Az újkőkori éghajlatváltozás kedvezett a földművelés kialakulásának és az ártéri gazdálkodásnak az európai kontinens belsejében – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2026/2027-es őszi szemeszterének legutóbbi előadásán, november 17-én, ahol Magyari Enikő Katalin akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi tanára a Klímaváltozás és prehisztorikus népesség a Kárpát-medencében címmel adott elő a Ludovika Főépület Egyed István Termében.
Magyari Enikő Katalin szabadegyetemi előadása 11 650 évet fogott át – a holocén kezdetétől egészen napjainkig. Elsőként éppen az idei és a 2022-es aszály példáján mutatta meg, hogy a Kárpát-medence élővilágát elsősorban a hozzáférhető nedvesség változása szabja meg.
Az akadémikus azt is bemutatta, hogyan rekonstruálható a régmúlt éghajlata: fosszilis pollenekből, cseppkövekből, árvaszúnyog-lárvákból, évgyűrűkből és tavi üledékekből, a Balaton és a Tisza egyik ősmedre kiváló példát szolgáltatott erre.
Elhangzott, hogy a földművelés Anatóliából érkezett a Kárpát-medencébe, a 8200 évvel ezelőtti lehűlés pedig jelentős népességmozgást indított el. Az előadó szólt a neolit és rézkori kultúrákról, az erdőirtásról és a legeltetés elterjedéséről, a kendertermesztés megjelenéséről, valamint a szkíták érkezéséről is, akik a sztyeppei népek első jelentős előretörését jelentették.
Az előadásról bővebben az egyetem tudományos-ismeretterjesztő portálja, a ludovika.hu cikkében olvashat.
A teljes előadást az alábbi videóban tekintheti meg:
Szöveg: Sarnyai Tibor