NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Mi lesz a nyugat-balkáni bővítési fordulóval?

Régi ígérettel adós az Európai Unió, a Nyugat-Balkán államainak integrációja már egy évtizede húzódik – e folyamat elemzésére vállalkozott az NKE nemzetközi konferenciája, amelyet november 18-án rendeztek meg az egyetem Széchenyi Dísztermében.

A meghívott vendégeket Liliana Śmiech köszöntötte, felidézve, hogy a Nyugat-Balkán felzárkóztatása, uniós integrációja egy kiemelt uniós projekt volt, és még ma is az. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nemzetközi főigazgatója emlékeztetett arra is, hogy a balkáni bővítés Magyarország számára mind gazdasági, mind kulturális, mind biztonsági okokból kiemelten fontos ügy, és emiatt az NKE is szakértői szinten részt kíván venni az erről szóló párbeszédben.

A rendezvény fő szónoka, Edith Harxhi elmondta: a rendszerváltás idején járt először Magyarországon, mind albán külügyi vezetőként, mind szakértőként több alkalommal dolgozott együtt magyar kormányzati szervekkel, emberekkel, think tank-ek képviselőivel, és mindig hálás marad Magyarországnak a nyugat-balkáni régió bővítési folyamatának támogatásáért.

A volt albán külügyminitszer-helyettes szerint az 1991-es változások után a magyar-albán kapcsolatok mindig kiválóak voltak, Albánia élvezte a később uniós tagállammá vált Magyarország kormányainak támogatását. Edith Harxhi emlékeztetett, hogy a 2003-as nyugat-balkáni bővítési csúcstalálkozó nyilatkozata több olyan megállapítást tartalmazott, amely sajnálatos módon azóta sem valósult meg. A 2. fejezetben például a szöveg kimondta, hogy a térség jövője az EU-ban van, ennek ellenére az érintett államok integrációja az eltelt két évtizedben sem valósult meg.

Mint mondta, a 2022-es ukrajnai háború fordulatot hozott az EU hozzáállásában, akkor Moldova és Ukrajna is beállt a tagjelölt-aspiránsok sorába. De Ukrajna miért része a játszmának? – kérdezte az előadó, utalva arra, hogy míg a balkáni népek történelmileg mindig európai népek voltak, földrajzilag, kulturálisan mindig is Európához tartoztak, addig az utóbbi két állam nem feltétlenül.

Európa egy kulturális és gazdasági egység, az EU egy gazdasági projektként indult, de azóta nemcsak prioritásai, de az európai integráció földrajzi vonatkozásai is megváltoztak, és ez azt mutatja, hogy az EU stratégiája is irányt válthatott. A Ludovika Public Diplomacy Hub részeként hazánkba látogató Edith Harxhi felidézte, hogy Albánia és Szerbia 2009-ben nyújtotta be tagjelölti kérelmét, az előbbi 2014-ben, az utóbbi 2012-ben kapta meg ezt a státuszt, 2021 óta azonban nem nyitottak meg velük új tárgyalási fejezetet, a bővítés kis időre megrekedt. Szerint jó lenne, ha egy adott állam felvételénél továbbra a csatlakozási elvárások teljesítése lenne a feltétel, nem pedig az, hogy az adott állam csatlakozása erősíti-e az EU biztonságát.

A nyitóelőadás után kerekasztal-beszélgetés következett.

Zalai Csaba felhívta a figyelmet, hogy mindegyik uniós bővítési kör elsősorban geopolitikai motivációjú döntés volt, és a nyugat-balkáni forduló is az lesz, annak értelme és célja pedig az „európaizáció”. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszékének közszolgálati egyetemi tanára szerint az ominózus térség gazdasági volumene Szlovákiáéval ér fel, jelentőségét tehát nem ez adja, hanem a biztonsági funkció: a déli migrációs útvonalak egy része itt halad keresztül, ezek elzárásában uniós tagként ezen államok hatékonyabbak lehetnek.

Az előadó szerint a bővítéskor a legfontosabb dolog, hogy a csatlakozási szerződés aláírásakor a felvételi követelmények valóságosan be legyenek töltve, de ez nem egyszerű: 2026-ban már 170 ezer oldalnyi uniós joganyagot kell beépíteni egy tagjelöltnek a nemzeti jogba, ez monumentális munka. Más országok csatlakozási tapasztalatai azt mutatják, hogy a belépő államok politikai erőinek együtt kell működniük a cél megvalósításában, mert ez egy egyszeri történelmi lehetőség.

Horváth Gellért úgy vélte, hogy a balkáni helyzet akkor lesz véglegesen megoldva, ha a nyugat-balkáni államok végre EU-tagokká válnak. „A bővítés ismét időszerűvé vált, az ajtó nyitva van” – tette hozzá a Külügyminisztérium osztályvezetője.

A külügyi szakértő felhívta a figyelmet, hogy a tagjelölt államok a csatlakozástól sokszor csodát várnak, pedig onnantól kezdve verseny is van, nyugat-európai cégek is megjelennek náluk, így a csatlakozás nemcsak előnyöket jelent, hanem új küzdelmeket is egyúttal, illetve arra is emlékeztetett, hogy több tagállamban – így Magyarországon is – Ukrajna csatlakozásának támogatottsága alacsony, így, ha esetleg népszavazást rendeznének erről, komoly veszélybe kerülhet ez a projekt.

A panelben is résztvevő Edith Harxhi nyugtázta a tényt, hogy tapasztalható egyfajta bővítési kifáradás az EU-ban, valamint azt is, hogy 2022 óta az EU figyelme elterelődött a nyugat-balkáni régióról, ugyanakkor úgy vélte, hogy Brüsszelnek mégsem szabadna kettős mércét alkalmaznia a régóta sorukra váró balkáni államok, illetve Ukrajna és Moldova között.

Az Edith Harxhival készült friss interjúnkat az NKE tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu cikkébben olvashatja.

 

Szöveg: Maráczi Tamás

Fotó: Szilágyi Dénes

 

 


Elnyert pályázatok