A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) rendezésében folytatódott Európa a fókuszban című európai kultúra és elnökségi rendezvénysorozat. A fórum kiemelt vendége ezúttal Ragnar Almqvist, Írország budapesti nagykövete volt, a program középpontjában az Európai Unió Tanácsa ír elnökségének prioritásai, Írország külpolitikája, valamint a kontinens előtt álló legfontosabb kihívások álltak.
A rendezvény megnyitóján Zalai Csaba, az NKE közszolgálati egyetemi tanára, az est házigazdája, a program egyik kezdeményezője és szervezője hangsúlyozta, hogy az Európa a fókuszban című sorozat célja az érdemi véleménycsere megteremtése a közigazgatás, a diplomácia, az akadémiai szféra és a hallgatók között.
Varga Réka, az ÁNTK dékánja köszöntőjében kiemelte: a dán és a ciprusi elnökséget követően ez már a harmadik alkalom, hogy ebben a formátumban rendeznek fórumot. A dékán rámutatott, hogy az ÁNTK törekszik a kritikus és nyílt párbeszéd megteremtésére, hidat képezve az akadémiai világ, a közigazgatás és a nemzetközi szervezetek között. Varga Réka hozzátette, a jelenlegi globális környezet instabil és gyorsan változik, ami az uniótól hatékony alkalmazkodást, szoros együttműködést és a polgárok számára kézzelfogható eredményeket követel meg. Rámutatott arra is, hogy a 27 tagállam egységében elengedhetetlen saját identitásunk megőrzése, hiszen a nyelvi és kulturális sokszínűség Európa legnagyobb ereje, amelyet nem lehet csupán az országok méretével mérni.
Ragnar Almqvist bevezető előadásában az ír elnökség mottójául választott közmondással, a Ní neart go cur le chéile (Egységben az erő) gondolatához kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a geopolitikai bizonytalanság idején Európa legnagyobb erőssége az egység, és az elnökség feladata ezen egység megerősítése, miközben kézzelfogható eredményeket szállít a polgároknak. A nagykövet felidézte az elnökségi logóban látható kelta spirálokat – amelyeket az 1840-es években figyeltek meg először az írországi Birr Castle-ből – és a 27 tagállamot jelképező korongokat, amelyek a jövőbe mutató együttműködést szimbolizálják. Felelevenítette emellett a Magyarország és Írország 50 éves diplomáciai kapcsolatait és a 2004-es uniós bővítést, amikor Magyarország éppen az ír elnökség alatt csatlakozott az unióhoz.
A nagykövet bemutatta az ír elnökség három egymást erősítő fő pillérét. Elsőként az európai versenyképesség megújításáról szólt. Ragnar Almqvist szereint a belső piac mélyítése és a szabályozási akadályok lebontása elengedhetetlen, hiszen a meglévő belső korlátok az áruk esetében 45 százalékos, a szolgáltatásoknál pedig 110 százalékos vámterheléssel egyenértékűek. Az ír elnökség szorgalmazza a „28. rezsim” bevezetését – amely lehetővé tenné a vállalkozások számára az online cégalapítást Európa-szerte 48 órán belül, 100 euró alatti költséggel –, a bankszámlákon fekvő 33 trillió eurós magánmegtakarítás beruházásokba csatornázását, az energiahálózatok összekapcsolását, a mesterséges intelligencia és a digitális kormányzás fejlesztését, valamint a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásainak előkészítését.
A nagykövet az Európai értékek és a demokrácia védelmét ugyanilyen fontosnak tartaj. Az Európai Unió nem csupán egy egységes piac, hanem közös értékeken és jogállamiságon alapuló közösség. Ragnar Almqvist kiemelte Ukrajna folyamatos támogatását, üdvözölve az ukrán és a magyar fél közötti megállapodást az etnikai magyar kisebbség jogainak védelméről.
