Szegedi László, egyetemünk fejlesztési rektorhelyettesének vezetésével a Stratégiai-fejlesztési Iroda, az Oktatási és Tanulmányi Iroda, valamint a Ludovika Oktatásfejlesztési Iroda munkatársai részt vettek a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) első Minőségnapján. A telt házas rendezvényt november 5-én tartották Budapesten. A MAB a Minőségnapot évente megrendezendő, hagyományteremtő fórumnak szánja, amelynek célja a többi között, hogy a formális, akkreditációs eljárási kereteken túl is teret adjon a felsőoktatási intézmények és a MAB szakmai párbeszédének, valamint az egyes jó gyakorlatok megosztásának
A rendezvényt Kőfalusi Eszter, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Ágazati köszöntőjében a felsőoktatás aktuális fejlesztési irányait mutatta be: az új működési és finanszírozási modellt, az új felsőoktatási stratégiát és törvényt, valamint a képzési struktúra megújítását. Kiemelte, hogy a 2027. évi felsőoktatási cselekvési terv már nevesített, tervezhető együttműködéssel számol a MAB-al. Mindez a hallgatói sikeresség, a képzésértékelés, a hallgatói mentális jóllét és a nemzetköziesítés területén jelenik meg kiemelten, a MAB függetlenségének megőrzése mellett.
Szilágyi János Ede, a MAB elnöke a szervezet idei eredményeiről is beszélt. Kiemelte a nemzetközi szerepvállalást és a hallgatóközpontúságot. Hangsúlyozta, hogy a MAB értékeléseiben egyre inkább a tényleges intézményi működés és annak eredményei kerülnek előtérbe, de azt is vizsgálják, hogyan hasznosítják az intézmények saját adataikat és visszajelzéseiket a fejlesztési döntésekben.
Dányi Beatrix, a MAB intézményakkreditációs koordinátora az integrált intézményakkreditációs eszközt (INTEGRA) mutatta be. Az INTEGRA az intézményt a teljes képzési portfóliójával, a doktori képzéssel együtt értékeli. Az önértékelést az intézmény saját fejlesztési eszközeként kezeli: „egy jó önértékelés nem a MAB-nak készül”.
A jó gyakorlatok szekcióban négy egyetem mutatta be belső minőségbiztosítási megoldását: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a hallgatói visszajelzésre, a képzésfelülvizsgálatra és a központi képzési portálra épülő, záruló PDCA-ciklusát; az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a saját fejlesztésű, a stratégiai indikátorokat a teljesítményértékeléssel és a kockázatkezeléssel összekapcsoló digitális rendszerét; a Miskolci Egyetem a jó gyakorlatok gyűjtésének és intézményi megosztásának módszertanát; a Széchenyi István Egyetem a Moodle-alapú akkreditációs bizonyítéktárát.
Drahos Péter, a MAB Akkreditációs Kollégiumának tagja összegzésében a közös fejlesztési területekre hívta fel a figyelmet. Ilyen a PDCA-ciklus lekövethetősége, az adatokból hozott döntések, a hallgatói lemorzsolódás korai felismerése és a minőségkultúra terjesztése. Felidézte, hogy a felhívásra 12 intézmény 13 jó gyakorlatot küldött be. Ezek egyike a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói mentorálásról szóló gyakorlata volt.
A délutáni szekcióban Szilágyi János Ede a 2027. január 1-jén hatályba lépő egyetemi tanári pályázati kritériumrendszert és a MAB folyóiratlistáját ismertette. Lakatos Péter Levente, MAB főigazgató azt tekintette át, hogy mi marad és mi változik az európai minőségbiztosítási standardok és irányelvek (ESG) 2027-ben elfogadandó új követelményrendszerében. A rendezvényt Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke zárta.
A MAB Minőségnap megerősítette, hogy a minőségbiztosítás súlypontja a dokumentációról, annak relevanciája fenntartása mellett, de a ténylegesen működő, visszacsatoló folyamatokra helyeződik át. Ez az NKE intézményfejlesztési és minőségügyi munkájában, valamint a következő intézményakkreditációra való felkészülésben is fontos szempont. Az elhangzott előadások anyagai a MAB honlapján érhetők el.
Szöveg: Stratégiai-fejlesztési Iroda
Fotó: MAB
