
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt feladatának tekinti a hazai természetes vizek vízminőségének megfigyelését és folyamatos ellenőrzését. Ez különösen igaz az egyetem területén található vízfelületekre, köztük az Orczy-tóra, amelynek állapotát számos, egymással összefüggő környezeti folyamat alakítja. A fentiekkel összhangban ezért okosbóját, azaz EWS monitoring bóját telepít a tóba.
Az Orczy-tó vízminőségét a nyári felmelegedés, a tartós csapadékhiány, a fokozott párolgás és az alacsonyabb vízszint egyaránt befolyásolja. Ezek a hatások a tó fizikai, kémiai és biológiai állapotára is kihatnak, ezért különösen a nyári, aszályos és szélsőségesen meleg időszakokban fontos nyomon követni, hogyan változnak az oxigénviszonyok, a tápanyagok koncentrációja, valamint az algák és a cianobaktériumok jelenléte. A vizsgálatok célja, hogy folyamatos mérésekkel pontosabb képet kapjunk arról, miként reagál a tó az időjárási és környezeti hatásokra.
A telepítendő LG Sonic EWS (Early Warning System) monitoring bója úszó, napenergiával működő, automata vízminőség-ellenőrző rendszer, amely folyamatosan gyűjt adatokat. A hagyományos, időszakos mintavétellel szemben nemcsak egy-egy időpont állapotát rögzíti, hanem a rövid távú változásokat és a hosszabb távú tendenciákat is láthatóvá teszi. A bóján elhelyezett műszerek a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit egyaránt vizsgálják, és a paramétereket egymással, valamint az időjárási körülményekkel összefüggésben értékelik. Így olyan folyamatok is felismerhetők, amelyek a vízminőség javulásához vagy romlásához vezethetnek, a kutatók pedig pontosabban feltárhatják a környezeti hatások és a vízminőség közötti összefüggéseket.
A rendszer a többi között a pH-t méri, amely a víz savasságát vagy lúgosságát jellemzi, és amelyet a biológiai folyamatok – például az intenzív algásodás – jellegzetes napi ingadozással befolyásolhatnak. Az elektromos vezetőképesség az oldott ionok mennyiségéről ad képet; aszály és fokozott párolgás idején a víz mennyisége csökkenhet, miközben az oldott anyagok koncentrálódnak, ami a vezetőképesség emelkedésében is megmutatkozhat. A zavarosság a lebegő részecskék mennyiségét jelzi, és változását okozhatja az üledék felkeveredése, a bemosódás vagy az algák nagyobb arányú jelenléte. Az oldott oxigén a vízi élet alapfeltétele: a melegebb víz kevesebbet képes megtartani, miközben a szervezetek és a szerves anyagok lebontása folyamatosan fogyasztja, ezért a tartósan alacsony szint a vízminőség romlásának figyelmeztető jele lehet, különösen a magas vízhőmérsékletű nyári időszakokban.
A nitrát a növények és algák számára hasznosítható tápanyag, nagyobb mennyisége hozzájárulhat a túlzott algásodáshoz, ezért koncentrációjának követése a tápanyag-háztartás vizsgálatának fontos része. A foszfát az édesvízi tavak algatermelésében gyakran meghatározó szerepet játszik; alacsony oxigénszint mellett az üledékből is felszabadulhat, ami tovább erősítheti az algásodást, ezért a foszfát és az oldott oxigén együttes változásának vizsgálata különösen értékes. A klorofill-a a fotoszintetizáló szervezetek pigmentje, mennyiségének követésével az algák biomasszájának változása és az intenzív algásodás kialakulása is felismerhető. A fikocianin pedig a cianobaktériumokra (kékalgákra) jellemző pigment, mérésével a cianobaktériumok mennyiségének változása követhető, és a rendszer a tömeges elszaporodás kialakulása előtt is információt szolgáltathat.
Az Orczy-tó állapota akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, ezért a vízminőségi paramétereket nem külön-külön, hanem egymással és az időjárási körülményekkel összefüggésben szükséges vizsgálni. A folyamatos monitoring segítségével nyomon követhető, hogy egy hőhullám vagy hosszabb csapadékmentes időszak hogyan változtatja meg a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat és a tápanyagok elérhetőségét, illetve hogyan reagálnak ezekre az algák és a cianobaktériumok. Az adatsor nemcsak a tó aktuális állapotát mutatja meg, hanem azt is, hogyan és milyen környezeti hatásokra változik. A mérési adatok elemzése emellett prediktív algoritmusok fejlesztéséhez is hozzájárulhat, amelyek a vízminőségi változások előrejelzésében játszhatnak szerepet. A berendezés mintavételezésre is alkalmas, így a Víztudományi Kar kutatói további, részletesebb vizsgálatokat is végezhetnek.
Az okosbóját 2026. augusztus 24–28. között telepítik az Orczy-tóba, és ezt követően a kutatási program részeként a tó vízminőségének folyamatos megfigyelését és az adatok gyűjtését szolgálja. A telepítés és a monitoring célja az Orczy-tó állapotának minél pontosabb megismerése, a vízminőségi folyamatok hosszabb távú követése, valamint a változások korai felismerését és értékelését lehetővé tevő adatok biztosítása.
Fotó: Pálfalvi Zoltán