Korunk az állandó bizonytalanság kora, ennek kezeléséhez új képességek birtokában kell lennie a nyugati védelmi szövetségnek. A NATO Katonai Bizottságának elnöke tartott előadást a Ludovikán.
A november 13-án a Széchenyi Díszteremben tartott eseményt Petruska Ferenc ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának nemzetközi dékánhelyettese nyitotta meg, a rendezvényen részt vett Deli Gergely, az NKE rektora, Lippai Péter, az NKE HHK dékánja, illetve Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter is.
A NATO Katonai Bizottságának (CMC) elnöke azzal kezdte beszédét, hogy november 13-án egy múltbeli november 13-ra emlékezett meg: 1907-ben ezen a napon sikerült először a történelemben egy helikopternek a levegőben maradnia – bár ez egy régi terv volt, Leonardo da Vinci már az 1480-as években papírra vetette egy légi jármű leírását, végül egy francia mérnök, Paul Cornu kísérlete tudta csak megvalósítani a régi álmot.
Az admirális szerint mai világunkban is ehhez a múltbeli repüléstechnikai áttöréshez hasonló újításokra van szükség, hogy megfeleljünk a kor követelményeinek. Mint mondta, ma már a haditechnikák háborúi zajlanak, két területen folyik kíméletlen verseny a szembenálló erők között, ez a katonai technológia, illetve az információs technológia, „ezeknek az ukrajnai háború a laboratóriuma”.
Cavo Dragone úgy vélte, a háború képe azt jelzi, hogy egy hosszú távú konfrontáció kezdődött Oroszország és a Nyugat között, és erre kell berendezkednie a NATO-nak is. „Oroszország nem tiszteli a térképeken látható országhatárokat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Moszkvát más országok is segítik, Kína nyersanyagokat vásárol az oroszoktól, míg a harcokban észak-koreai katonák segítik az orosz hadsereget.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a jelenkor háborúit fejlett dróntechológiákkal vívják, ez pedig korábban nem tapasztalt, hirtelen támadásokat tesz lehetővé. Nem véletlen, hogy az észak-atlanti védelmi szövetség elsődleges katonai fejlesztései a drónelhárító technológiák, hiszen „gyorsan kell alkalmazkodni, az idő-faktor az első számú tényező” – fűzte hozzá.
A vendégelőadó hangsúlyozta: a NATO stratégiájának két alapköve a gyors adaptáció, illetve a gyors ütemű technológiai fejlesztések, ugyanis az új biztonsági környezetben egy 3.0-ás NATO-ra van szükség. Mint mondta, az NATO 1949-es megalakulása utáni hidegháborús évtizedek voltak a szervezet első nagy korszaka, a Szovjetunió összeomlása, vagyis a 1991 utáni évek a második időszak, míg a 2022-ben kirobbant ukrajnai háborútól számolhatjuk a NATO harmadik korszakát, amely a „kollektív védelem a gyakorlatban” kifejezéssel jellemezhető leginkább.
„A 3.0-s NATO szükségszerűség, mert alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz”, a megújult szervezethez pedig „3.0-ás vezetőkre van szükség, az állandó bizonytalanság korában csak új képességek birtokában lehet jól megfelelni” – fogalmazott az admirális, hozzátéve, hogy a „kognitív rugalmasság” is egy nélkülözhetetlen tulajdonság: a vezetőknek alkalmasnak kell lenniük a gyors ítéletalkotásra, bízniuk kell a bajtársaikban, gyorsan kell tanulniuk, akár a saját hibáikból is.
A katonai vezető előadása végén fontosnak nevezte a NATO amerikai lábát, hiszen az amerikai katonai képességek jelentik Európa biztonsági garanciáját, ugyanakkor a szervezet tagállamainak vállalása, miszerint 2035-re a GDP 5 százalékára növelik katonai kiadásaikat, szintén biztosíték arra, hogy Európa képes lesz önmaga védelmére.
Hallgatói kérdésre válaszolva az admirális elmondta: Oroszország nem azért a stratégiai célért küzd jelenleg, amiért a háborút megindította, az eredeti célja az volt ugyanis, hogy Ukrajnát bábállammá tegye, ez a stratégia azonban megbukott.
Másik kérdésre reagálva Cavo Dragone hangsúlyozta: a NATO egy védelmi szövetség, ellenfeleinél erősebb, mind finanszírozásban, mind felszereltségben, mind technológiában élen jár, ezért az orosz cél nem az, hogy közvetlen katonai konfliktusba kerüljön vele, hanem hogy a szövetség tagjai között megosztást generáljon, és hogy elérje, a tagállamok ne bízzanak egymásban.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke leszögezte azt is, hogy a NATO egy „operációs szervezet”, amely tervek szerint működik, egy közös vezérleti struktúrája van, de tagállami hadseregekből áll. A katonai vezető kiemelte még a „transzatlanti autonómia” fogalmát is, úgy vélte, az amerikai-európai szövetség az alap, de a szervezet európai lábának az amerikai segítség nélkül is erősnek kell lennie.
Szöveg: Maráczi Tamás
Fotó: Szilágyi Dénes
