Világszerte közel 150 millió televíziónéző, több mint 61 ezres közönség a Puskás Arénában, tízezrek Budapest utcáin, rivális szurkolói csoportok és példátlan nemzetközi figyelem. A 2026-os UEFA Bajnokok Ligája-döntő nem csupán sportesemény volt, hanem Magyarország egyik legösszetettebb rendészeti kihívása is. Miközben az elmúlt évek döntőit Párizsban, Isztambulban vagy Londonban biztonsági problémák, tömegjelenetek és szervezési kudarcok árnyékolták be, Budapest példát mutatott Európának. A felkészülésről, a kockázatelemzésről, a biztosítási rendszer működéséről és a rendőri munka kulisszatitkairól Hajnal Kornél rendőr alezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének mesteroktatóját kérdeztük.
Az idei BL-döntő sokak számára egy négynapos, karneváli hangulatú népünnepélyt jelentett. A rendőrség szemszögéből milyen út vezetett odáig, hogy Magyarország otthont adhasson a világ legnézettebb klubsporteseményének?
A legtöbben valóban csupán a mérkőzést és a kapcsolódó eseményeket látják. A rendőrség és a szervezők számára azonban a Bajnokok Ligája-döntő valójában egy közel hároméves előkészítési folyamat lezárása volt. Az egész történet gyakorlatilag a Puskás Aréna átadásával kezdődött. Amikor egy ország olyan stadionnal rendelkezik, amely több mint 67 ezer néző befogadására alkalmas, akkor az nemcsak sportszakmai lehetőséget jelent, hanem rendészeti kihívást is.
A stadion átadását követően az első nagy események során azonnal láthatóvá vált, hogy egy ilyen létesítmény működtetése teljesen más dimenziót képvisel, mint amivel korábban találkoztunk. A közvélemény hajlamos azt gondolni, hogy a biztonsági feladat a stadion kapujánál kezdődik és ott is ér véget. A valóságban egy ilyen rendezvény esetében a közlekedés, a parkolás, a szurkolók érkezése, a tömegközlekedési kapcsolatok, a repülőtéri forgalom, a szálláshelyek környezete és a stadionból történő távozás ugyanúgy a biztosítás részét képezik.
A magyar rendőrség és a szervezőbizottság lépcsőzetesen építette fel azt a tudást, amely végül lehetővé tette a Bajnokok Ligája-döntő biztonságos lebonyolítását. A 2020-as UEFA Szuperkupa, a részben Budapesten rendezett Európa-bajnokság, majd a 2023-as Európa-liga-döntő olyan gyakorlati tapasztalatokat jelentettek, amelyek nélkül nem lehetett volna ekkora rendezvényt vállalni.
A döntő megszerzéséhez vezető egyik fontos mérföldkő 2023. május 12-e volt, amikor a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalosan úgy döntött, hogy megpályázza a 2026-os Bajnokok Ligája-döntőt. A pályázat benyújtását követően 2024 nyarán Dublinban jelentették be, hogy a finálét a Puskás Arénában rendezik meg. 2025-ben az ORFK Rendészeti Főigazgatóság vezetője fogadta a szervezőbizottság delegációját, majd kijelölt rendőri állomány utazott ki a müncheni döntőre, ahol a helyszínen tanulmányozták az Allianz Arena belső és külső biztosítási rendszerét, a szurkolói mozgásokat, valamint a repülőtér biztonsági működését. A tapasztalatokat hazahoztuk, elemeztük, majd megkezdődött az a rendkívül összetett tervezési és szervezési folyamat, amely végül a budapesti döntő sikeréhez vezetett.
Az elmúlt évek Bajnokok Ligája-döntői több esetben nemcsak a futballról szóltak, hanem komoly biztonsági problémákról is. Mennyire befolyásolták ezek a tapasztalatok a magyar rendőrség felkészülését?
Jelentős mértékben. A rendőrség számára minden korábbi döntő egyfajta esettanulmányként szolgált.
