NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Együttműködés a nemzet érdekeiért

A magyar Európa-politika kihívásai és aktuális célkitűzései címmel folytatta a Nemzetek Európája Karrierprogram Európa Klub nevű hagyományos rendezvénysorozatát november 16-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) a Ludovika Főépület Zrínyi Termében. A tanév legutóbbi klubestjének vendége Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkára volt.

A karrierprogram érdeke, hogy a tisztviselők, akiket képzünk, egyaránt legyenek elkötelezettek az európai értékek és a hazai érdekek iránt. E tudás ugyanis politikai ciklusokon átívelően használható – mondta el köszöntőjében Prőhle Gergely, a JLI programokért felelős igazgatója.

Szerinte a rendezvénysorozat mindig is független volt az aktuálpolitikai üzenetektől, ezért is öröm, hogy Bíró-Nagy András államtitkár – a nemzetközi kapcsolatok szakértője és politikatudományok doktora, aki már Brüsszelben is szerzett tapasztalatot – elfogadta a meghívást.

A Nemzetek Európája Karrierprogram olyan fórum, amely központi helyet tölt be a Magyarországon nem túl széles Európa-tanulmányok területén, és sikeresen fogja össze azokat a tehetséges fiatalokat, akik az EU érdekében végzett munkát is el tudják képzelni maguknak – emelte ki bevezető előadásában Bíró-Nagy András államtitkár, aki fordulatként jellemezte az elmúlt félévet az Európa-politikában. A kormány ugyanis azt kívánja bizonyítani, hogy a nemzeti érdekek képviselete és a konstruktív együttműködés nem zárják ki egymást. Magyarország immár szövetségeket épít, nem akar „bot lenni a küllők között”, a korábbi évtizednél pedig jobb eredményeket szeretne elérni.

Első eredményként az államtitkár a május végén Ursula von der Leyennel kötött politikai megállapodást említette. A kormány azóta minden szükséges mérföldkövet lezárt, így az ország az év végéig több mint 10 milliárd euróhoz férhet hozzá. A kondicionalitási eljárásban október 13-án újabb 4,2 milliárd euró szabadult fel. Ennek része az Erasmus-program, amelyhez a huszonegy érintett magyar egyetem kilenc nap alatt megnyitotta a pályázatot. Az úgynevezett kekva-rendszer jövő évi kivezetése, azaz az akadémiai szabadság korlátozásának megszűnése okán hamarosan újabb 2,2 milliárd euró szabadulhat fel.

Az új Európa-politikának mindeközben a meghagyott aknákat és akadályokat is ki kell gyomlálnia: a jogállamisági eljárások vagy a naponta fizetendő EU-s bírság ilyen ballasztok, lezárásukért sokat tesz a kormány. Szerinte a 2018 óta futó hetes cikk szerinti eljárás szintén egy-két hónapra van a lezárástól, az utolsó puzzledarab a gyermekvédelmi törvény átalakítása volt, amelyet a kormány teljesített. Az Európai Parlament LIBE bizottsága Budapesten áttekintette az elmúlt félévet, az EP pedig hamarosan határozatot hozhat, amely elindítja a lezárás folyamatát.

A szövetségépítés fontos lépése a V4-ek újraindítása. A legutóbbi uniós csúcson a visegrádiak már közösen léptek fel, így az energiapolitikai tanácsi következtetéseket sikerült a közös érdekek felé terelni. Kérdésre válaszolva az államtitkár később azt is kifejtette, hogy a V4-ek közös nevezője a kohézió és az agrárpénzek védelme, az energiapolitika és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kezelése, valamint a migráció kérdése.

Bíró-Nagy András elmondta, a Kohézió Barátai csoport 17 tagállamot fog össze a 27-ből az EU hagyományos politikájának védelmében az úgynevezett „fukar” országokkal szemben. Legközelebb Magyarország lesz a házigazda a csoportban, a cél pedig az, hogy az uniós támogatások a jelenlegi mértéken maradjanak. A migrációs politikát kritizáló csoportnak a ceutai válság óta már 22 tagja van a 27 országból. A Nyugat-Balkán barátai csoportban Magyarország a bővítés fő zászlóvivője, és emlékeztet arra is, hogy Ukrajna mellett több ország is évtizedek óta vár a belépésre.

A következő hétéves uniós költségvetésről való végső döntésig egy hónap van hátra. A tárgyalásokon szerkezeti átalakítás és egyszerűsítés zajlik. Az első fejezet a Kohézió Barátai által védett agrár-, regionális fejlesztési és belügyi alapokat foglalja magában, a második a versenyképességet, a harmadik a nemzetközi szerepvállalást, a negyedik az intézményrendszer fenntartását szolgáló forrásokat. Az aktuális elnökség tárgyalási kereteket hoz létre. Az eddigi kettő hazánknak több forrást vagy kisebb befizetési kötelezettséget hozott. A felhasználási szabályok rugalmassága szintén fontos, erre ugyancsak odafigyel a magyar politikai vezetés.

Előadása után az államtitkárral Prőhle Gergely beszélgetett. Bíró-Nagy András szerint az elmúlt húsz évben az ország nem élt az uniós tagság minden előnyével, a területi egyenlőtlenségek nem csökkentek, a mélypontot pedig szerinte a 2020 utáni időszak jelenti. Legdrámaibb ténynek azt nevezte, hogy 2004 után az uniós pénzt nem kapó cégek nagyobb mértékben tudtak nőni a támogatottaknál.

Elismerte, hogy a magyarok EU-hoz való viszonya anyagias: a legnagyobb előnynek a gazdasági támogatást látják, második a szabad mozgás, míg más értékek messze lemaradva követik ezeket. A tagság támogatottsága azonban bőven hetven százalékos. A korábbi politikai kampányok közül szerinte célba talált a magyarok körében a migránsozás és Ukrajna csatlakozásának elutasítása.

Arról is szó esett, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által szervezett online kiválasztási eljárásokon, azaz az EPSO-vizsgákon a 170 ezer jelentkezőből 1200 a magyar. Az egyetemi karrierprogramból hat ember már sikeresen szerepelt e vizsgán, a jelentkezőknek tehát tőlük érdemes tanácsot kérni, miközben a kormány tagállami hátszéllel igyekszik segíteni a magyar tisztviselők előmenetelét.

 

Szöveg: Sarnyai Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes

 


Elnyert pályázatok