Budapesti Biztonsági Fórum: válaszút előtt a NATO címmel szervezett közös nemzetközi konferenciát november 19-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) és a Magyar Atlanti Tanács (MAT) a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Az egyetemek szerepe túlmutat az oktatáson és kutatáson, részt kell venniük a társadalmi kérdések megvitatásában: ezért öröm otthont adni nemzetközi jelentőségű találkozóknak – mondta el megnyitójában az NKE rektora. Deli Gergely szerint már a konferencia címe is jelzi, hogy a transzatlanti szövetség és az uniós biztonsági rendszer válaszút előtt áll, stratégiai helyzetben van. A biztonsági környezet átalakulása, az új fenyegetések, a technológiai fejlődés és a geopolitikai versengés miatt nincsenek egyszerű válaszok. A NATO ereje az alkalmazkodóképességben, a közös stratégiában és a szolidaritásban rejlik. A biztonság nem magától értetődő adottság, párbeszédet, stratégiai gondolkodást és felelősségvállalást igényel.
A rektor hangsúlyozta, hogy az uniós szerepvállalás erősödésének a szövetség megerősítését kell szolgálnia. Magyarországnak földrajzi és közép-európai helyzete miatt aktívan részt kell vennie ebben a párbeszédben, amelyben a katonaság mellett a diplomácia, a tudomány és az oktatás is szerepet kap.
Súlyos hiba ellentétként kezelni a nemzeti érdekérvényesítést, illetve az uniós integrációt és a transzatlanti kapcsolatokat – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a JLI programokért felelős igazgatója, a MAT elnöke. Mint elmondta, a konferencia Habsburg Ottó november 20-i születésnapjához is kapcsolódik, és túlmutat önmagán: Európa biztonsági helyzetéről, a NATO-ról, Közép-Európáról és a magyar–lengyel barátságról szól. A Ludovika eredetileg katonaiskola volt, ehhez a hagyományhoz pedig az egyetem ma is tartja magát. Prőhle Gergely szerint a magyarországi politikai változások a külpolitikai mozgásteret is befolyásolják, az tavasz óta látványosan megnőtt, ezt pedig okosan kell használni. Az uniós és a NATO-tagság magyar érdek, a MAT pedig a civil társadalom felé kisugárzó szervezetként az eddigieknél is aktívabban vállal szerepet. Az igazgató megtisztelőnek nevezte, hogy hosszú idő után ismét lengyel miniszter látogat Magyarországra, és Radosław Sikorski első nyilvános megszólalása az egyetemen hangzik el.
Szabadságunk védelme bár költséges, viszont fegyverrel visszaszerezni még drágább lenne – emelte ki a konferencia nyitóelőadásában Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere és miniszterelnök-helyettese. Az 1956-os forradalom évfordulójára is emlékezve a lengyel diplomácia vezetője a valódi szuverenitást a Moszkvától való függetlenségben határozta meg. Rámutatott: ma is hallani, hogy Brüsszel csorbítja a szuverenitást, ám Brüsszel nem küld tankokat.
A szovjet tankok hetven éve tiporták el a magyar szabadságot, a csapatok végül harmincöt éve távoztak, de árnyékuk ma is Európa fölött lebeg. A szuezi válság a brit birodalom és a nyugati dominancia szimbolikus végét jelentette, Moszkva pedig könnyedén beavatkozhatott Magyarországon. Ma a közel-keleti helyzet vonja el úgy a figyelmet Ukrajnáról, ahogyan azt a Kreml szeretné. Oroszország gyarmatosítani akarja Ukrajnát, a Nyugatot pedig figyelmeztetni kell ennek a veszélyességére, hiszen biztonság nélkül nincs jólét.
Sikorski beszédében új európai biztonsági stratégiát sürgetett. Szerinte az Egyesült Államoknak partnerként meg kell maradnia, a NATO pedig az európai védelem olyan mérföldköve, amelyet az egyes nemzetek tehetnek erőssé. Ehhez lőszerekbe, a megváltozott hadviselés miatt pedig új technológiákba kell beruházni.
A külügyminiszter felidézte, Petőfi is írt arról, hogy lengyeleknek és magyaroknak együtt kell küzdeniük, 1956-ban szintén együtt voltak, így együtt lesznek egy erősebb, biztonságosabb Európában is. Kérdésre válaszolva Sikorski köszönetet mondott Donald Trumpnak is, aki sajátos módszereivel arra ösztönözte az európaiakat, hogy megduplázzák védelmi kiadásaikat. A Lisszaboni Szerződés szellemében közös védelmi képességeket kell kialakítani, ez az együttműködés azonban szinkronizációs és szuverenitási kérdéseket vethet fel a lengyel külügyminiszter szerint.
Megbízható tagja kívánunk lenni a NATO-nak, tettekben és szavakban egyaránt – emelte ki Varga Attila, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára. Szerinte Magyarország biztonsági környezete várhatóan tovább romlik, a távoli térségek kockázatai hamarabb elérik az országot, ami növelheti az EU megosztottságát is. Az orosz fenyegetés a védelmi képességek fejlesztését, a NATO európai pillérének megalapozását teszi szükségessé. Magyarország ellen alacsony a fegyveres támadás valószínűsége, hiszen a közvetlen agressziótól a NATO óvja.
