A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ünnepélyes tanévnyitója idén a Gróf Széchenyi Ödön Képzési Központ szimbolikus megnyitásával kezdődött szeptember 2-án. Az új épület elé feszített nemzetiszínű szalagot Pósfai Gábor belügyminiszter, Deli Gergely rektor, Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Elemér Sárvár-Felsővidék Alapítvány elnöke, valamint Varga Ferenc tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója vágta át. Az így átadott, 28 ezer négyzetméteres épületegyüttes a katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági képzéseknek ad otthont, elkészülte pedig egybeesik a magyar rendészeti felsőoktatás megalapításának 55. évfordulójával.
Deli Gergely, az NKE rektora ünnepi köszöntőjében személyes élményét osztotta meg a tanévnyitó vendégeivel. Mint elmondta, a nyár szélsőséges időjárása – a hőkupola, az aszály, a vízhiány – sokakban erősítette fel a nyugalom, a kikapcsolódás igényét, ő maga pedig egy kilencvenes évekbeli amerikai sorozatban, a Miért éppen Alaszka? történetében talált menedéket. A képzeletbeli Cicely városába vezényelt fiatal orvos, Joel Fleischman példáján keresztül mutatott rá: a szakértelem nélkülözhetetlen, ám önmagában nem elég, hiszen a közösség sajátos szellemisége nélkül a szakember könnyen hátat fordítana annak a világnak, amelyet szolgálnia kell. Mint fogalmazott, a sorozat sikere azt üzeni, hogy a jövő közszolgálata a szakértelem, a humánum és egyfajta „magyaros kurázsi” együttesével lehet eredményes – ahogyan ezt a magyar rendészeti felsőoktatás is 55 éve bizonyítja a saját, olykor nehezen érthető belső rendje szerint, de mindig a társadalom változó igényeire nyitottan. A rektor szerint ugyanez a három érték jellemezte gróf Széchenyi Ödönt is, aki – miután személyesen szembesült a tűz pusztításával – brit, francia és német mintákat tanulmányozva 1870-ben megalapította az első magyar Önkéntes és Hivatásos Tűzoltóságot, később pedig Konstantinápolyban is megszervezte a modern tűzvédelmet, ahol tiszteletből „tűzpasa” néven emlegették.
Deli Gergely beszédében megköszönte a Széchenyi családnak, hogy az új képzési központ az ő nevét viselheti. Zárásként a rektor úgy fogalmazott, Joel Fleischman és gróf Széchenyi Ödön története ugyanarra az igazságra világít rá: a szakértelem akkor válik igazán értékessé, amikor a közösség szolgálatába állítjuk. A hallgatókat pedig arra biztatta, hogy szakértelmük mellett őrizzék meg emberségüket és kurázsijukat is.
Pósfai Gábor belügyminiszter tanévnyitó beszédében elsőként Tamási Áron gondolatát idézte fel: „Azért vagyunk a világon, hogy valahogy otthon legyünk benne”. Mint mondta, a haza csak akkor lehet minden magyaré, ha az itt élők érzik: hazájuk viszontszereti őket, a köz szolgálata pedig azt a vállalást jelenti, hogy jobb, élhetőbb helyet hagyunk utódainkra. Gróf Széchenyi Ödönt modernizáló, rendszerben és szolgálatban gondolkodó elődként említette: munkájának gyümölcsét a társadalom azóta is élvezi – ilyen például a Budavári sikló, de legalább ennyire jelentős a fővárosi önkéntes, majd hivatásos tűzoltóság megteremtése is. A miniszter kiemelte: gróf Széchenyi Ödön nem tartotta alantasnak a személyes szolgálatot sem, hiszen tudása így vált elméletiből gyakorlativá. A nagy elődök nyomán persze ma is jogos a kérdés, hogy mi magunk mit tehetünk a hazáért. A miniszter úgy fogalmazott, a közszolgálatban tanulóknak versenyképes tudással és olyan életpályával kell találkozniuk, amelyből azt érzik, a haza szolgálata méltó helyet foglal el a társadalom értékrendjében, azaz soha ne legyen számukra kérdéses, hogy jól döntöttek-e a pályaválasztáskor. A következő évek szerinte jellemformálódást is hoznak a hallgatók életében: a legnehezebb helyzetekre való felkészülés nem elvont gondolat, hiszen tettekben, határozottságban és a bajtársak melletti kiállásban mérhető. Az oktatók feladata pedig az, hogy ne csak diplomás szakembereket, hanem állhatatos vezetőket bocsássanak majd útjukra. Pósfai Gábor zárásként arra biztatta a hallgatókat, hogy dolgozzanak úgy, hogy ne csak szakemberek, hanem magyarok, hazafiak és polgárok is maradjanak.
