A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) a College of Visegrad+ Program keretében Fenntartható versenyképesség, versenyképes fenntarthatóság – Kihívások a V4-országok számára címmel konferenciát szervezett október 16-án, az egyetem Zrínyi termében.
Az NKE John Lukacs Intézete 2024-ben indította el a College of Visegrad+ Programot (CoV+), amelynek célja a jövő közép-európai döntéshozóinak képzése, kapcsolati hálójuk bővítése és a közép-európai szellemiség erősítése. A Prágai Metropolitan Egyetem, a krakkói Jagelló Egyetem és a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem együttműködésével megvalósuló, fél évente megrendezett, 4–5 napos programokon a visegrádi országok egyetemistái, fiatal kutatói és oktatói közösen vitatják meg a V4-es együttműködés aktuális kérdéseit és kihívásait. A szervezők kiemelték, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség az Európai Unió és a Visegrádi Négyek országai számára az egyik legfontosabb stratégiai kihívássá vált. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás jelentős strukturális változásokat, a zöld infrastruktúrába történő nagymértékű beruházásokat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadást igényel. Arról, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a környezetvédelmi előírások, valamint a gazdasági versenyképesség megőrzése, a megfizethető energia biztosítása és a munkahelyek védelme között, neves szakértők fejtették ki véleményüket az eseményen.
Az esemény megnyitóján Prőhle Gergely, a JLI programigazgatója hangsúlyozta, hogy immáron a 6. College of Visegrad Program konferenciáját szervezik meg, amely a közép-európai együttműködés erősítését és a résztvevők közötti szakmai kapcsolatok építését szolgálja. Mint kifejtette, a politikai változások nyomán az együttműködés szükségessége politikai szempontból még fontosabbá vált, és az új magyar kormány is kiemelt célként tekint annak fejlesztésére. Prőhle Gergely szerint a visegrádi együttműködés nem korlátozódhat a közös történelmi és kulturális gyökerekre, hiszen – mint fogalmazott – „a modern együttműködés szükségessége napjainkban még fontosabb”. Ennek megfelelően az esemény a jelenkor kihívásaihoz igazodó témákkal igyekszik elősegíteni a közép-európai országok közötti párbeszédet.
Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország az új külpolitikai megközelítéssel ismét aktív és megbízható szerepet kíván vállalni az európai döntéshozatalban. A visegrádi együttműködés 35. évfordulója kapcsán kiemelte, hogy a V4-es országok közösen léphetnek fel egyebek mellett a versenyképesség, az energiabiztonság, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. „Közép-Európa akkor erős, ha országai közösen képviselik az érdekeiket” – emelte ki Velkey György, hozzátéve, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség közös feladatok, amelyek megvalósításában az oktatásnak és a fiatal generációk szakmai kapcsolatainak is meghatározó szerepük van.
Bart István, a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkára Fenntarthatóság és/vagy versenyképesség című előadásában rámutatott, hogy az energiaválság, a klímaváltozás és az energiabiztonság kihívásai miatt a fenntarthatóság mára alapvető szükséglet lett. Kiemelte, hogy a zöldtechnológiák fejlődésével a megújuló energia egyre több országban olcsóbb alternatívává válik, és példaként Pakisztánt és Vietnamot említette, ahol a gazdasági előnyök is ösztönzik az átállást. Hozzátette, hogy a legfontosabb kérdés ma már nem pusztán a zöld és az olcsó energia közötti választás, hanem az, hogyan lehet modernizálni a lehető leggyorsabban, miközben Európának a versenyképességet befolyásoló gazdasági és beruházási feltételeket is figyelembe kell vennie.
Rottenbacher Ádám, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) műveleti vezetője az EIT globális kihívások kezelésében és Európa versenyképességének támogatásában játszott szerepéről beszélt. Az előadó kiemelte, hogy Európa egyik legnagyobb kihívása a kutatási eredmények piaci hasznosítása, a startupok finanszírozása és a szakképzett munkaerő hiánya. Hangsúlyozta, hogy az EIT az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok összekapcsolásával, valamint az oktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés támogatásával segíti az új technológiák piacra jutását: a szervezet több mint kétezer partnerrel működik együtt, és hosszú távú célja, hogy hálózatai idővel közfinanszírozás nélkül is fenntarthatóvá váljanak, miközben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A szakértő szerint Európának képesnek kell lennie saját innovatív technológiáinak fejlesztésére és az azokban rejlő gazdasági érték kiaknázására, mert véleménye szerint ez teremti meg a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, valamint Európa hosszú távú versenyképességét.
Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, Fenntarthatóság és politika. Az európai politikát értékek vagy érdekek vezérlik? Reálpolitika és/vagy Ideálpolitika a V4-országokban témakörökben. A beszélgetést Prőhle Gergely moderálta, Bart Istvánhoz és Rottenbacher Ádámhoz Petr Just, a Prágai Metropolitan Egyetem rektorhelyettese, a Politikai Tanulmányok és Angol Nyelvű Tanulmányok Tanszékének vezetője és Piotr Arak, a VeloBank vezető közgazdásza, a Varsói Egyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, a Lengyel Gazdasági Intézet társalapítója is csatlakozott. A résztvevők a fenntarthatóság és a versenyképesség összehangolásának közép-európai lehetőségeit vitatták meg. Csehországban például a fenntarthatóság ügye politikai viták kereszttüzébe került, és a jelenlegi kormányzati irány mellett kevés előrelépés várható. A lengyel helyzet kapcsán elhangzott, hogy a zöld átállást sokan az energiaköltségek emelkedésével és az ipar, illetve a mezőgazdaság veszélyeztetésével kapcsolják össze, miközben a megújuló energiaforrások terjedését egyre inkább a piaci igények és az olcsóbb energiatermelés ösztönzik. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a klímavédelmi célok megvalósításához nem elegendő a technológiai fejlesztés: a lakosság tájékoztatására, az oktatásra és a helyi közösségek bevonására is szükség van.
Az NKE College of Visegrad+ idei rendezvénye a Nemzetközi Visegrádi Alap társfinanszírozásával valósult meg. A Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrád Grant Pályázatát Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya közösen biztosítja. Az Alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködést előmozdító elképzelések támogatása. További információkért látogasson el az Alap honlapjára.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes
