Az euró bevezetésének magyarországi lehetőségeiről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézete (JLI) és a Magyar Atlanti Tanács október 29-én, az egyetem Szárnyépületének John Lukacs Társalgójában.
Prőhle Gergely, a John Lukacs Intézet programigazgatója, a Magyar Atlanti Tanács elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének kérdését az aktuálpolitikától elvonatkoztatva, a gazdasági folyamatok és az európai pénzügyi rendszer összefüggéseiben érdemes vizsgálni. Mint mondta, a különböző szakmai nézőpontok ütköztetésének jelentősége van, hiszen a téma megértéséhez több szempont együttes mérlegelésére van szükség.
Az eurózónához való csatlakozás gazdasági feltételeiről és a közös valuta előnyeiről, illetve kockázatairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Surányi György közgazdász, egyetemi magántanár, az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB korábbi elnöke és Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának korábbi tagja, korábbi Európa-politikai főtanácsadó vettek részt Magyari Péter, a Kossuth Rádió főszerkesztő-helyettese moderálásában.
Surányi György úgy vélte, hogy Magyarország öt éven belül várhatóan nem csatlakozik az euróövezethez, és a kormányzati elképzelések is inkább hat-hét éves időtávval számolhatnak. Szerinte ugyanakkor belátható időn belül érdemes lenne bevezetni a közös valutát, mivel az euróövezeten kívüli időszakban sem sikerült érdemi felzárkózást elérni, miközben több más, rendszerváltáson átesett ország gazdasága közeledett a fejlettebb tagállamokéhoz. Hozzátette, hogy a 2030-as csatlakozási cél teljesítéséhez bátrabb költségvetési kiigazításra lenne szükség, és a gazdaságpolitikai döntéseknek a versenyképesség javítását is szolgálniuk kellene.
„Magyarországnak szüksége van az euróra, de a csatlakozás önmagában nem oldaná meg az ország valamennyi gazdasági problémáját” – emelte ki Bod Péter Ákos. Pozitívan állt hozzá az euró bevezetéséhez, meglátása szerint a 2030-as céldátumhoz kapcsolódó feltételek teljesítése megvalósítható lehet, a csatlakozási kötelezettségek pedig a fegyelmezett gazdaságpolitika fenntartását is ösztönözhetik. Az európai gazdasági helyzetet értékelve kitért a magas államadósságra és kamatterhekre, különösen Franciaország és Olaszország példájára, valamint arra, hogy az energiapiaci döntések hosszú távon is meghatározhatják az országok mozgásterét.
Gottfried Péter arra hívta fel a figyelmet az euró bevezetése javíthatná Magyarország finanszírozási feltételeit, ugyanakkor a csatlakozás kérdését körültekintően kell mérlegelni. „Életbiztosítási kötvény lenne az eurózona Magyarország számára” – emelte ki Gottfried Péter. A szakember szólt az euróövezet működéséről, a maastrichti kritériumokról és az Európai Központi Bank eszközeiről, továbbá kiemelte, hogy az uniós források felhasználásánál az energetikai beruházásoknak is hangsúlyos szerepet kellene kapniuk.
A résztvevők az energiapiaci függőségeket is elemezték, hangsúlyozva, hogy az orosz energiaimporttól való függés csökkentése és az energiahatékonyság javítása egész Európa számára fontos feladat. Meglátásuk szerint Magyarország esetében különösen hangsúlyossá vált az energiapolitika, az állami támogatások és a versenyképesség összefüggése, valamint a gazdasági szerkezet átalakításának szükségessége.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes
