A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézete (KEKI) A Horvát Parasztpárt és Magyarország 1928–1941 címmel szervezett előadással egybekötött beszélgetést szeptember 28-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában.
Hatos Pál történész, a KEKI vezetője megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az első világháborút követően a parasztság és az agrárpártok belépése a nagypolitikába alapvetően változtatta meg Közép- és Kelet-Európa politikai berendezkedését, amikor a demográfiai többséget alkotó, ám korábban alulreprezentált társadalmi réteg hirtelen a politikai színpad központi szereplőjévé vált. Rámutatott, hogy ez az áttörés nem egyetlen egységes paraszti ideológiát jelentett: az agrárbeállítottság a demokratikus és balközép mozgalmaktól a földtulajdonos gazdák konzervatív szervezetéig terjedt, felölelve egyaránt antiklerikális, valamint katolikus és protestáns keresztény formációkat, illetve szövetkezeti vagy magántulajdon-védő gazdasági törekvéseket.
Az eltérő irányzatokat leginkább az a közös kihívás kötötte össze, amely megkérdőjelezte azt az előfeltevést, amely szerint a túlnyomórészt vidékies társadalmakat továbbra is arisztokrata földbirtokosoknak, bürokratikus eliteknek vagy városi előkelőségeknek kellene kormányozniuk. Ezt a folyamatot az első világháború és az orosz forradalom eseményei nagymértékben felgyorsították: a katonai szolgálatból visszatérő paraszt-katonák milliói fokozott állampolgári és politikai elvárásokkal léptek fel, míg a földosztás a forradalmi szocializmussal szembeni védőbástyaként a politikai túlélés sürgető kérdésévé vált.
Tomislav Kardum történész, a Horvát Történeti Intézet munkatársa előadásában ismertette a Horvát Parasztpárt (Hrvatska seljačka stranka – HSS) történetét, ideológiáját, valamint bemutatta a két világháború közötti jugoszláv és magyar kapcsolatrendszert. A történész kifejtette, hogy a HSS viszonya Magyarországhoz az említett időszakban sem egyértelműen baráti, sem egyértelműen ellenséges – sokkal inkább pragmatikus és gyakran ellentmondásos volt.
Az előadást követő beszélgetésen Bedők Péter, a KEKI tudományos munkatársa részletesen kérdezte Tomislav Kardumot a horvát politikai gondolkodásról, Közép-Európa és a Balkán viszonyáról, a HSS történetéről, valamint a 20. század első felének magyar–horvát kapcsolatairól.
További részleteket a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Mészáros Márk Benjámin