A 2022-es párizsi döntő beléptetési hiányosságai hatalmas káoszt idéztek elő, ami végül több száz szurkoló sérülését okozta. A stadion környezetében torlódások alakultak ki, a rendőrség könnygázt és borsspray-t alkalmazott, a mérkőzés kezdése pedig jelentős késedelmet szenvedett. Később független vizsgálatok állapították meg, hogy a problémák jelentős része szervezési hiányosságokra vezethető vissza.
2023-ban Isztambulban más típusú zavarok keletkeztek. Ott nem a rendbontások, hanem az infrastruktúra hiányosságai okoztak komoly nehézségeket. Több ezer szurkoló órákon át gyalogolt megfelelő közlekedési kapcsolatok nélkül, a stadion környezetében pedig veszélyes torlódások alakultak ki.
2024-ben Londonban újabb tanulságokat láttunk. Több száz, jegy nélküli személy próbált bejutni a stadionba, miközben a mérkőzés első perceiben nézők rohantak a pályára. Ez rámutatott arra, hogy a külső biztonsági gyűrűk kialakítása és a tömeg kezelése legalább olyan fontos, mint maga a stadionbiztonság.
A 2025-ös események pedig egyértelműen megmutatták, hogy a döntő hatásai túlmutatnak a stadion falain. A PSG győzelmét követően Franciaország-szerte súlyos zavargások törtek ki, amelyek halálos áldozatokat is követeltek.
Mi ezeket az eseteket nem híradásokként kezeltük, hanem szakmai tapasztalatként. Minden eseményt elemeztünk, minden hibát megvizsgáltunk, és azt kerestük, hogy milyen tanulságokat tudunk beépíteni a budapesti biztosítási tervbe.
Miért minősítették a döntőt kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvénynek?
A minősítésnek Magyarországon szigorú jogszabályi rendszere van. A sportról szóló 2004. évi I. törvény, a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. kormányrendelet, valamint a 8/2010-es ORFK utasítás pontosan meghatározzák, hogy milyen szempontok alapján kell egy sporteseményt minősíteni.
A közvélemény sokszor úgy gondolja, hogy ezt a rendőrség önállóan határozza meg, valójában azonban egy összetett szakmai folyamat zajlik. A minősítő bizottságban a rendőrség mellett jelen vannak az Országos Mentőszolgálat, a katasztrófavédelem, a közlekedési szervezetek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és más szakmai partnerek képviselői is.
A Bajnokok Ligája-döntő esetében több olyan tényező is fennállt, amely önmagában is magas kockázatot jelentett volna. Tudtuk, hogy a stadionban több mint 61 ezer néző lesz jelen. Ismert volt a jegyelosztás rendszere, amely alapján több mint 17 ezer Arsenal-szurkoló és ugyanennyi PSG-szurkoló érkezésével lehetett számolni. Emellett több tízezer olyan drukker utazott Budapestre, aki nem rendelkezett érvényes belépőjeggyel, mégis a fővárosban kívánta megtekinteni a mérkőzést.
Nemzetközi információs csatornákon keresztül előre jelezték mintegy 150 igazoltan magas kockázatú PSG-szurkoló érkezését. További kockázati tényezőt jelentett a két szurkolótábor közötti ellenséges viszony, valamint az a rendkívüli logisztikai terhelés, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret és Budapest közlekedési hálózatát érte. Mindezeket figyelembe véve a kiemelt biztonsági kockázatú minősítés nemcsak indokolt volt, hanem szakmailag elkerülhetetlen.
A korábbi döntők egyik legnagyobb problémája a rivális szurkolótáborok találkozása volt. Hogyan sikerült ezt Budapesten elkerülni?
A legfontosabb alapelv az volt, hogy a rendőrség ne reagáljon a problémákra, hanem előzze meg azokat. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatták, hogy a legsúlyosabb incidensek jellemzően nem a stadionban, hanem a stadion környezetében, a szurkolói útvonalakon vagy a fan zónákban történnek.
