre tört a materializmus. A történész szerint mára Európa elveszítette az önmagába vetett hitet, ami a népességszám radikális csökkenésében például tetten érhető.
Philippe Pellet magyar-francia származású kutató, az NKE Eötvös József Kutatóközpont munkatársa szerint az, hogy a kereszténység Európában veszélyben lenne, kimutatható a migrációs és demográfiai kríziseken, valamint azon, hogy a család mint érték elvesztette jelentőségét. Ezek mind a szekularizáció, az elvilágiasodás hatásai. Úgy látja, az évszádok során Európában testesült meg a keresztény érték, ami eltűnni látszik, pedig az civilizációnkban a kereszténység szerepe elévülhetetlen.
Omar Sayfo migrációs szakértő, a Migráció Kutatóintézet vezető kutatója a migrációs krízis kapcsán Svédország példáját emelte ki: úgy látja, ebben az országban vallási apátia uralkodik és látható az is, hogy Svédország a világ egyik legbizonytalanabb nemzete. Felvetődött, hogy vajon lehet-e összefüggés a kereszténységtől való elszakadás és a bűncselekmények magas aránya között ebben az országban. A szakértő kifejtette, hogy Svédország nemzeti szövete megbomlott, amikor a ’80-as években multikulturális társadalommá kezdett válni és a politikai hangsúly az integrációra helyeződött. Szerinte erre a kihívásra nem voltak a svédek felkészülve. Megemlítette, hogy a Közel-Keleten úgy látják: Európa „társadalmi innovációja”, hogy megkönnyítik a migránsok beutazását a kontinensre. Hozzátette: azt látjuk, hogy az európai és a nem európai kultúrák között sokkal bonyolultabb a helyzet, mint amire a politikusok számítottak.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes