„Az űrből való visszatérés utáni 24 órás időszak a legnehezebb az emberi szervezet számára” – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2026/2027-es őszi szemeszterének következő előadásán, a Ludovika Főépület Egyed István Termében, október 20-án, ahol Nagy Klaudia Vivien ESA űrorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Repülő- és Űrorvostani Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense az Ember a világűrben – az űrélettan alapjai címmel adott elő.
Az előadó az űrmedicina fejlődését a Szputnyik–2 fedélzetén utazó Lajkától és Jurij Gagarin kozmonauta első repülésétől a Nemzetközi Űrállomás orvosi felszereléséig követte végig. Bemutatta a világűr két fő megterhelését, a mikrogravitációt és a kozmikus sugárzást, valamint azt, hogy hogyan alkalmazkodik hozzájuk az emberi szervezet: a testfolyadékok a fej felé tolódnak, az egyensúlyérzékelés átmeneti zavart szenved, a koponyaűri nyomás megemelkedik, míg a csont- és izomállomány havonta akár 1–2 százalékkal csökkenhet, ha az űrhajósok nem edzenek megfelelően. Szó esett emellett a Hunor Program két magyar űrorvostani kísérletéről, végül pedig a magyar űrhajósjelöltek kiválasztásáról, kiképzéséről és a küldetést követő rehabilitációról.
Az előadásról részletesen az egyetem tudományos-ismeretterjesztő portálja, a ludovika.hu cikkében olvashat.
Ateljes előadást az alábbi videóban tekintheti meg:
Szöveg: Sarnyai Tibor
