A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (NKE HHK) november 11-én innovációs napot tartottak, amelyen a katonai felsővezetés, a Honvédelmi Minisztérium szakemberei, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet képviselői, az egyetem vezetői, valamint a kar oktatói és kutatói tekintették át a hazai védelmi innováció legfontosabb irányait, a kiberbiztonsági kihívásokat és a jövő hadviselésének technológiáit.
A rendezvényt Lippai Péter dandártábornok, a kar dékánja nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: az elmúlt három és fél évben a kutatás-fejlesztés és az innováció a felsőoktatással azonos súllyal jelent meg a kar és az egyetem életében. Rávilágított arra a kari sajátosságra, hogy különálló kutatóintézetek hiányában a projekteket ugyanazok az oktatók tervezik és szervezik, akik a tanórákat is tartják. Ez a kettős terhelés ugyanakkor hatalmas előnyt is jelent, hiszen a hallgatókat közvetlenül be tudják vonni a kutatásokba, így a Z generáció már a tanulmányai során megismerkedhet a jövőt jelentő új eljárásokkal, a kutatási eredmények pedig azonnal visszacsatornázódnak a képzésbe. A dékán hangsúlyozta, hogy a kutatási témákat a Magyar Honvédséggel, a Honvédelmi Minisztériummal és az egyetemmel szoros, koordinált együttműködésben határozzák meg.
Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke nyitóelőadásának hangsúlyát az innováció gyakorlati megközelítésére és a haderőfejlesztési attitűdváltásra helyezte. Kifejtette, hogy olvasatában az innováció nem feltétlenül teljesen új dolgok feltalálását jelenti, hanem a már meglévő eszközök és képességek másfajta, korszerűbb, hatékonyabb és költségkímélőbb alkalmazását. A vezérezredes rámutatott: a haderőben minden szinten – a katonától a rajparancsnokon át a vezérkar főnökéig – mindenki innovátor kell, hogy legyen. Saját gépészmérnöki tapasztalataira visszautalva alapelvként kiemelte: csak azt kell kicserélni vagy megjavítani, ami nem működik jól; ami viszont bevált és jól működik – mint például a harckocsi zászlóaljak vagy a tüzérosztályok –, azon nem szabad változtatni.
Sándor Zsolt külön nyomatékosította a mesterséges intelligencia (AI) elkerülhetetlen fontosságát, amely gyökeresen új perspektívát hoz a hadviselésbe: míg a humán erőforrásnak korábban évekig tartott egy-egy komplex feladat megoldása, az AI erre hónapok, napok vagy akár órák alatt képes. Rámutatott, hogy a honvédségnek saját katonai AI-rendszerre van szüksége, amely a felhalmozott adatok alapján 30-40 másodperc alatt tud hiánytalan műveleti parancstervezeteket előkészíteni a döntéshozók számára. A vezérkar főnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai szellemi tőke és technológiai szakembergárda rendelkezésre áll, a feladat pedig a kutatóhelyek és fejlesztőközpontok hatékonyabb megszólítása az egyetemen keresztül, összekötve a szigetszerűen működő innovatív kezdeményezéseket.
Az alulról jövő katonai innovációkra konkrét példákat is hozott a honvédség életéből, kiemelve a Szentesen, az Altiszt Akadémián, valamint Szolnokon a különleges erőknél zajló kezdeményezéseket. Utóbbiak a drónképességeik bővítésére 3D nyomtatással állítanak elő saját tervezésű ejtőszerkezeteket, a gyakorlatokon pedig vizes lufik ledobásával gyakorolják a drónhadviselést, hogy a technológia a katonák napi életének és kiképzésének természetes részévé váljon. A vezérkar főnöke részletesen szólt a kiemelt fejlesztési területeket is: a műholdas kommunikációra és felderítésre épülő űrképességek megteremtését, a katonák fizikai terhelését segítő biotechnológiát és energiaellátási megoldásokat, a logisztikát forradalmasító fém 3D nyomtatást az alkatrészek helyszíni előállítására, a robotikát és az autonóm szárazföldi rendszereket, valamint a döntéstámogató katonai mesterséges intelligenciát.