Biztonság és a polgárok védelme az ír elnökség harmadik legfontosabb eleme. Bár Írország katonailag semleges állam, politikailag elkötelezett a szabadság és a biztonság védelme mellett. Az unió eddig több mint 70 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, Írország pedig 120 ezer ukrán menekültnek biztosított menedéket. Az elnökség kiemelt figyelmet fordít a kritikus infrastruktúrák védelmére, a tenger alatti adatkábelek és a kibertér biztonságára, valamint a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni fellépésre. A bővítés kapcsán rámutatott, hogy az integráció érdemeken alapuló folyamat – kiemelve Montenegró 2028-as csatlakozási célkitűzését és Albánia integrációját –, amely stabilitást és biztonságot hoz az egész kontinensnek.
Ragnar Almqvist előadásában visszatérő elem volt, hogy a diplomácia tulajdonképpen történetmesélés, amely Írország esetében a többnyelvű identitásból, a nagypénteki megállapodás béketeremtő tapasztalataiból, valamint a sokszínűség, az egyenlőség, az emberi jogok és a fenntarthatóság közös európai értékeiből eredeztethető.
Az előadást követő panelbeszélgetésen – amelyet Prőhle Gergely, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója moderált – a nagykövet mellett Zalai Csaba, Szegedi László, az ÁNTK egyetemi docense és Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese vettek részt.
Prőhle Gergely kiemelte a diplomáciai nyelvben szokatlanul őszinte és közvetlen előadást, majd az ír és a magyar irodalom párhuzamait érintve tette fel nyitókérdését az ír társadalom Európa-képéről és az uniós elkötelezettségről. Ragnar Almqvist válaszában kifejtette, hogy az ír lakosság körében az EU megítélése rendkívül pozitív, ami az 1973-as csatlakozás által hozott társadalmi-gazdasági átalakulásra, valamint a Brexit során tapasztalt uniós szolidaritásra vezethető vissza. A versenyképesség témakörére rátérve Zalai Csaba, az NKE közszolgálati egyetemi tanára hangsúlyozta a magyar és az ír gazdasági megközelítés közötti párhuzamokat, rámutatva, hogy mindkét ország a kontinens szélén elhelyezkedő, nyitott, a nemzetközi kereskedelemre erősen építő kisgazdaság. Zalai felidézte a Budapesti Nyilatkozat célkitűzéseit, kiemelve a bürokratikus terhek csökkentését, a kis- és középvállalkozások támogatását, a digitalizációt, valamint azt a különbséget, hogy Írország különösen szoros transzatlanti kapcsolatokkal és multinacionális vállalati jelenléttel bír. Szegedi László rámutatott arra, hogy a zöld és digitális átállás időszakában a nyitott stratégiai gazdasági modell sorsdöntő a kis tagállamok számára.
A beszélgetés során a résztvevők részletesen kitértek a társadalmi és az uniós döntéshozatali kihívásokra. Ragnar Almqvist rámutatott arra, hogy a 27 tagállamból álló Európai Unióban a döntéshozatal összetettségét nagymértékben növeli a tagállamok eltérő belpolitikai helyzete, választási ciklusai és történelmi kontextusa, ami megnehezíti a közös álláspontok gyors kialakítását. Az unió többéves pénzügyi keretével (MFF) kapcsolatban a nagykövet rávilágított, hogy a 2 ezermilliárd eurós uniós költségvetés a tagállamok össztermékének mindössze mintegy 1,5 százalékát teszi ki, a tárgyalások mégis aránytalanul nagy politikai energiát igényelnek. Ragnar Almqvist hangsúlyozta, hogy a költségvetési megállapodást még a 2026-os ír elnökség alatt, a 2027-es döntő franciaországi és németországi választások előtt célszerű lezárni, elkerülve a folyamat veszélyes elhúzódását.
Hogyan alakul Európa jövője a közös kül-, biztonság- és védelempolitika tükrében, és hol húzódnak a felelősség határai a tagállamok, a nemzetközi partnerek és a nagyhatalmak között?” – tette fel a kérdést Prőhle Gergely. Zachar Péter Krisztián válaszában rámutatott, hogy a stratégiai autonómiáról már több mint egy évtizede folyik a vita, ám a nyilatkozatok helyett konkrét védelempolitikai keretekre és érdekalapú külpolitikára lenne szükség. Példaként hozta fel a semleges Írországot, hangsúlyozva, hogy a semlegesség nem jelent hiányzó felelősségvállalást, és létezik a politikai akarat az európai védelmi intézmények erősítésére. Zachar Péter Krisztián szerint az Atlanti-óceán térsége az egyik legérzékenyebb pont Európa biztonsága szempontjából, ahol a biztonság szorosan összefügg a tudásalapú gazdasággal. Éppen ezért elengedhetetlennek nevezte a tenger alatti adatkábelek védelmét, a dróntechnológiai beruházásokat, valamint egy olyan európai ipari bázis kiépítését, amely képes ellátni ezeket a speciális feladatokat.
