A Globális Dél élelmiszer- és vízbiztonsága a katolikus egyház szociális tevékenységének tükrében – ezzel a címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetetének november 16-án.
A Széchenyi Díszteremben Jancsó Andrásnak, az intézet tudományos segédmunkatársának moderálásával kezdődött az előadássorozat.
Deli Gergely, az NKE rektora nyitóbeszédében közölte: az egyház a globális dél országaiban nemcsak az istentisztelet helye, hanem az életszükségletek betöltését ellátó, kvázi szociális intézmény is, ezért az adott társadalmakban több fontos funkciót töltenek be. Mint mondta, az egyetem hangsúlyos kutatási-oktatási ága a vízgazdálkodás, de a Vallás és Társadalom Kutatóintézet is erre a területre koncentrál most, a konferencia alkalmas egy mélyebb kutatói eszmecserére.
Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke hangsúlyozta: fontos megőrizni közös otthonunkat, a Földet, a szociális igazságosság és a Föld megőrzése párhuzamos prioritások az egyház számára. Mint fogalmazott, a modern ember használni akarja – ráadásul határok nélkül – a Földet, de nem akar foglalkozni azzal, hogyan kellene helyesen viszonyulnia hozzá.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke úgy vélte, hogy nem helyes a zöld mozgalmat automatikusan baloldalinak nevezni, mivel Isten kérte, hogy őrizzük meg a Földet, az minden ember dolga, így ez egyúttal egy konzervatív (megőrző) gondolat is. A katolikus egyházvezető szerint nagy baj, hogy a gazdaságokat a profitéhség, a mennyiségi növekedés hajtja, miközben az erkölcsi szabályok elvesznek, ezzel ellentétben a keresztény tanítás szerint minden gazdasági tevékenységnek az egyének boldogulását kellene szolgálnia.
A szombathelyi püspök felhívta a figyelmet, hogy a vagyon, a javak tulajdonlása önmagában nem teszi az embert automatikusan boldogabbá, valamint arra is, hogy a tőke kis számú egyén kezében összpontosul a világon, miközben tömegek a létminimumon élnek, a statisztikák szerint pedig ez az egyenlőtlenség folyamatosan nő, a helyzet egyre polarizálja az emberiséget. Óriási felelősség, milyen planétát hagyunk a következő nemzedékekre – zárta beszédét a katolikus egyházvezető.
Emmanuel Ifeabunike Okechukwu nigériai közegészségügyi szakértő azzal a gondolattal kezdte előadását, hogy létezik egy afrikai paradoxon, miszerint sok helyen vannak források, mégis millióknak nincs hozzáférése a megfelelő ivóvízhez és táplálékhoz, elsődleges oka ennek, hogy az afrikai államok nagy része nem képes kezelni ezt a kérdést. Mint mondta, 306 millió ember, az afrikai lakosság mintegy ötöde alultáplált, a szub-szaharai térségben az 5 évesnél fiatalabb gyerekek harmada alultáplált, Nigériában ezen a nyáron 36 millió ember tapasztalt meg élelmiszerhiányt – a válság okai: a klímaváltozás miatti rossz időjárási viszonyok, ebből adódóan a rossz termések, a termőföldek és a piacok közötti szállítások elakadása, az emberek vásárlóerejének csökkenése (infláció), és a szociális nehézségek.
Az abujai Veritas University oktatója szerint ebben a helyzetben a katolikus egyháznak erkölcsi felelőssége, hogy aktívan segítsen, a missziónak az éhezés és ivóvízhiány kezelésére kell összpontosulnia, és ehhez minden adottsága megvan, az egyháznak jól működő hálózata van. A szakértő leszögezte, a helyi közösségeknek kell meghatározniuk az igényeiket, illetve helyi megoldási javaslatokat tenniük, az államnak minél nagyobb szerepvállalást kell tennie, és hatékony szabályozást kell bevezetnie.
Az ezt követő első panelbeszélgetés során az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet Erdészeti Bizottságának igazgatója tartott rövid előadást a globális környezeti helyzetről. „Nem a felmenőinktől örököljük a Földet, hanem a gyermekeinktől kölcsönözzük” – kezdte az ismert mondással Csóka Péter, majd elmondta: 30 éven belül a világ földterületeinek 90 százaléka lesz megbolygatva, az elmúlt száz év alatt a vízfogyasztás a hétszeresére nőtt, az erdőirtás és a talajkimerítés nagy méretek ölt, Afrikában a fával való fűtés drámaian magas arányú.
Az előadó emlékeztetett: a párizsi egyezmény alapján a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátásnak nullára kellene visszaszorulnia 2050-re, de a másfél százalékos tervezett hőmérséklet-emelkedés szinte elérhetetlen, efölött pedig súlyos aszályokkal és áradásokkal kell számolni a jövőben. A gazdasági tevékenységek többsége természetkárosító, a helyreállító projektek pedig alulfinanszírozottak – folytatta Csóka Péter, majd egy másik mondással zárta beszédét: „A növekedés önmagában nem jelent megoldást a fenntarthatóságra”.