Varga Attila a hibrid hadviselést, a kibertámadásokat, a közvélemény tudatos befolyásolását, a migrációt és a klímaváltozást is a biztonság tényezői között említette. Hangsúlyozta, hogy erős szövetségi rendszerre, a bizalom helyreállítására, jól képzett katonákra és korszerű fegyverekre van szükség. A kormány a NATO által elvárt 5 százalékra kívánja emelni a védelmi kiadásokat 2035-ig.
Ma Európa területén nem csak az ukrán fronton van háború, mindennapos a szürkezónás, hibrid hadviselés – mondta el Az Amerikai Egyesült Államok a NATO-ban című előadásában Philip T. Reeker, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának korábbi helyettes államtitkára. Reeker a közös értékekből indult ki: a Függetlenségi Nyilatkozat 250. évfordulóján arra emlékeztetett, hogy a szuverenitás és a jó kormányzás gondolata sokat utazott és változott a két kontinens között. Felidézte, hogy kezdő diplomataként Budapesten segíthette Magyarország NATO-csatlakozását, amely az 1956-os forradalom után évtizedekkel az ország szuverén döntése volt. Szerinte amerikai érdek is a biztonságos Európa, nagyobb helyi szerepvállalással, ezért meg kell vizsgálni, mit biztosíthat az Egyesült Államok és mit tud Európa maga elvégezni.
A 2026-os amerikai védelmi stratégia korlátozottabb támogatás mellett kéri a szövetségeseket a saját biztonságuk megerősítésére, ez pedig túlmutathat a Trump-adminisztráción.
A NATO ugyanakkor kiállt az V. cikkely mellett. A 2035-ig vállalt, a GDP 5 százalékát jelentő védelmi kiadás politikai kötelezettség, amelynél azt is tisztázni kell, mire költik: együtt tudnak-e dolgozni az új rendszerek, illetve mennyi idő alatt jut el a lőszer a frontra. Ukrajna szuverén maradhat, ha kiszámítható támogatást kap – mondta, hozzátéve, hogy szkeptikus, fontolóra veszi-e egyáltalán a békés megoldást Putyin. Washingtonban is meg kell hallani Európa hangját, hiszen az amerikai szerepvállalás amerikai érdekeket szolgál, de erről meg kell győzni a választókat is.
Bár a XX. század történelme nem túl sikeres a diktátorok megfékezésében, mégis megint tárgyalunk Putyinnal. Az európai biztonságról szóló tárgyalásokban semmiképpen nem kaphat vétójogot – hangsúlyozta Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára az Európai védelmi autonómia című előadásában. A NATO jövője szerinte az európai biztonság jövője, más keretrendszer nem létezik – ezt kevesen értik úgy, mint Putyin, aki ezért támadja a szövetséget. Gyarmati István szerint nem érdemes mindenre reagálni, amit az amerikai elnök mond, a tettei számítanak. Hozzá kell szokni, hogy Európát teszik felelőssé a saját biztonságáért, ehhez pedig kisebbségi komplexus nélkül fel kell nőni. Fel kell mérni a kapacitásokat, és pótolni azt, amit az Egyesült Államok nem hagy Európában.
Putyin új biztonsági architektúrát próbál kiharcolni, ám a régit épp ő verte szét, így ez csapda. A főtitkár szerint a hagyományos katonai kockázatra van válasza a NATO-nak, a hibrid fenyegetésnél viszont a társadalom ellenálló képessége még kérdéses: vajon felkészültek-e az állampolgárok akár két hétre? A veszély tehát valódi, nem vagyunk rá készen, de sosem késő ehhez hozzálátni.
A stratégiai autonómia immár nem francia szlogen – emelte ki az Európai védelem és az Európai Unió című előadásában Koller Boglárka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Mint elmondta, az európai védelmi együttműködés gondolata egyidős az integrációval, ám ezt a franciák már 1954-ben leszavazták, így a védelem a tagállamok, a NATO és végső soron az Egyesült Államok felelőssége maradt, e védelem azonban nem feltétel nélküli.
2022 megváltoztatta az európai gondolkodást, a katonai kiadások valóban nőnek, de sok projektből hiányzik az együttműködés és az innováció. Közép-Európa hátrányba kerülhet: öt tagállam teljesítette vagy hamarosan teljesíti az előírt 5 százalékos védelmi keretet. Lengyelország pedig, bár a teljesítők között van, mégsem ül mindig a tárgyalóasztalnál. Koller Boglárka szerint a védelem a szuverenitásról is szól, a tagállamok együttműködése azonban emiatt sem sérülhet. Az EU békét és gazdasági növekedést ígért, ennek garanciáit azonban 2026-ban szerinte újra kell tárgyalni.
Az előadásokat követő keresztasztal-beszélgetés levezető elnöke Szemerkényi Réka korábbi nagykövet, az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatok igazgatója volt.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes