Telt házas részvétel mellett rendezte meg november 13-án a Széchenyi Díszteremben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézete (TLVK) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) a Magyar Űrkutatás Napja 2026 című szakmai napot, konferenciát.
A mintegy két tucat felszólalót felvonultató rendezvényt Boldizsár Gábor ezredes, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, felvázolva az űrkutatás múltbeli, jelenlegi és jövőbeli jelentőségét. Mint fogalmazott, a hidegháború idején a tudományterület katonai célú vetülete élvezett prioritást, ma már a kereskedelmi célú űrkutatás a domináns. A jövő szempontjából a műholdas kommunikáció alapvető szükséglet lesz, ezért az űrjog és a távközlési technológia központi kutatási szegmenssé fog válni, nem véletlen, hogy az NKE erre szakosodott kutatóintézetet hozott létre és működtet – tette hozzá Boldizsár Gábor.
„Az új kormány célja, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol a tudás hatalom”, ahol az összeszerelő üzem lét után az innováción lesz a hangsúly – emelte ki előadásában Tanács Zoltán, aki szerint az űrkutatás terén az elmúlt 70 év óriási változásokat hozott. A tudományos és technológiai miniszter emlékeztetett: az űrtevékenységek egésze az áprilisi kormányváltás után a tudományos és technológiai minisztérium alá került, a szektort megreformálják, ennek pillérei pedig egy hazai űrtörvény, egy magyar űrügynökség létrehozása és a magyar űrstratégia kidolgozása lesz. Mint mondta, az űripar az egyik leggyorsabban fejlődő iparág világszerte, ezért „rá kell ülni erre a hullámra”, hiszen az egyik cél éppen az, hogy az űrtevékenységek gazdasági fejlődést generáljanak.
A miniszter közölte azt is, hogy új pályázati rendszer, új programok lesznek, már az általános, illetve középiskolások számára is, egységes kutatóintézeti hálózat lesz, ahol hatékonyabb, interdiszciplináris kutatási munka folyik majd. Tanács Zoltán jelezte, hogy terveik között szerepel a Planetárium újranyitása, hosszú távú személyes tervei között pedig egy tudományos élményközpont létrehozása is.
Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke kiemelte, hogy az űrtevékenységeknek óriási hatásuk van a társadalomra, a 20-30 évvel későbbi jövőnk múlik azon, hogy foglalkozunk vele, vagy sem. Arra emlékeztetett, hogy paradigmaváltás zajlik a világon, a világűr felfedezés után megkezdődött az űr használata, hasznosítása. Aki ebből kimarad, lemaradhat – példaképpen az ukrajnai háború esetét hozta fel: két napra lekapcsolták a Starlinket, és az ukrán hadsereg elkezdte elveszíteni a háborút. A MANT elnöke szerint Kapu Tibor személyében újra van űrhajósunk, utazására odafigyelt az egész ország, ezért most erre a figyelemre kellene építeni, hogy megértessük a társadalommal az űrkutatás fontosságát.
Kapu Tibor kutatóűrhajós új minisztériumi megbízatásáról beszélt, illetve arról, miért kellene nagy hangsúlyt tenni az űrtevékenységek folytatására. Mint mondta, lesz új űrstratégia, a 2021-es az utolsó, ennek a megújítása szükséges, jelenleg pedig azokat a témaköröket gyűjtik össze, ahol a magyar űrkutatás potenciálisan eredményeket tudna az asztalra tenni.
Kapu Tibor úgy vélte, a mesterséges intelligencia és a szoftverek területén van mit erősíteni – „az AI-alapú műholdgyártás forradalmasítani fogja az iparágat" –, de például a magyar szakmai tudás erős arra, hogy az űrben gyógyszer- és polimergyártás-kísérletek kezdődhessenek. Emlékeztetett arra, hogy a Starshippel olcsó lesz a felbocsátás, így az űrtevékenységek egyre kisebb finanszírozásból lesznek megvalósíthatók, ezt ki lehet majd használni, és van magyar utánpótlás is, ugyanis 60 ezer magyar autóipari mérnök van, ezek egy része vélhetően át fog igazolni az űriparba.
A második magyar űrhajós szerint az űrtörvény kidolgozása „kötelesség”, hiszen nemsokára lesz uniós szabályozás, és még azelőtt szükséges lenne a nemzeti szintű reguláció, illetve saját űrügynökségre is szükség lesz, miután Magyarország 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek – létrehozásában a Hunor program tapasztalatait be fogják építeni.
Bartóki-Gönczy Balázs az űrkutatásban zajló transzatlanti kapcsolatok természetéről tartott kiselőadást. A TLVK intézetvezetője több projektet ismertetett: az Orion űrhajó tevékenységében európai projekt is részt vesz, az Artemis III misszióban egy olasz űrhajós is jelen van, míg az Ariane 6 projekt egyik megrendelője az Amazon, műhold-felbocsátási szerződést kötöttek vele.
Az intézetvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a NASA költségvetését az amerikai kormányzat vissza fogja vágni, így nem lesz annyi projekt, amibe az európaiak be tudnak szállni, ráadásul idén a nézeteltérések csak nőttek Amerika és Európa között: Amerika a reciprocitás elvét akarja használni Európával szemben az űregyüttműködés vitás területein.
Bartóki-Gönczy Balázs egy furcsa helyzet elemzésével zárta beszédét: a modern technológiák gyakran magáncégek kezében vannak, annak birtokában pedig globális folyamatokba is bele tudnak szólni, ráadásul anélkül, hogy ezt a tevékenységüket bármilyen jogrend szabályozná. A SpaceX dönt arról, hogy hol és mikor alkalmazza a Starlinket, így ezzel egy magánszereplő szól bele az ukrajnai háború menetébe.
Bárczy Tamás, a HUNSPACE bizottsági tagja röviden az űrszuverenitás kérdéséről beszélt. Mint mondta, az Európai Űrügynökség célja az európai államok együttműködésének segítése, de ebbe az együttműködésbe akkor tud Magyarország hatékonyan bekapcsolódni, ha olyan helyzetbe tud kerülni, hogy a nagy missziókban kihagyhatatlanná válik a professzionális résztudása miatt. Űrügyi szuverenitás akkor lehet, ha az alrendszerek már működnek, illetve a képességek megvannak. Javaslata szerint a jövendő magyar műholdprogramban minden magyar cégnek, amely működő külföldi együttműködést tud felmutatni, állami finanszírozást kellene biztosítani.
Bárczy Tamás elmondta, hogy a HUNSPACE-t 2007-ben alapították, célja az űrszektor versenyképességének növelése, ehhez több speciális feladatot lát el, így például a tenderfigyelést. A szektorban két fővállalkozó működik: a C3S kisműholdak gyártásával és feljuttatásával foglalkozik, míg az általa vezetett Admatis egy 26 éves cég, amely 28 misszióban vesz részt.
Ezt követően a konferencia keretében rövid cég-, illetve programbemutatók következtek: Fári Miklós Gábor, az Űrtevékenységet Támogató Egyesület nevében az űrbe felvihető élelmiszerek előállításáról, Kóra Szilvia, a Space Biomedtechnologies Kft. képviseletében az űrgyógyászat új dimenzióiról, Fejes Dániel, az ASDS Kft. igazgatója a saját projektjükről, míg Dóczi Zoltán, a Retina Cloud vezetője a passzív radarnak az űrszemét detektálásában játszott szerepéről beszélt.
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE mestertanára egy előzetes könyvbemutatót tartott, Arnócz István, a MANT főtitkára a szervezetről mint az űrkutatás platformjáról, szakmai közösségéről beszélt, majd Székely Anna Krisztina
a MANT diákprogramját mutatta be, ennek keretében a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Technikumnak a 2026-os CanSat-versenyt megnyerő csapata is bemutathatta rakétakísérletének kulisszatitkait.
A rendezvény utolsó blokkjában Sulyok Gábor nemzetközi jogász, a Széchenyi István Egyetem oktatójának moderálásával szakmai kerekasztal-beszélgetés kezdődött, amelynek központi témája a stratégiai autonómia volt.
Aradi Norbert, a Tudományos és Technológiai Minisztérium űrjogi tanácsadója szerint az autonómia egy képesség arra, hogy tartalékaink vannak, illetve tudunk önállóan fejleszteni. Mint mondta, meg kell találni a kulcsterületeket, amelyeken kiemelkedő a magyar teljesítmény, illetve támogatni azokat a piaci szereplőket, akik a saját területükön már kiemelkedőek. Az űrszakértő úgy vélte, 10 éves távlatban sokkal európaibb lesz Magyarország, az űrkutatás szempontjából pedig hasznosítható technológiákra lesz szükség.
Cserényi Gyula kiképzett űrhajós azt hangsúlyozta, hogy csak versenyképes termékekkel lehet megteremteni az autonómiát. Úgy vélte, hogy az űripar lemaradása jelentős Magyarországon, pedig vannak szakemberek, van szaktudás – a hátrány lefaragásában a legfontosabb lépés az űrügynökség létrehozása lesz.
Horváth Gyula, a C3S ügyvezető igazgatója szerint az európai űripar torzított piac, több gyártó például nem piacképes műholdakat gyárt, magyar cégek számára pedig csak akkor lehet középtávú megtérülés, ha az adott cég a globális piacon is jelen van. A szakember kiemelte, hogy a nagy kérdés az, hogy a magyar cégek hozzáférnek-e a nagy európai projektekhez, vagy sem, illetve először tisztázni kell, mi a valós igény a szektorban, és erre kell utána felépíteni egy iparstratégiát.
Várdai Mihail alezredes, biztonságpolitikai elemző hangsúlyozta: aki uralja a világűrt, az uralja a földet – aki nincs ott, az véglegesíti a kiszolgáltatottságát, és ez katonai biztonság kérdése. A Honvédelmi Minisztérium elemzője szerint a globális űrkutatási versenyben az európai technológiai képességek szépen fejlődnek, de kell a szabályozási háttér, illetve stabil intézményrendszerre is szükség lesz.
A konferenciát Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós beszéde zárta. A nyugállományú dandártábornok azzal kezdte, milyen nagy öröm volt számára, hogy a saját űrrepülése után 45 évvel Kapu Tibor személyében „újra magyar volt az űrben”, majd elmondta: akkor „egy békés célú űregyüttműködés részese volt”, 1980-ban szovjet szakemberek készítették fel, titokban, mert akkor ezt nem jelentették be, csak magát az űrrepülést.
Farkas Bertalan Európában az ötödik űrhajós volt, és erre máig büszke – hangzott el. Az első magyar űrhajós felszólalását azzal fejezte be, hogy a legfontosabb kérdés, hogy a fiatal generációkkal foglalkozzanak, ezért az űrkutatási programot folytatni kell, hiszen komoly szaktudás halmozódott fel, illetőleg alapvető az is, hogy a kialakult együttműködéseket folytassák, elmélyítsék.
Szöveg: Maráczi Tamás
Fotó: Szilágyi Dénes