NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Készen áll Magyarország az euróra?

Magyar euró a reálgazdaságban címmel rendezett közös tudományos konferenciát november 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Ludovika Főépület Zrínyi Termében.

A Ludovika nem csupán helyszíne kíván lenni az ország jövőjéről szóló párbeszédnek, hanem aktív tudásközpontként is részt vállal a hosszú távú fejlődést szolgáló folyamatokban – hangsúlyozta köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora. Mint mondta, az euró bevezetésének következményeit végső soron a vállalkozások és az állampolgárok érzik majd mindennapjaikban, ezért a kérdést a reálgazdaság szereplőinek nézőpontjából is érdemes megvizsgálni.

Az egyetem számára a téma államszervezési és közigazgatási feladat is egyben: a jogszabályi környezet, az állami informatikai rendszerek, a közszolgáltatások és a lakossági tájékoztatás összehangolt felkészülést igényel, az ebben részt vevő szakembereket pedig már ma képezni kell. Lámfalussy Sándor örökségére utalva a rektor úgy fogalmazott: a közös valuta bevezetése önmagában nem garantálja a sikert, ahhoz kiszámíthatóság, felkészültség, bizalom és együttműködés szükséges.

A gazdaság állami szereplőit fegyelemre kényszeríti a magyar euró bevezetésének szándéka – mondta el nyitóelőadásában Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a költségvetési pálya konzervatív becslésekre épül: az új középtávú terv szerint a hiány 2030-ra a 3 százalékos kritérium alá süllyed, az adósságráta csökken, a növekedés üteme pedig 1,7-ről 3,1 százalékra gyorsul. A külföldi befektetők magyar állampapír-állománya 6 ezer milliárdról 11 ezer milliárd forintra nőtt.

A hozamok már a választások előtt csökkenni kezdtek, a tízéves hozam a lengyel alatt van, a csehekét közelíti, a piac tehát hitelesnek tartja a bevezetést. A korábban az államadósság Európában a legdrágábbnak számító kamatterhe középtávon mérséklődhet, az éves adósságszolgálat 4 ezer milliárd forintról 2 ezer milliárdra csökkenhet, a piaci hitelkamatok pedig az eurózóna szintje felé közeledhetnek. Kihívást jelenthet a hitelbuborék veszélye, ám ezt a veszélyt többek között az egységes bankfelügyelet is mérsékelheti.

A nagyvállalati kerekasztalnál Kutasi Gábor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, az ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője moderálásával Horváth Miklós, a Ventura Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke; Losoncz Miklós, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professzor emeritusa; Molnár László, a GKI Zrt. vezető kutatója és Zovát Csaba, a Futureal Csoport pénzügyi igazgatója osztotta meg gondolatait.

Zovát Csaba szerint a cégek pénzügyi tervezésében az árfolyam és a kamatok számítanak, az árfolyamkockázat megszűnését azonban még korai beárazni, a kamatelőnyből eredő haszonról pedig csak később lehet érdemben tervezni.

Losoncz Miklós úgy látja, fel kell készülni: a beruházások gyakran hosszabb életűek lesznek, mint maga a forint, ezért a vállalatoknak érdemes elemezniük a kockázatokat és lehetőségeket, sőt érdekegyeztető fórumot lenne érdemes kezdeményezniük a szakszervezetekkel és a kormánnyal.

Molnár László szerint a vállalatok többsége örülne az eurónak, az exportálók pedig már most érdemben átállhatnának, ugyanakkor a reálgazdaság nincs felkészülve, ami növeli a recessziós kockázatot. Horváth Miklós hangsúlyozta, hogy a hatások nagyobbak, mint gondolnánk, a magyar export jelentős része nem magyar kézben van, így sok cégnek forintos és eurós mérlege is létezik.

A beszélgetés egyik központi kérdése a termelékenység volt. Losoncz Miklós szerint a reálbéreket az infláció helyett a termelékenységhez kellene igazítani, hiszen 2022 és 2025 között az egy foglalkoztatottra jutó új érték alig nőtt. Zovát Csaba emlékeztetett: a forint leértékelődése eddig ellensúlyozta a bérnövekedést, ám ez a támasz most eltűnt. Horváth Miklós szerint a változás a tulajdonosi és vezetői szemléleten múlik, a digitalizáció pedig gyorsabb, pontosabb munkavégzést hozhat. Molnár László a közép- és kisvállalatok lemaradására hívta fel a figyelmet, e téren a felnőttképzésben látja a legnagyobb lehetőséget.

A költségvetési pályát illetően Molnár László szerint a fiskális politika túlságosan előreszaladt, miközben a világgazdaság bizonytalan. Losoncz Miklós úgy látja, a költségvetés alig tartalmaz valódi reformokat, pedig a piactorzító intézkedések megszüntetése növekedési tényező is lehetne. Horváth Miklós szerint az első év lehet döntő, Zovát Csaba pedig úgy fogalmazott: 2027 lesz a valódi teszt, ebben pedig a kormány reakciója számít majd igazán.

A konferencia folytatásában a GKI vállalati véleményfelmérésének eredményét Kolozsi Pál Péter, a GKI Zrt. szakmai igazgatója ismertette. Előadásában kiemelte: a maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem elegendő, reálgazdasági konvergenciára is szükség van. Az euróbevezetés pedig nem egy folyamat vége, hanem új időszak kezdete: a pénzügyi kritériumoknak később is meg kell tudni felelni.

Ezt követően Kutasi Gábor moderálásával a KKV kerekasztalnál cserélt eszmét Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke; Flesch Tamás, a Continental Group ügyvezető igazgatója; Vörös-Gubicza Zsanett, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szolgáltatásfejlesztési és projektigazgatója, valamint Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási Műhely vezetője.

A konferencia szakmai támogatója a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi, illetve Államháztartási Szakosztálya volt.

 

Szöveg: Sarnyai Tibor

Fotó: Mészáros Márk Benjámin


Elnyert pályázatok