Hogyan kapcsolható össze az egyetemi tudás a közszolgálat gyakorlati igényeivel, és milyen szerepet kaphat ebben a mesterséges intelligencia, az adatelemzés vagy éppen a dróntechnológia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a 2026. október 27-én, online megrendezett Közszolgálati Innovációs és Kutatásfejlesztési Konferencia 2026 elnevezésű rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Az eseményen az intézmény kutatói és oktatói mellett technológiai vállalatok, cégek és más felsőoktatási intézmények képviselői mutatták be fejlesztéseiket és jövőbeli elképzeléseiket.
A rendezvényt Boldizsár Gábor ezredes, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki a szakmai találkozók és a közös gondolkodás jelentőségét hangsúlyozta. Rámutatott, hogy az ilyen alkalmak lehetőséget teremtenek olyan ötletek megosztására, amelyek új innovációkhoz és fejlesztésekhez vezethetnek. „Egyetlen szakterület sem képes önmagában választ adni minden kihívásra, ezért különösen fontos olyan kutatói közösségek kialakítása, amelyekben a szakmai és a gyakorlati, alkalmazói oldal képviselői együtt dolgoznak” – emelte ki a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a Ludovika is ezt az összefogást jelképezi, hiszen az intézmény tizenöt évvel ezelőtti létrejötte óta több hivatásrend együttműködésére épít.
Szepsi-Szűcs Levente, az NKE Innovációs és Technológiai Osztályának vezetője köszöntő beszédében az egyetem innovációs tevékenységének fejlődését mutatta be. Emlékeztetett, hogy az innovációval foglalkozó szervezeti egység 2020-ban alakult meg, ezt követően pedig fokozatosan bővültek a terület fejlesztését célzó programok és rendezvények: az első, 2022 szeptemberében megtartott kiállításon még elsősorban az egyetem mutatkozott be, 2023-ra azonban már szélesebb körű eseménnyé fejlődött a kezdeményezés, amelyen ipari szereplők is részt vettek. Ezzel párhuzamosan erősödött az együttműködés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, és új fejlesztések indultak, különösen a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (HHK), valamint a Rendészettudományi Karon (RTK). Hozzátette, hogy az egyetem oktatók és kutatók számára is indított képzési programokat, a hallgatóknak pedig szabadon választható tantárgyak keretében kínál lehetőséget az innovációval kapcsolatos ismeretek elsajátítására.
A konferencia első szekciójának kiemelt előadásában Boldizsár Gábor rektorhelyettes a Mind-Tech Nexus: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új lehetőségei a védelmi innovációban és az államigazgatásban című előadásában kifejtette, hogy az emberi képességek – így az észlelés, a helyzetértékelés, a tapasztalat, a kreativitás, a problémamegoldás és a döntéshozatal – egyre szorosabban kapcsolódnak olyan technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia, az adatfeldolgozás, a szenzorok, az autonóm rendszerek és a fejlett információs hálózatok. Az előadó szerint a technológiai fejlődés önmagában nem elegendő, ugyanis legalább ilyen fontos, hogy az emberek képesek legyenek megfelelően alkalmazni az új eszközöket, értelmezni az általuk szolgáltatott információkat, és összetett helyzetekben is megalapozott döntéseket hozzanak. A Mind-Tech Nexus Magyarország számára kínált lehetőségei között kiemelt helyet kap a célzott technológiai képességfejlesztés, amely a mesterséges intelligencia, a robotika és az adatvezérelt döntéstámogatás alkalmazását a valós védelmi igényekhez igazítja. Emellett fontos cél a hazai innovációs ökoszisztéma erősítése, vagyis a honvédség, a kutatóintézetek, az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése, a kettős felhasználású megoldások bevonásával. Az NKE szerepe a mind-tech megközelítés adaptálásában a tudásterületek összekapcsolása, kísérletezés és validálás, emberközpontú megközelítések és stratégiai partnerségek kialakítása.
Dominek Dalma Lilla, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) egyetemi docense és fejlesztési osztályvezetője a Flow és mesterséges intelligencia – Új kihívások a felsőoktatásban című előadásában kifejtette, hogy a digitális környezetben a hallgatók egyre könnyebben férnek hozzá nagy mennyiségű információhoz, az információ elérhetősége azonban nem jelenti automatikusan a tudás megszerzését. Szerinte az oktatás egyik fontos feladata ezért annak támogatása, hogy a hallgatók ne pusztán információkat gyűjtsenek, hanem megértsék, feldolgozzák és alkalmazni is tudják azokat. Kiemelte, hogy ebben a folyamatban kap szerepet a flow, vagyis az a mély bevonódással járó állapot, amelyben a tanuló figyelme tartósan a tevékenységre irányul. Ennek kialakulását segíthetik a világos célok, a biztonságos tanulási környezet, a megfelelő keretek és kihívások, valamint a folyamatos visszajelzések. Megemlítette, hogy az egyetemen hallgatók és oktatók körében végzett vizsgálatok a digitális kompetenciákra is kiterjedtek, és kísérleti programokkal is foglalkoztak, amelyek tapasztalatai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a felsőoktatásban a tényleges oktatási célokhoz igazodjon.