A drón- és drónelhárítási technológiák terén elengedhetetlennek nevezte a gyors felzárkózást, bejelentve, hogy 2027-ben létrejön a Drón és Autonóm Rendszerek Parancsnoksága a terület dedikált irányítására. Hangsúlyozta a nemzeti önállóság fontosságát is, felhívva a figyelmet arra, hogy a nemzetközi ellátási láncok megszakadása elleni védekezésül a hazai gyártásra és alapanyagokra kell építeni. A védelmi költségvetés kapcsán rávilágított, hogy a GDP 3,5 százalékát célzó 2030-as fejlesztési keret biztosítja az anyagi forrásokat, így a jövőbeli konfliktusok megnyerése nem a pénzen, hanem az emberi alkalmazkodóképességen, a gyors innováción és a szinergiák hatékony kihasználásán múlik.
Ezt követően Kovács László, a Honvédelmi Minisztérium kibervédelemért felelős helyettes államtitkára mutatta be a közelmúltban megalakult Digitalizációs és Kibervédelmi Államtitkárság feladatait. Kiemelte, hogy az új szervezet célja az ágazati szintű digitalizáció, a védelmi informatika és a kiberbiztonság egységes koordinációja a honvédség, a katonai nemzetbiztonság és a védelmi ipari vállalatok körében.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta az AI megkerülhetetlen szerepét a döntéshozatal automatizálásában: ha a szembenálló fél AI-t használ a felderítésben és a döntéshozatalban, akkor felülkerekedik azon a védelmi rendszeren, amely még hagyományos Excel-táblázatokra támaszkodik. Kiemelete, hogy a saját adatokra épülő AI-alapú döntéstámogató rendszerek elengedhetetlenek, az adatszuverenitás megőrzése mellett.
Kovács László nyomatékosította, hogy az új államtitkárság egyik legfőbb feladata közvetlen hídként működni az akadémiai szféra, az egyetemi kutatások és a minisztérium között. Külön kiemelte a társegyetemekkel (például a BME-vel) való szoros együttműködést, valamint a fiatal mérnök-informatikus és társadalomtudományi hallgatók megszólítását és toborzását a védelmi kiberműveleti erők utánpótlásának biztosítására. Kihangsúlyozta a kritikus honvédelmi és lakossági infrastruktúrák – köztük az energiaellátási, pénzügyi és telekommunikációs hálózatok – kiberrezilienciájának védelmét, kiemelve, hogy a katonai kiberműveleti erők feladata a nemzeti kiberszuverenitás aktív megóvása is. A 2035-ig terjedő stratégiai jövőkép kapcsán figyelmeztetett a kvantumtechnológia elkerülhetetlen eljövetelére, amely nanoszekundumok alatt teheti működésképtelenné a jelenlegi titkosítási eljárásokat, felkészülést követelve a kvantumbiztos védelemre. Zárásként szorgalmazta az akadémiai szféra és a fiatal mérnök-informatikus hallgatók (például a BME és az NKE diákjainak) közelebbi bevonását a védelmi kibererőkbe.
Tircsi Hajnal, az NKE HHK Fejlesztési Osztályának osztályvezetője kérdésünkre összefoglalta az Innovációs Nap alapvető célját: lehetőséget teremteni arra, hogy az egyetem vezetése, a kari kutatók első kézből ismerhessék meg a honvéd vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium által meghatározott fejlesztési irányokat és elvárásokat. A délelőtti vezetői előadásokat és a kari kutatások bemutatását követően a résztvevők a délutáni program során működés közben tekinthették meg a HHK kiemelkedő kutatási infrastruktúráját. A laborlátogatások során bemutatkozott a szakemberek által „LEGO okos városként” emlegetett Cyberbench, a rádiófrekvenciás laboratórium, az XR/VR szimulációs labor, valamint a kar saját drónfoci pályája is. Utóbbi kapcsán kiderült, hogy az NKE HHK saját drónfoci csapattal is büszkélkedhet, amely a tavalyi magyar bajnoki cím elnyerése mellett az Európa-bajnokságról a megtisztelő második helyezést hozta el.
Szöveg: Németh-Zsohár Agnieszka
Fotók: Szilágyi Dénes