A magyar jogszabályok megfelelő felhatalmazást biztosítanak arra, hogy a rendőrség fokozott ellenőrzés keretében bizonyos területeken korlátozza a mozgást, ellenőrizze az oda belépőket, illetve a közrend védelme érdekében speciális intézkedéseket vezessen be. A döntő biztosítása során ezt a lehetőséget maximálisan kihasználtuk.
A tervezés során részletesen elemeztük a londoni döntő eseményeit. Ott azt láttuk, hogy a stadion környezetében kialakuló tömegnyomás és a jegy nélküli szurkolók koncentrációja olyan helyzetet eredményezett, amely végül a biztonsági gyűrű áttöréséhez vezetett. Ezt Budapesten mindenáron el akartuk kerülni. Ezért alakítottunk ki három egymásra épülő biztonsági gyűrűt.
Az első, úgynevezett ASP-zóna a stadiontól mintegy 100–300 méteres távolságban helyezkedett el. Itt már fizikai elválasztás történt kordonokkal és beléptetési pontokkal. A magánbiztonsági szolgálat ebben a zónában megkezdte a jegyek ellenőrzését. Az OSP középső gyűrűben már csomagvizsgálat, röntgenkapus ellenőrzés és személyazonossági vizsgálat zajlott, a névre szóló jegyeket a személyazonosító okmányokkal vetették össze, ezt követően a belső gyűrűben újabb biztonsági ellenőrzés és forgókapus beléptetés következett. A rendszer lényege az volt, hogy senki ne tudjon tömegesen, ellenőrizetlenül a stadion közvetlen környezetébe kerülni. Ezzel sikerült kiküszöbölni azt a veszélyt, amely Londonban komoly problémát okozott.
A fan zónák elhelyezése szintén tudatos döntés volt. Az Arsenal-szurkolók és a PSG-drukkerek külön helyszíneken gyülekeztek. A francia szurkolók számára szervezett útvonalat alakítottunk ki, külön metrókapcsolattal és rendőri biztosítással. Mintegy tízezer PSG-szurkoló szervezetten vonult a stadion felé, miközben a közlekedési rendet ideiglenes és szakaszos zárásokkal és terelésekkel biztosítottuk. A cél egyszerű volt: a rivális táborok lehetőség szerint ne találkozzanak olyan körülmények között, ahol konfliktus alakulhat ki.
Milyen szerepet játszottak a modern technológiák a biztosítás során?
A mai tömegrendezvények biztosítása elképzelhetetlen technológiai támogatás nélkül. A döntő során óriási mennyiségű valós idejű információ állt a vezetési pontok rendelkezésére. A fővárosi térfigyelő kamerák, a mobil kamerarendszerek, a stadion biztonsági kamerái és a rendőrségi megfigyelőrendszerek képei egy központi rendszerben jelentek meg. A kamerák nem csupán a megfigyelés eszközei, hanem a döntéshozatalok alapja is. Egy több tízezres tömeg mozgása során percek alatt kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyek gyors beavatkozást igényelnek. A kameraképek segítségével a vezetők valós időben követhették a szurkolói áramlásokat és az esetleges konfliktusokat.
A testkamerák alkalmazása szintén kiemelt jelentőségű volt. Ezek nemcsak bizonyítékként szolgálnak egy intézkedés során, hanem jelentős visszatartó erővel is rendelkeznek. Tapasztalataink szerint az emberek sokkal együttműködőbbek, ha tudják, hogy az eseményeket dokumentálják.
A drónok szerepe az elmúlt években teljesen új dimenziót nyitott a rendészetben. A Bajnokok Ligája-döntő során több rendőrségi drón működött a főváros különböző pontjain. A Készenléti Rendőrség vezetékes drónrendszere gyakorlatilag korlátlan üzemidőt biztosított, így folyamatos légi megfigyelésre volt lehetőség. Emellett a BRFK drónjai a szurkolói vonulásokat és a nagyobb gyülekezési pontokat figyelték. A légtér biztonsága külön feladatot jelentett. A mérkőzés napján teljes légtérzár volt érvényben a stadion térségében, így minden repülő eszköz mozgása előzetesen ismert és ellenőrzött volt.