A tanévnyitón ünnepségen a hagyományoknak megfelelően tettek fogadalmat Bakonyi Boldizsár, a Rendészettudományi Kar (RTK) katasztrófavédelem alapképzési szak hallgatója előmondásával az elsőéves hallgatók, akik szalagot tűztek az egyetemi és a kari zászlókra. Ezt követően, immár hetedik alkalommal Horváth Ádám István r. dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettese adta át az ORFK által alapított Konstábler bot elnevezésű vándordíjat Holman Károly r. tisztjelöltnek, az RTK bűnügyi kibernyomozó szakirányos hallgatójának.
Az eseményt követő fogadáson Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Elemér Sárvár-Felsővidék Alapítvány elnöke pohárköszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az egyetem közösségével együtt ünnepelhette az új épület átadását, amely ezentúl gróf Széchenyi Ödön nevét viseli. Mint mondta, e név nem pusztán történelmi hagyaték, hanem küldetés, szellemi örökség és felelősség, amely generációkon átívelve ma is utat mutat a köz szolgálatára készülő fiataloknak. Felidézte, hogy gróf Széchenyi Ödön, „a legnagyobb magyar” másodszülött fia élete legnagyobb küldetését a szervezett tűzoltóság megteremtésében találta meg, miután a nagycenki kastélyban átélt tűzeset megmutatta neki a szervezett védelem hiányának súlyos következményeit – és ezt a felismerést mind Magyarországon, mind az Oszmán Birodalomban maradandó teljesítménnyé formálta. Az alapítvány elnöke kiemelte: mivel a Széchenyi nevet a múltban több esetben is jogosulatlanul, gazdasági érdekből próbálták felhasználni, számukra különösen fontos, hogy az immár méltó névhasználati és védjegylicencia-megállapodás az örökség hitelességét és jó hírnevét szolgálja.
Megköszönte Deli Gergely rektornak és az egyetem vezetésének az együttműködést, valamint Berki Imrének, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatójának és Ambrusz József tű. ezredes intézetvezetőnek azt a munkát, amelynek eredményeként az új épület felső emeletén gróf Széchenyi Ödön életét bemutató kiállítás nyílhatott. Beszédében a hallgatókat arra biztatta, hogy az épület küszöbét átlépve ne csupán egy korszerű intézménybe, hanem egy örökségbe lépjenek be, amely bátorságra, felelősségvállalásra és szolgálatra tanít.
A Ludovika Campus új épülete az egyetemi infrastruktúra-fejlesztés záró eleme. Megvalósítása 2022 decemberében, az átdolgozott tervezési programmal indult, majd a 2024. áprilisi alapkőletétel után folytatódott. A két épületrészből – az előadókat magába foglaló Auditóriumból, valamint az oktatási, kollégiumi, tűzoltósági és üzemeltetési szárnyból – álló komplexum Európában szinte egyedülálló módon a tantermek és irodák mellett működő tűzoltóságnak, tűzvédelmi laboratóriumnak, légzéstechnikai gyakorlópályának és egy 220 fős kollégiumnak is otthont ad, itt kapott helyet emellett a Nemzetbiztonsági Intézet is. Az épület klímatudatos megoldásai közé tartozik a tetőn elhelyezett, csúcsteljesítményű napelempark, a 600 köbméteres záportározóra épülő csapadékvíz-hasznosítás, valamint a hőszivattyús fűtés-hűtés és az intelligens épületirányítás.
A beruházással valósult meg a Füvészkert felé nyíló közösségi tér, a történeti Rózsakert és az Illés-kúti díszkút helyreállítása is, amelyek nemcsak az egyetemi polgárok, hanem a nagyközönség számára is nyitottak. Az új központban működő Katasztrófavédelmi Intézet immár egyetlen helyszínre költözteti a korábban a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson zajló katasztrófavédelmi és rendészeti képzéseket; az intézet alap-, mester- és szakirányú továbbképzésein az egyetem megalapítása óta 2543-an végeztek, jelenleg pedig 751 hallgató tanul a folyamatosan bővülő portfólión, amelyet a jelen tanévtől induló tűzvédelmi mérnöki mesterképzés is gazdagít.
Gróf Széchenyi Ödön, a „tűzpasa” örökségéről bővebben az egyetem tudományos portálja, a ludovika.hu cikkében is olvashat.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