Koch Dániel, az NKE Víztudományi Karának (VTK) egyetemi tanársegédje a magyaregregyi kísérleti vízgyűjtőn végzett csapadék-lefolyás vizsgálatokat mutatta be. Előadásában kitért a klímaváltozás, valamint a társadalmi és gazdasági igények hidrológiai vonatkozásaira, továbbá a modellezés szerepére a természeti folyamatok megismerésében és leképezésében. Ismertette a hidrometriai mérőtelepet és a monitoringrendszer főbb elemeit, köztük a vízrajzi állomásokat és a talajnedvesség mérésére szolgáló rendszert.
A rendészeti fejlesztések gyakorlati alkalmazását a Határrendészeti Innovációs Program (HIP) példáján keresztül Szabó Károly rendőr alezredes, az NKE RTK munkatársa ismertette. A program két területre összpontosít: a piacon elérhető technológiák vizsgálatára, valamint annak felmérésére, hogy az adott technológiai megoldások mennyire alkalmasak a rendészeti feladatok támogatására. A HIP tudásbázisa a bizonyítékok, a visszajelzések és a módszertani tapasztalatok összegyűjtésével biztosítja a tudás megosztásának szakmai alapját. Mint mondta, az eredmények hasznosításában több szereplő is részt vesz: a rendőrség jelentésekkel, összefoglalókkal, döntéstámogató információkkal és szakmai visszacsatolással járul hozzá a folyamathoz, az ipari partnerek strukturált fejlesztési visszajelzésekkel, termékfejlesztési javaslatokkal és együttműködési lehetőségekkel segítik a tapasztalatok gyakorlati hasznosítását. E mellett az egyetemek az oktatás, a képzés, a kutatás, a publikációk és a módszertani fejlesztések révén kapcsolódnak a tudásmegosztáshoz, a nemzetközi szakmai közösség pedig a jó gyakorlatok megosztásával, a módszertani együttműködések erősítésével és a szakmai kapcsolatok fejlesztésével támogatja az eredmények szélesebb körű hasznosítását.
A biztonsági kutatásokban alkalmazható mesterségesintelligencia-modellekről és adatelemzési módszerekről Rémai Dániel r.alezredes, az NKE RTK Terrorelhárítási Tanszék vezetője tartott előadást, aki az LLM-ek, vagyis a nagy nyelvi modellek, valamint más mesterségesintelligencia-modellek gyakorlati biztonságkutatásba történő bevonásának lehetőségeiről beszélt. A terrorizmus kutatásában alkalmazható eszközökről szólva, részletezte az Excel, a Flourish Studio adatvizualizációs eszközeit, valamint és a Mistral AI használatát. Rémai Dániel szólt arról is, hogyan alakult át 2024 és 2026 között a kutatók mesterségesintelligencia-eszköztára az egyszerű chatbotoktól az érvelő modelleken és a nyílt súlyú rendszereken át az önállóbb kutatási feladatokat támogató MI-ügynökökig. „A kérdés nem az, hogy használjuk-e, hanem hogyan validáljuk” – emelte ki a szakember.
Németh András alezredes, az NKE HHK előadója a védelmi innovációt, a tehetséggondozást és az utánpótlás-nevelést támogató komplex kutatási ökoszisztéma fejlesztéséről beszélt. Kifejtette, hogy a védelmi innovációs ökoszisztéma a műveleti igények felmérésétől a kutatáson és fejlesztésen át a technológiák gyakorlati alkalmazásáig fogja össze az innovációs folyamatot: a rendszerben az egyetemek, az ipari partnerek és a védelmi szakemberek együttműködése, valamint az emberi tudás és az adatok hasznosítása kiemelt szerepet kap.
A konferencia második szekciója az egyetemi kutatások és a piaci innovációk kapcsolatát vizsgálta. Magyar Dániel, az ELTE-TINLAB munkatársa a kutatás-fejlesztés társadalmi innovációban betöltött szerepéről, Vulkán Csaba, a Nokia Defense képviselője a kettős felhasználású mobilrendszerekről, Csík-Nemes Viktória, a Startup Campus munkatársa pedig a Feral Drones példáján keresztül az ötlettől a befektetésig vezető útról tartott előadást. Kottászné dr. Vass Orsolya, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakmai vezetője a laboratóriumi kutatási eredmények piaci hasznosítását és az egyetemi spin-off vállalkozásokat támogató rendszert mutatta be. A szekció mesterséges intelligenciával foglalkozó előadásai során Mészáros Gábor az MI-alapú adatelemzés hadviselési hatásait, Zaja Gábor, a HM EI kutatási, fejlesztési és innovációs osztályvezetője pedig a mesterséges intelligencia izolált környezetben történő alkalmazásának kihívásait ismertette.
Szöveg: Harangozó Éva
