Megtartotta ünnepi szenátusi ülését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 3-án. A Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében megrendezett eseményen harmincnyolc PhD és egy habilitált doktort avattak.
Boldizsár Gábor ezredes, az NKE tudományos rektorhelyettese köszöntő beszédében kiemelte, hogy az idei esztendő különleges jubileum, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtár alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplik. Mint mondta, a jubileumi emlékév mottója a Szabadság és tudomány volt, amely két, egymástól elválaszthatatlan fogalmat kapcsol össze. „A tudományos gondolkodás, az új ismeretek megszerzése és az eredmények feltárása elképzelhetetlen szabadság nélkül” – hangsúlyozta a rektorhelyettes, kiemelve, hogy a kutatóknak a feladatuk az új összefüggések feltárása, bizonyítása és a megszerzett ismeretek közkinccsé tétele.
Úgy látja, hogy a változó világban a forradalmi technológiák, az infokommunikációs eszközök rohamos fejlődése és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása számos kérdésre kínál választ, és könnyebbé teszi a mindennapokat, ugyanakkor új társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívásokat is teremt. Hangsúlyozta, az egyetem feladata, hogy olyan szakembereket képezzen, akik képesek megérteni és kezelni ezeket a változásokat.
A rektorhelyettes beszédben a doktori fokozat megszerzéséhez vezető hosszú és áldozatos munkáról is szólt: rámutatott, hogy a kutatás évei kitartást, türelmet és számos lemondást követelnek. Kiemelte, hogy ezen az úton nem voltak egyedül: témavezetőik, tanáraik, a doktori iskolák vezetői, az egyetemi munkatársak, de mindenekelőtt családtagjaik támogatták őket. „A család, amely nélkülözte önöket, amely lemondott önökről, akikre egy kicsit kevesebb idő jutott, mint korábban” – fogalmazott Boldizsár Gábor arra kérve a friss doktorokat, hogy az ünnepség után hazatérve mondjanak köszönetet szeretteiknek, szüleiknek, házastársuknak, párjuknak és gyermekeiknek a támogatásért és a türelemért.
Az eseményen Padányi József ny. vezérőrnagy, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke mutatta be az ünnepelteket: habilitált doktor lett Veszelszki Ágnes, PhD címet vehettek át: Ama Kissiwah Boateng, Collins Nkapnwo Formella, Cséplő Zoltán tű. ezredes, Csepregi Zsolt, Ekaterina Popova, Farkas Csaba Bence, Fehér András Tibor alezredes, Fibi-Babos Barbara nb. alezredes, Füleki Réka, Gutama Namomsa Daraje, Gyapjas János tű. ezredes, Hajós Bence, Hegedűs Ferenc százados, Herczeg Mónika t. ezredes, Horváth Hermina tű. őrnagy, Katona Gábor, Kondás Kornél r. hadnagy, Kovács Gergely, Kutassy Emese, Lendvai Gergely Ferenc, Lohner Klaudia főhadnagy, Mátyás Botond Hunor százados, Mátyás Tímea-Bernadett, Olajosné Lakatos Boglárka, Ronyecz Lilla, Sajmira Kopani, Seref Türkmen, Speck Gyula, Stefany Mercedes Cevallos, Szalkai István László t.alezredes, Szendi Rebeka tű. százados őrnagy, Szinay Ildikó, Takács Péter, Török Ferenc, Urbán Ferenc, Üveges András József, Vajkai Edina Ildikó és Vozsech István.
Az ünnepségen egyetemi tanári címeket is adományoztak: a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki Dobák Imre nemzetbiztonsági ezredest, a Nemzetbiztonsági Intézet intézetvezetőjét; Gellén Mártont, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék munkatársát; Kátai-Urbán Lajos tűzoltó ezredest, a Rendészettudományi Kar (RTK) Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék tanszékvezetőjét; Nagyernyei Szabó Ádám Sándort, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Hadtörténelem Tanszék munkatársát; Négyesi Imre ezredest, a HHK Infokommunikációs Intézet intézetvezetőjét; Sasvári Péter Lászlót, az ÁNTK Kiberbiztonsági és e-Közigazgatási Tanszék munkatársát, valamint Horváth Tibor ezredest, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet intézetvezetőjét.
Az ünnepélyes fogadalomtétel és a doktorrá avatást követően Veszelszki Ágnes, a NITK dékánja szólt az avatottak nevében, aki a tudományos pálya egyik paradoxonára, a tudás és a felismerhető ismerethiány kapcsolatára hívta fel a figyelmet: szerinte minél mélyebben foglalkozik valaki egy tudományos kérdéssel, annál világosabban látja, mennyi feltáratlan összefüggés és megválaszolatlan kérdés maradt még előtte. Hangsúlyozta, hogy a szakmai fejlődés sokkal inkább abban mérhető, hogy a kutató egyre pontosabban képes megkülönböztetni a bizonyított ismereteket a feltételezésektől és a még feltárásra váró kérdésektől.
Mint mondta, a doktori értekezés során a kutatónak egy összetett tudományos kérdést kell körülhatárolnia, megfelelő módszerekkel megválaszolnia, eredményeit pedig a szakmai közösség számára érthető és ellenőrizhető módon bemutatnia. A habilitáció ezzel szemben már a tudományos önállóság, a megszerzett tudás rendszerezésének és közvetítésének képességét is igazolja. „Mai ünnepségünk e két szorosan összefüggő teljesítményt ismeri el: egy tudományos probléma önálló feldolgozásának képességét, illetve azt, hogy valaki egy tudományterület művelőjeként és oktatójaként tartósan is felelősséget vállal annak alakításáért” – emelte ki Veszelszki Ágnes.
Rámutatott arra is, hogy a tudományos intézményrendszerben a tudományos tekintély és a kritikai gondolkodás nem egymás ellentétei: a tudomány elismeri az elért teljesítményeket, ugyanakkor fenntartja az eredmények megkérdőjelezhetőségének és felülvizsgálhatóságának lehetőségét. „A tudományban az utolsó szó többnyire csak addig utolsó, amíg valaki fel nem tesz egy újabb, jobb kérdést” – fogalmazott Veszelszki Ágnes. Az avatottak nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a doktori fokozat megszerzéséhez, kiemelve a témavezetők és mentorok munkáját, valamint a kollégák és bírálók szerepét, valamint megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a kutatáshoz és oktatáshoz biztosított intézményi hátteret, továbbá a családtagok és barátok támogatását.
Az ünnepséget a Magyar Honvédség Központi Zenekar Fúvósötösének előadása zárta.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes
