NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

A magyar-albán kapcsolatok erősítésének lehetőségei

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Irodájának szervezésében tartott előadást Ferit Hoxha, az Albán Köztársaság külügyminisztere november 12-én, az egyetem Zrínyi Termében.

Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a napjaink kihívásaira felkészítő oktatásban a szakmai ismeretek és a gyakorlati készségek mellett elengedhetetlen a világban zajló változások megértése is. Kiemelte, hogy az elméleti tudást fontos gyakorlati ismeretekkel kiegészíteni, ezért különösen értékes, ha a hallgatók közvetlenül is megismerhetik a közélet, a diplomácia és a döntéshozatal szereplőinek tapasztalatait. „Az egyetem legfontosabb küldetése, hogy magasan képzett szakembereket és felelősségteljes vezetőket képezzen a közszolgálat számára” – hangsúlyozta a rektor, hozzátéve, hogy az NKE öt kara képzési és kutatási tevékenységével a közszolgálat és a társadalom aktuális igényeire reagál.

Deli Gergely rámutatott, hogy a diplomácia hagyományos eszközei mellett a tudományos együttműködés, az oktatás és az új ismeretek megosztása szintén meghatározó szerepet töltenek be az országok közötti kapcsolatok építésében, így az egyetemek fontos közvetítői a nemzetközi párbeszédnek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a partnerországok között hosszú távú szakmai és tudományos együttműködések alakuljanak ki. Ennek kapcsán az NKE Ludovika Scholars Programját is megemlítette. Arra is kitért, hogy a nemzetközi partnerségek bővítése nemcsak az intézmények, hanem az érintett országok gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatainak erősítéséhez is hozzájárul. A rektor történelmi párhuzamokat is felidézett a magyar és az albán nép múltjából: példaként többek között Hunyadi János alakját említette, aki a két nemzet közös történelmi emlékezetének egyik fontos kapcsolódási pontja. Deli Gergely az európai integrációs törekvések jelentőségére és a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságára is kitért, valamint reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése hozzájárulhat a térség együttműködésének és európai perspektívájának erősítéséhez.

Ferit Hoxha előadásában felidézte: különösen megtisztelő számára a Ludovikán megszólalni, hiszen az intézmény neve több mint két évszázada összekapcsolódik az állam szolgálatának eszményével. Mint fogalmazott: „Az állam szolgálata tudást, fegyelmet és felelősséget követel.” A külügyminiszter felszólalásában azt fejtette ki, hogy miként járulhat hozzá a külpolitika az emberek mindennapi életének javításához. Úgy vélte, a hagyományos diplomáciai feladatok – a kapcsolatok ápolása és a nemzetközi képviselet – mellett ma már a vállalkozások támogatása, az új piacok felkutatása és az exportlehetőségek bővítése is egyre fontosabb. Szerinte a gazdaságdiplomácia eredményességét majd évekkel később, az általuk generált beruházásokban, megnyíló piacokban és fejlődő intézményekben lehet mérni. Úgy látja, hogy a gazdaságdiplomáciának több területen kell eredményeket elérnie, például a gazdaság ellenálló képességének erősítésében, valamint az intézmények hitelességének megteremtésében.

A magyar–albán kapcsolatokról a külügyminiszter kiemelte, hogy a magyar befektetések már több stratégiai ágazatban is jelen vannak az országban, ugyanakkor a kereskedelem terén még jelentős fejlődési lehetőségeket lát. A miniszter szerint a magyar befektetési állomány Albániában eléri az 520 millió eurót. A jövőbeli együttműködés lehetséges területei között az energetikát és a digitális gazdaságot is megnevezte. E mellett Magyarország hosszú évek óta tartó támogatását is méltatta. Kifejtette, hogy országa az elmúlt két évben megnyitotta az európai uniós csatlakozási tárgyalások mind a 33 fejezetét, a következő időszak legfontosabb feladata pedig ezek lezárása. Elmondta: Albánia célja, hogy a tárgyalási fejezetek technikai lezárását 2027 júliusáig elérje, és lehetőség szerint már a következő évben, de legkésőbb az évtized vége, 2030 előtt az Európai Unió tagjává váljon.

A hallgatókhoz szólva a miniszter arról beszélt, hogy a diplomáciai és közigazgatási pályára készülőknek a geopolitikai folyamatok mellett a gazdaság működését is alaposan meg kell ismerniük. Mint fogalmazott, egy megbízható államban a szabályoknak ma és holnap is ugyanúgy kell érvényesülniük, a szerződéseket tiszteletben kell tartani. A külügyminiszter kérdésre válaszolva a Magyarország és Albánia közötti légi összeköttetések jelentőségét hangsúlyozta: elmondása szerint a járatok kihasználtsága rendkívül magas, a repülőgépek gyakorlatilag teljes kapacitással közlekednek. Hozzátette, hogy a légi kapcsolatok további fejlesztésében is jelentős lehetőségeket lát.

 

Szöveg: Harangozó Éva

Fotó: Szilágyi Dénes

 


Elnyert pályázatok