A ghánai University of Education és a Centre for Conflict, Human Rights and Peace Studies (Konfliktus-, Emberi Jogi és Béketanulmányok Központja) munkatársa a vallási szélsőségesek elleni küzdelemről beszélt. Mint mondta, a Száhel-övezetben az iszlamista szervezetek megerősödtek, és jelenleg a délebbre fekvő államokba is megpróbálnak befolyást szerezni. Ghána is sérülékeny, de az állami berendezkedés viszonylag stabil. „A vallás egy kétélű kard” – folytatta az előadó, hozzátéve, hogy a vallás nevében radikalizálni is lehet az embereket, és ennek megvannak a módszerei, ahogy az erőszakellenes kampányoknak is.
A katolikus egyház hozzá tud járulni az erőszak elleni küzdelemhez: a vallási rendezvényeken, kapcsolatokon keresztül felhívja a figyelmet az éberségre, a veszélyekre, vagyis informál, segít az erőszakellenes projektek megvalósításában (például a Száhel Békekezdeményezésnél), egyházi vezetők tárgyalnak helyi vezetőkkel, a békét propagálják, és közvetítenek a szemben álló felek között.
Linus Nangwele összefoglalóan leszögezte: az egyház eszközei, kapcsolatrendszere kiterjedt, és ha van finanszírozás a projektjei mögött, azok működőképesek lehetnek, de a fő eszköz a keresztény-muszlim párbeszéd.
Ezt követően a Katolikus Karitász országos igazgatója a szervezet ugandai missziójáról beszélt. Zagyva Richárd elmondta, Északnyugat-Ugandában egy iskola helyreállításában vettek részt – 176 diák tanul itt, nincs vízellátás, egyes gyerekek 7 kilométerről gyalogolnak iskolába. A magyar segélyezők megjavították a latrinát, összeköttetést építettek az ivóvízellátáshoz – mint az előadó fogalmazott, ez élelmiszer-biztonsági kérdés is, hiszen az élelmiszer megmosása és főzése sem történhet szennyezett vízzel.
A konferencia második kerekasztal-beszélgetését Petruska Ferenc ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának nemzetközi dékánhelyettese vezette be.
Elsőként Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára szólalt fel, az afrikai keresztények nehéz helyzetét, üldöztetéseiket ecsetelte. Az előadó elmondta: a keresztények üldözésének elsődleges indítéka vallási, de annak van szociális és pszichológiai aspektusa is. Mint fogalmazott, a segélyszervezetek szerepe a humanitárius segítségnyújtás, amelyhez szükség lehet egy civil-katonai együttműködésre is, leginkább biztonsági szempontból. Fischl Vilmos szerint ha az olyan programokon keresztül, mint például a Hungary Helps, az afrikai keresztények támogatást kapnak, az megerősíti a hitüket.
Fabiola Stephanie Todisoa, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola hallgatója Madagaszkár gazdasági helyzetéről tartott előadást. Elmondta, hogy az ország négy kis szigetet követel vissza a francia fennhatóság alól, és ennek komoly hatása lenne a gazdaság teljesítőképességére. Jelleg az esőhiány, a rossz termés, az alacsony bevételek és a nemzetközi segélyek kivonása miatt nehéz a helyzet, a fő bevételi forrás, a halászat is válságban van. Ennek oka, hogy a helyi halászok a kezdetleges technikáik miatt csak kis mennyiségben tudnak halászni, míg az EU évente 1,8 millió eurót fizet a madagaszkári felségvizeken való halászatért, nagyot profitálnak, míg a bérleti díj alultervezett.
A hallgató szerint, ha a négy sziget visszakerülne, új fennhatóság, új szerződések, és így új bevételek lennének a halászatban. A katolikus egyház szerepéről azt mondta, hogy a helyi egyházi vezetők tekintélye nagy, erkölcsi kérdésekben nyilatkoznak meg elsősorban, de az utóbbi időben az élelmiszer-biztonság kérdéseit is emlegetik.
Obiechefu Theodore Ukwuagu, az NKE vendégelőadója a Nigéria Benue államában fekvő narancsültetvények rossz menedzseléséről beszélt. Óriási narancsültetvények találhatóak itt, de az aratás után a gyümölcsállomány közel fele megrohad, mielőtt a piacra érne. Ennek oka, hogy a gyümölcs-szállítmányokat rosszul tárolják, szállítják, kitéve azokat a hőségnek, a rovarok inváziójának. Konkrétan nylonzacskókba dobálják a termést, nagy része sérül a csomagolás során, majd a kereskedők a szerződéses időpontnál később szállítják le a terményt, így a narancsok sérülten érkeznek. Az előadó szerint a probléma megoldási módozatai ismertek, a farmerek 61 százaléka és a szállítók túlnyomó többsége mégsem változtat a gyakorlaton.
A konferencia utolsó paneljében Balfi Richárd, Fergus Murphy, Tóth Anita Adrienn, Czirják Ráhel és Ujházi Lóránd, a VTKI vezetője beszélgettek.
A rendezvényt Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont főigazgatója zárta.
Szöveg: Maráczi Tamás
Fotó: Szilágyi Dénes