Hogyan működött együtt a rendőrség a társszervekkel?
A Bajnokok Ligája-döntő biztosítása tipikusan olyan feladat, amelyet egyetlen szervezet önállóan nem tudna végrehajtani. A Puskás Arénában működött a központi vezetési pont, ahol a legfontosabb szervezetek képviselői folyamatos kapcsolatban álltak egymással. Jelen volt az Országos Mentőszolgálat, a katasztrófavédelem, a BVOP, a BKK, a MÁV, a Budapest Közút, a TEK, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a stadion biztonsági szolgálata, az Országos Meteorológiai Szolgálat. Emellett külön törzsek működtek a BRFK épületében, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Készenléti Rendőrségen is.
A döntéshozatal gyorsaságát jól mutatja, hogy még bírók és ügyészségi képviselők is jelen voltak a vezetési ponton annak érdekében, hogy egy esetleges súlyos jogsértés esetén az eljárások azonnal megindíthatók legyenek.
A zavartalan lebonyolítás mögött hatalmas rendőri munka húzódott meg. Milyen terhelést jelentett ez az állománynak?
Óriásit. Sokan csak azt látták, hogy minden rendben zajlott. A háttérben azonban több ezer rendőr teljesített szolgálatot. Május végi, közel harmincfokos melegben dolgoztak teljes védőfelszerelésben. Sok esetben a kora délutáni óráktól egészen hajnalig.
A BRFK Biztosítási Főosztálya hónapokon keresztül végezte a szervező és koordinációs munkát. A Készenléti Rendőrség biztosította a rendezvény kritikus pontjait és a szurkolói vonulásokat. A vármegyei rendőr-főkapitányságok állományából ideiglenes csapatszolgálati egységeket rendeltek Budapestre. A fővárosban mintegy harminc négyzetkilométeres biztosítási területet kellett felügyelni. Volt olyan szektor, amely mindössze másfél négyzetkilométert tett ki, ugyanakkor négyszáz, éjjel-nappal működő szórakozóhely tartozott hozzá.
Ehhez hozzáadódott a stadion 61 ezer nézője, valamint a városban tartózkodó több tízezer szurkoló. Ez rendkívüli koncentrációt és fizikai állóképességet igényelt mindenkitől, aki a biztosításban részt vett.
Hogyan értékeli a döntő biztosítását?
A rendőrségen belül van egy mondás: bármennyi rendőri biztosítást hajtasz végre, bármilyen régóta veszel részt egy feladatban, azt megszokásból, rutinból soha ne hajtsd végre, mert akkor hibázni fogsz. A felkészülés során abból indultunk ki, hogy minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülni.
A döntő során történtek kisebb incidensek, de nem alakult ki olyan rendbontás, amely veszélyeztette volna a rendezvény biztonságát vagy a résztvevők testi épségét. Ha megnézzük az elmúlt évek nyugat-európai döntőit, azt látjuk, hogy szinte mindenhol történtek komolyabb rendészeti problémák. Budapest ebből a szempontból kivétel volt. Azt gondolom, hogy a magyar rendőrség világszínvonalon hajtotta végre ezt a feladatot. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a szurkolókról sem. Az ő együttműködésük nélkül ez az eredmény nem születhetett volna meg.
A döntő nemcsak sportdiplomáciai siker volt Magyarország számára, hanem bizonyítéka annak is, hogy a magyar közrend és közbiztonság európai összehasonlításban is kiemelkedő színvonalat képvisel. Ez olyan érték, amelyet nagyon nehéz felépíteni, de rendkívül könnyű elveszíteni. Éppen ezért a jövőben is ugyanilyen felelősséggel kell vigyáznunk rá.
A cikk a Bonum Publicum magazin 26/6. lapszámában jelent meg.
Szerző: Szilágyi Dénes
Fotó: Vezda László/Készenléti Rendőrség
