Hetedik évfolyamát indította el a Nemzetek Európája Karrierprogram (Karrierprogram). A képzésindító konferenciát és workshopot szeptember 4. és 6 között rendezték meg Esztergomban.
A megnyitón Prőhle Gergely, a Karrierprogram, valamint az NKE John Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Lukacs Intézet (JLI) programigazgatója emlékeztetett: Magyarország európai uniós csatlakozására készülve felmerült annak szükségessége, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik értik az európai uniós mechanizmusokat. Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy a Karrierprogram működését nem az aktuálpolitikai változások határozzák meg, szerinte éppen ez az egyik oka annak, hogy a kezdeményezés hosszú távon is fennmaradhatott „Az Európához való tartozás egyfajta mindset, gondolkodás” – emelte ki a programigazgató, majd az esemény egyik legfontosabb eredményének a résztvevők között kialakuló szakmai és személyes kapcsolatrendszert nevezte.
Véleménye szerint ezek a kapcsolatok hosszú távon is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek közösen gondolkodjanak Magyarország európai szerepéről. A hetedik évfolyam képzésében kiemelt szerepet kap az európai védelempolitika. A szervezők arra törekednek, hogy a hallgatók az aktuális folyamatokhoz kapcsolódó, a gyakorlatban is használható tudást szerezzenek, ezért a képzés oktatói között olyan szakemberek is helyet kapnak, akik hosszú idő óta foglalkoznak európai uniós, külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekkel. A megszólalásban szó esett az NKE sajátos szerepéről is: Prőhle Gergely szerint az egyetem egyik különleges adottsága, hogy különböző hivatásrendek találkoznak egy intézményen belül, szerinte ez lehetőséget teremt arra, hogy az európai ügyeket szélesebb nemzetközi és világpolitikai összefüggésekben vizsgálják.
Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) dékánja Magyarország mozgásteréről tartott előadást a megváltozott nemzetközi világrendben. Úgy látja: a globális világrend átalakulása ellenére korai lenne kijelenteni, hogy a joguralmi és nemzetközi intézményi keretek megszűntek volna és bár a háborúk természete ugyan változik, és új jogi kérdések is felmerülnek, például azzal kapcsolatban, hogy ki tekinthető civilnek egy fegyveres konfliktusban.
Varga Réka az 1648-ban megkötött a vesztfáliai békéig vezette vissza a szuverén államok rendszerének kialakulását, hangsúlyozva, hogy a szuverenitás továbbra is a nemzetközi rendszer egyik alapelve. Ezt követően a kongresszusi rendszer példáját, majd az ENSZ létrejöttét emelte ki. „Az ENSZ egy politikai szervezet, hiszen államok a tagjai” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szervezet döntései az államok közötti politikai kompromisszumok eredményei. Ennek különösen fontos szerepe van a Biztonsági Tanács működésében, amely az ENSZ legerősebb jogosítványokkal rendelkező szerve.
A dékán úgy látja: az ENSZ eredményességét nem lehet pusztán abból megítélni, hogy képes-e megakadályozni a háborúkat vagy minden humanitárius válságra megfelelő választ adni, mivel erre a szervezet politikai jellegéből adódóan sem mindig képes, hiszen működését alapvetően a tagállamok közötti érdek- és hatalmi viszonyok határozzák meg. Hozzátette: a szervezet egyik legfontosabb funkciója az, hogy akkor is biztosítja az államok közötti kommunikáció lehetőségét, amikor a politikai kapcsolatok rendkívül feszültek. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a második világháború után, főleg az 1970-es, 1980-as és 1990-es években számos egyezmény és ellenőrzési mechanizmus jött létre, amelyek célja az emberi jogok érvényesülésének vizsgálata volt.
Varga Réka beszélt arról is, hogy már a tagállamoktól rendszeresen jelentéseket kérnek, különböző szakértői bizottságok vizsgálják az egyezmények végrehajtását, és ellenőrző konferenciák, illetve országértékelések is zajlanak, amely egyre több államban felveti a szuverenitás kérdését. Szerinte látni kell azt is, hogy Magyarország a világpolitikában önállóan korlátozottan tudja érvényesíteni az érdekeit, a multilaterális fórumokon azonban lehetősége van szövetségeket építeni, támogatókat szerezni és olyan ügyeket napirendre tűzni, amelyekben érdekelt. „A kisállamoknak, mint Magyarország, a multilaterális fórumokon tudnak érdekeket érvényesíteni” – emelte ki Varga Réka, majd hozzátette: Magyarországnak tudatosabban kellene kiválasztania azokat a témákat, amelyekben valódi szakértelmet és érdekképviseleti kapacitást tud felépíteni.
Az euró lehetséges magyarországi bevezetéséről tartott előadást Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, korábbi Európa-politikai főtanácsadó. Mint elmondta, az euró egyik legfontosabb előnye, hogy erősíti a piaci integrációt. Magyarország esetében ez különösen releváns, hiszen a magyar export jelentős része az eurózóna országaiba irányul. Részletezte, hogy az euró bevezetésével megszűnne az árfolyamkockázat, csökkennének a tranzakciós és átváltási költségek, és átláthatóbbá válna a gazdasági kapcsolatok egy része. Gottfried Péter szerint ugyanakkor ennél is fontosabb lehet a kockázati felár csökkenése, amely a finanszírozási költségekre is hatással lehet. Az előadó ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az euró bevezetése önmagában nem garantálja a gazdasági felzárkózást: az eurózónán belül ugyanis nem minden ország esetében valósult meg egyenletes konvergencia. Írország pozitív példaként, Olaszország pedig inkább ellenpéldaként szolgálhat arra, hogy a közös valuta eltérő gazdasági pályák mellett is működhet. „Az euró bevezetésének egyik legfontosabb következménye, hogy az adott ország lemond önálló monetáris politikájáról, így az árfolyam és a kamatpolitika alakításának lehetősége kikerül a nemzeti döntéshozók kezéből” – hívta fel a figyelmet Gottfried Péter.
Hozzátette, hogy a Brexit után ráadásul megváltozott az Európai Unión belüli erőegyensúly is: az Egyesült Királyság kilépésével az eurózóna tagállamai között még szorosabb együttműködés alakult ki, ami új szempontokat jelenthet a kívül maradó országok számára. E mellett új típusú kockázatok is megjelentek: a geopolitikai- és klímakockázatok, valamint a globális pénzügyi és valutaárfolyam-kockázatok egyaránt felértékelődtek. „Aki az eurót bevezeti, az egyfajta életbiztosítást, biztonsági hálót vásárol magának” – fogalmazott az előadó, hozzátéve, ehhez azonban a csatlakozási feltételeket, elsősorban a maastrichti kritériumokat (egyebek mellett az árfolyamstabilitást) teljesíteni kell.
A Nemzetek Európáka Karrierprogram két szemeszteres, munka mellett végezhető program azoknak a fiataloknak nyújt felkészítést, akik uniós intézményekben vagy a magyar közigazgatás európai uniós területein szeretnének elhelyezkedni. A képzés az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudást, szaknyelvi felkészítést és az EPSO versenyvizsgájára való felkészítést is biztosít. A program eddigi eredményeit jól mutatja, hogy a több mint száz végzett hallgató közül egyre többen dolgoznak Brüsszelben, uniós intézményekben, magyar képviseleteken, illetve hazai minisztériumok és hatóságok uniós területein. A Karrierprogram célja emellett egy széles látókörű, egymást szakmailag is erősítő közösség kialakítása.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Mészáros Márk Benjámin
