Gyors energetikai átmenet, tartós gyermekvédelmi problémák, szűk vezetői mozgástér, digitális szimulációk és mesterséges intelligencia az oktatásban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói több oldalról vizsgálták a jól működő intézmények, a vezetői teljesítmény és a hatékony tanulás feltételeit az EGPA római konferenciáján.
Kis Norbert két előadással vett részt a szakmai programban. Egyik kutatása a magyarországi napenergia gyors térnyerését vizsgálta. Az elemzés szerint a folyamatban a szakpolitikai ösztönzők, a közigazgatási kapacitás és az intézményi alkalmazkodás együttesen játszott meghatározó szerepet.
Másik előadásában a magyar bentlakásos gyermekvédelmi rendszer működését elemezte. A kutatás központi kérdése, hogyan maradhatnak fenn tartósan olyan intézményi problémák, amelyeket a felügyeleti rendszerek újra és újra azonosítanak. Ennek leírására vezeti be a „policy quarantine” fogalmát: azt a helyzetet, amikor a problémák láthatóvá válnak, tartós szakpolitikai korrekció mégsem követi őket.
Petró Csilla két előadásában a vezetői teljesítmény megítélését állította középpontba. Mit jelent jó vezetőnek lenni akkor, amikor nagyok az elvárások, kevés az ember, szűkösek az erőforrások, merevek a szabályok és korlátozott a valódi mozgástér? Kutatása azt vizsgálja, hogyan alakítják ezek a feltételek a vezetői teljesítményt, és miként értékelhető reálisan a vezető munkája eltérő szervezeti környezetben.
Belényesi Emese és szerzőtársa, Győrfyné Kukoda Andrea kutatása a vezetői kompetenciák fejlesztésének egy másik oldalát vizsgálta. A FLIGBY digitális vezetői szimuláció segítségével a résztvevők saját kompetenciáikról alkotott képét vetette össze a döntési helyzetekben mutatott teljesítményükkel. Az eredmények számottevő különbségeket tártak fel az önértékelés és a szimulációban mért teljesítmény között, és rámutattak a tapasztalati tanulás, valamint az önreflexió jelentőségére a vezetői fejlődésben.
Jenei Ágnes és Császár-Nagy Noémi dél-afrikai szerzőtársaikkal azt vizsgálták, hogyan támogathatja a generatív mesterséges intelligencia a tárgyalási kompetenciák fejlesztését egyetemi kurzus keretében. Az ÁNTK hallgatói online szerepjátékokban, virtuális partnerekkel gyakoroltak, majd személyre szabott MI-alapú visszajelzést és virtuális coachingot kaptak. Az eredmények rámutattak az ismételt gyakorlás, a személyre szabott visszajelzés és az önreflexió fontosságára, ugyanakkor azt is megerősítették, hogy az oktatói facilitáció továbbra is elengedhetetlen a megszerzett készségek gyakorlati alkalmazásához.
A konferencia NKE-s szereplését az Iránytű Felsőoktatáspedagógiai Kutatóműhely képviselője, Biró Éva előadása zárta. A kutatók a Lorántffy Zsuzsanna Mentoring Program tapasztalatain keresztül vizsgálták az online önkéntes mentorálást mint az egyetemi társadalmi felelősségvállalás egyik formáját. Az eredmények szerint a mentorálás támogatja a fiatalok tanulmányi előrehaladását, önbizalmát és továbbtanulási terveit, miközben a mentorok kommunikációs, együttműködési és problémamegoldó készségei is fejlődnek. A program így egyszerre teremt társadalmi értéket és kínál tanulási lehetőséget az egyetemi közösség tagjai számára.
Az EGPA konferenciáján bemutatott kutatások eltérő területekről indultak, közös kérdésük mégis hasonló: milyen feltételek között tud egy intézmény, egy vezető vagy egy tanulási folyamat valóban eredményesen működni?
Szöveg és fotó: Ludovika Oktatásfejlesztési Iroda