Ragnar Almqvist nagykövet megerősítette, hogy bár Írország katonailag semleges, politikailag elkötelezett a szabadság és a biztonság védelme mellett. A nagykövet rávilágított, hogy a nemzeti és nemzetközi felelősségvállalás központi eleme a katonai mobilitás megteremtése, a kritikus infrastruktúrák és a kibertér védelme, valamint a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni határozott fellépés.
A szövetségesi viszonyok és a nemzetközi partnerségek megítélése kapcsán Prőhle Gergely az Alexander Stubb finn elnök által képviselt „értékalapú realizmus” (values-based realism) koncepcióját hozta be a diskurzusba, felvetve a kérdést, hogy miként kell értékelni az unió partnerségeit, különösen az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt. Ragnar Almqvist válaszában rámutatott, hogy a nemzeti érdekek és a közös értékek nem zárják ki egymást, sőt az érdekorientált külpolitikának a jogállamiság és a demokrácia alapjain kell nyugodnia. A nagykövet felidézte az USA és Írország közötti mély emberi és gazdasági kötelékeket – megemlítve Donald Trump korábbi elnök írországi látogatását és a 2001. szeptember 11-i tragédia közös emlékezetét –, hangsúlyozva a transzatlanti kapcsolatok megőrzésének fontosságát a geopolitikai kihívások közepette. Egyúttal kiemelte a megbízható globális partnerekkel, például Kanadával való együttműködés elmélyítését is.
A Nyugat-Balkán és a bővítéspolitika kapcsán Zalai Csaba kifejtette, hogy három tényező miatt bízik a költségvetési megállapodás sikerében: Írország pártatlan közvetítői szerepe, a választások előtti politikai cselekvési ablak záródása, valamint az amerikai félidős választások utáni fokozott nemzetközi nyomás miatt. Zalai Csaba ugyanakkor szkepticizmusának adott hangot a balkáni bővítés gyorsaságát illetően, felidézve az izlandi csatlakozási tárgyalások korábbi elakadását, ami a folyamat összetettségére mutat rá. Zalai feltette a kérdést: miért bír Montenegró kiemelt jelentőséggel Írország számára, és hogyan lehet a bővítés fontosságát elmagyarázni a tagállami polgároknak.
Ragnar Almqvist kifejtette, hogy Írország a saját történelmi tapasztalataiból – a Nagypénteki Megállapodás béketeremtő folyamatából és a saját 10 éves, rögös csatlakozási útjából – indul ki. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a bővítés stabilitást, biztonságot és gazdasági gyarapodást hoz az egész unió számára, amit a 2004-es nagy bővítés – köztük Magyarország csatlakozásának – sikere is bizonyít. Kiemelte, hogy elnökségük alatt szorosan együttműködnek Montenegróval a csatlakozási fejezetek 2028-ig történő lezárása érdekében.
Az Európai Unió jövőjét érintő kérdésre válaszolva Szegedi László aláhúzta, hogy a kontinens iránya a külső nagyhatalmi tényezőktől – elsősorban az Egyesült Államoktól és Kínától – valamint a belső integrációs folyamatok sikerétől függ. Szegedi László kiemelte, hogy Európának képesnek kell lennie saját érdekeinek és védelmének megóvására, ehhez pedig a jövőben hosszú távon és sikeresen kell ötvöznie a közös értékeket és a reális érdekeket.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a geopolitikai kihívások ellenére az unió tagállamainak meg kell őrizniük az Ukrajna iránti szolidaritást, a demokratikus alapértékeket és a szoros együttműködést, hiszen a tagállamok külön-külön gyengék, de egységben erősek.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes
