A Demokrata Párt új szavazókat tudott szerezni, de csak ideiglenesen – a „kék hullám” gyorsan leülhet, ha újra változik a politikai széljárás. A voksolás amerikai-magyar értékelése.
Jesse Richman, az amerikai Old Dominion University Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok tanszékének egyetemi docense volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vendége, a professzor szerda délután már a majdnem végeleges eredmények ismeretében elemezhette a félidős kongresszusi választásokat.
Az Orczy Úti Kollégium előadótermében népes hallgatóság előtt Tárnok Balázs, a NKE John Lukacs Intézetének (JLI) kutatásért felelős igazgatója nyitotta meg az eseményt. Mint fogalmazott, amerikai elemzők szerint a voksolás történelmi vereséggel zárult az amerikai jobboldal számára, és Donald Trump elnöksége számára egy nagyon rossz forgatókönyvet vetít előre. Nagy kérdés, hogy ez az új politikai helyzet miként fogja befolyásolni az elnöki ciklus maradék két évét, az elnök mozgásterét, és milyen döntéseket fog hozni Trump – tette hozzá.
A meghívott amerikai előadó nyitóelőadásában először is leszögezte: a félidős választásokon a kormányzati vereség teljesen bevett, általános jelenség, a mostani voksolás eredménye azonban így is meglepetés volt, mindkét házban erős, stabil demokratapárti többség lesz.
Jesse Richman emlékeztetett: Trump ambiciózus tervekkel vágott bele második elnöki mandátumába, az elmúlt két évben megpróbálta újraalkotni a szövetségi kormányzatot, felgyorsítani az illegális bevándorlók kitoloncolását, agendája pedig főleg külpolitikai irányultságú volt.
Egyik területen sem sikerült azonban áttörést elérnie: a kitoloncolásokkal sok spanyol ajkú szavazót elvesztett, olyanokat, akik 2024-ben még rá szavaztak az elnökválasztáson. A vámháborúval és az iráni katonai művelettel az energiaárak elszabadultak, és ezzel emelkedtek az élelmiszerárak, a szolgáltatások és az egészségügyi ellátás költségei is, az infláció kérdésének pedig nagy hatása volt a voksolás kimenetelére.
Az amerikai elemző megjegyezte: Trump támogatottsága 38 százalék körül áll, az exit-pollok alapján az államok nagy részében Trump elutasítottsága 50 százalék felett volt, és a helyi eredményekből tisztán kiolvasható, hogy Trump jelenléte csak rontott a helyi republikánus jelöltek kampányán. Richman hozzátette: a republikánusoknak szokatlanul gyenge jelöltjei voltak, ráadásul ott, ahol Trump közbeszólt, és a saját embereit rakatta be a képviselőjelölti pozíciókba, szinte mindenhol leszerepelt a párt. Több hagyományosan republikánus szavazókerületben is demokratapárti meglepetésgyőzelem született, ami azt jelenti, hogy a demokraták új szavazókat tudtak megszólítani, de csak ideiglenesen, ugyanis ezek „kölcsönzött” szavazók, akik a „kék hullám” leültével, érdekeik megváltozásával majd megint másra fognak voksolni a következő megmérettetésen.
Richman professzor adatokra hivatkozva elmondta, Donald Trump meghatározott társadalmi csoportoknál jelentős rétegeket vesztett el: a fehérbőrű iskolázott réteg és a spanyol-ajkú szavazók egy részét, a 18-44 év közötti korosztályban főleg a huszonévesek többségét, illetve a párt nélküli, bizonytalan szavazók többsége is végül a demokraták felé húzott.
A szavazás politikai következményei borítékolhatóak: a következő két évben nem lesznek új bírói kinevezések, a kongresszus vétózhatja a kormányzat politikáit, várhatóan a védelmi költségvetésben nem biztosít majd finanszírozást az iráni háború folytatására, és akár impeachment is indulhat az elnök ellen.
Az előadást követő panelbeszélgetésen Csizmazia Gábor, az NKE JLI tudományos munkatársa moderálásával három kutató beszélgetett ugyanerről a témáról.
Mártonffy Balázs, a JLI tudományos főmunkatársa úgy vélte, Trump elnöksége hátralévő két évben politikai intézményeket próbál létrehozni, hogy politikai örökséget hagyjon maga mögött, de jelen pillanatban nagy kérdés, hogy milyen projektekre fordítja majd az idejét. A volt chicagói főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy érdekes módon a Kína-faktor nem játszott hangsúlyos szerepet a választáson, pedig ez és az energiaválság lesz a kardinális kérdés Amerika számára a közeljövőben. A szakértő az amerikai diplomácia új irányára is utalt, amikor megjegyezte: Marco Rubio külügyminiszter üzbegisztáni vizitjén – az amerikai hagyományokkal ellentétben – már szó sem esett emberi jogokról vagy demokráciáról, csak üzletről és kereskedelemről.
Baranyi Tamás Amerika-szakértő azzal folytatta, hogy Trump nagy víziója főleg külpolitikai élű volt, és ezt most a választók nagy része elutasította, az eredmények ismeretében a mostani nagy kérdés valóban az, hogy mi lesz Trump politikai hagyatéka, és mi lesz a MAGA-táborral.
A Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója szerint Donald Trump politikai kreativitása ismert, ezért történhet még meglepetés, de a kongresszusi ellenszél miatt a mozgástér már kicsi lesz, ezért ez a két év inkább már egy felkészülés lesz a „poszt-Trump” korszakra, a nagy geopolitikai szereplők már arra az új helyzetre kezdik pozicionálni magukat.
Baranyi felhívta a figyelmet egy új jelenségre, miszerint a választási kampányban mindkét oldalon radikális influenszerek határozták meg a korteskedés hangnemét, ami egyrészt egy jó módszer a fiatalok tömegeinek elérésére, egyúttal viszont radikalizálja is őket, „ez pedig egy rossz irány” – tette hozzá a kutató.
Jesse Richman magyar kollégái szavaival egyetértve a 2028-as elnökválasztást már egy „poszt-Trump” voksolásnak nevezte, a republikánus oldalon Marco Rubiót és J.D. Vance-t nevezte meg nagy esélyesnek a párt elnökjelölti posztjára.
Az amerikai elemző szerint a 2006-os demokrata kampány kidolgozottabb volt, mint a mostani, de ezt jócskán pótolták anyagiakkal: ez volt az eddigi legdrágább politikai kampány az Egyesült Államok történetében.
Mártonffy Balázs utolsó hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a mostani eredmények egy nagyon izgalmas 2028-as elnökválasztást ígérnek, hiszen felborult a papírforma, innentől mindegyik állam „csatatér” állam lehet, sehol nem lehetnek már biztosak a pártok abban, hogy az adott államban nem kell kampányolniuk, mert az megvan nekik.
Szöveg: Maráczi Tamás
Fotó. Szilágyi Dénes
