A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Irodájának meghívására előadást tartott Margus Tsahkna észt külügyminiszter október 1-jén, az egyetem Széchenyi Dísztermében.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Ludovika az elméleti és a gyakorlati tudás ötvözésére törekszik, hallgatóit pedig olyan szakemberekké képzi, akik a közszolgálatban, többek között a diplomáciában is kamatoztathatják tudásukat. „Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink közvetlenül is tanulhassanak diplomatáktól, kormányzati vezetőktől és más, a közéletben aktív szakemberektől” – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy az ilyen találkozók lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatók megismerjék a diplomaták és politikai vezetők tapasztalatait, miközben az egyetem tovább erősítheti nemzetközi kapcsolatait. Az észt–magyar kapcsolatok vonatkozásában a nyelvi és történelmi rokonságot, valamint a két ország szabadság iránti elkötelezettségét emelte ki Deli Gergely: mint mondta, a két nép nyelvi rokonsága közös múltra vezethető vissza, és számos történelmi párhuzam is összeköti a két országot. Ezek között említette Tartut, Észtország második legnagyobb városát és egyetemi központját.
Margus Tsahkna Europe in Turbulent Times, Challenges and Opportunities című előadásában az európai biztonság helyzetéről, az orosz–ukrán háborúról és a NATO szerepéről beszélt. A miniszter felidézte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc Észtországban is erős visszhangot váltott ki: „1956-ban történt valami, ami sok észtet is arra ösztönzött, hogy kiálljon a szabadságért” – emlékeztetett. Az észt külügyminiszter szerint a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően Észtország történetének egyik legjobb időszaka következett: mint fogalmazott, az ország életszínvonala jelentősen javult, miközben a digitalizáció és az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia is új lehetőségeket teremtettek. „Az észtek ma minden eddiginél jobb körülmények között élnek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az oktatás és a technológiai fejlődés kiemelt szerepet játszik az ország életében.
A külügyminiszter ezt követően az Oroszország és a nyugati országok közötti kapcsolatokról, valamint Ukrajna helyzetéről beszélt. Felidézte, hogy már 2007-ben is igyekeztek felhívni a figyelmet az orosz politika jelentette kockázatokra, később pedig a 2014-es ukrajnai események, a Krím annektálása és a háború tovább erősítették ezeket az aggodalmakat. Úgy látja: Európának meg kell határoznia, hogy milyen jövőt szeretne. „A legfontosabb kérdés az, hogy milyen Európát szeretnénk látni a jövőben, és hogyan tudjuk biztosítani a tartós békét” – fogalmazott., hozzátéve, hogy ebben Ukrajna európai integrációjának is jelentős szerepe lehet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a Baltikum földrajzi helyzete miatt különösen fontos a gyors reagálási képesség: mint fogalmazott, Észtország és Oroszország határa között viszonylag rövid a távolság, ezért egy esetleges katonai konfliktus esetén rendkívül gyorsan kellene reagálni. A miniszter szerint az elmúlt időszakban ugyanakkor nem tapasztaltak olyan jelentős orosz csapatmozgásokat és katonai előkészületeket a határ túloldalán, amelyek egy közvetlen támadás előkészítésére utalnának. Ugyanakkor a hagyományos katonai fenyegetés mellett egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet: a társadalom félelmének kihasználására, valamint a hibrid támadásokra. Szerinte a félelem erősítheti a radikális politikai mozgalmak támogatottságát. „Az eszkalációtól való félelem olyan fegyver, amelyet ellenünk lehet fordítani” – mondta. A beszédben ezért a NATO-n belüli egység és a stratégiai kommunikáció fontosságát is hangsúlyozta.
A rendezvényen a közönség is kérdezhetett: a tárcavezető egyebek mellett beszélt az orosz kisebbség helyzetéről Észtországban, valamint a védelmi kiadások növeléséről, utóbbit megfogalmazása szerint az észtek a függetlenség és a biztonság megőrzéséhez szükséges társadalmi döntésként értékelnek.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes
