Az elmúlt évtizedekben – ahogy számos más terület – a bűnüldözés világa is jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül. Ez tetten érhető a krimináltechnika vonatkozásában is: nagy felbontású kamerarendszerek, leplezett eszközök elterjedése, digitális adatelemzés; új lehetőségek, amelyek nagymértékben megkönnyíthetik a rendőri nyomozói munkát. Ugyanakkor a bűncselekmények felderítésében továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberi tényezők, különösen a személyi bizonyítékok, amilyen a kihallgatás is. Éppen ezért arra kerestük a választ Mészáros Bence r. ezredessel, az NKE Rendészettudományi Kar Krimináltaktikai és Kriminálmetodikai tanszék vezetőjével, hogy miképpen hódíthatja meg a mesterséges intelligencia e kulcsfontosságú területet.
Miért játszanak még ma is kiemelt szerepet a személyi bizonyítékok a bűncselekmények felderítésében?
A technológiai fejlődés ellenére napjainkban sem csökkent a személyi bizonyítékok jelentősége. A bűnügyek jelentős részét ezek nélkül nagyon nehéz felderíteni. Hiába állnak rendelkezésre modern eszközök, kamerák vagy különféle kriminalisztikai módszerek, ezek önmagukban ritkán elegendők. Előfordulhat, hogy a nyomozók tudják, ki az elkövető, de a bizonyítékok nem elég erősek ahhoz, hogy az ügyész vádat emeljen. Más esetben az ügy ugyan eljut a bíróságig, de az ítélet felmentés lesz, mert a bizonyítékok nem bizonyítják kétséget kizáróan a bűnösséget.
Ezzel ellentétben a több évtizede a tévéképernyőn futó sorozatok gyakran azt sugallják, hogy sokszor személyi bizonyítékok nélkül is teljeskörűen megoldható egy bűnügy.
Ez az egyik legnagyobb tévhit, amelyet ezek a bűnügyi sorozatok terjesztettek el. A nézők gyakran azt látják, hogy egy ügyet pusztán helyszíni szemlével, laboratóriumi vizsgálatokkal és szakértői munkával teljes egészében meg lehet oldani. A valóságban azonban ez ritkán történik így.
Nem szeretnék a bizonyításelmélet mélyére ásni, de a tárgyi bizonyítási eszközök közvetett bizonyítékok, a személyi bizonyítékok sokkal gyakrabban közvetlen bizonyítékok; ilyen például egy szemtanú vallomása, aki látta az elkövetést, vagy egy fültanú vallomása, aki hallotta az eseményeket. Az egyik legfontosabb közvetlen bizonyíték a beismerő vallomás, amikor maga a terhelt számol be a cselekményről. Ritkábban ugyan, de tárgyi bizonyíték is lehet közvetlen, például, ha egy biztonsági kamera felvételén egyértelműen látható a bűncselekmény és az elkövető. A tárgyi bizonyítási eszközök többsége azonban inkább közvetett bizonyítéknak számít.
A tárgyi bizonyítékok rendkívül fontosak, de szinte minden ügyben szükség van tanúvallomásokra, sértetti vallomásra vagy akár a terhelt nyilatkozatára is. A személyi bizonyítékok tehát továbbra is nélkülözhetetlenek az eljárásokban.
Milyen elv határozza meg a bizonyítás követelményeit a büntetőeljárásban?
A büntetőeljárás egyik alapelve, hogy a bűnösséget kétséget kizáróan kell bizonyítani. Ha egy tény nem bizonyítható teljes bizonyossággal, akkor azt nem lehet a terhelt terhére értékelni. Ezt nevezzük az in dubio pro reo elvnek, amely szerint kétség esetén a terhelt javára kell dönteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a bizonyítékoknak olyan erőseknek kell lenniük, hogy kizárják azt, hogy a cselekményt más követte el.
A kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb nyomozati cselekménye. Hogyan jelenhet meg ezen a területen a mesterséges intelligencia?
A sikeres kihallgatás alapja a kihallgató és a kihallgatott közötti pszichikai kapcsolat, ami meghatározza, hogy a kihallgatott mennyire hajlandó együttműködni, mennyire nyíltan beszél. Ez a kapcsolat egy kizárólag mesterséges intelligenciával működő entitás által végzett kihallgatás során nem képzelhető el, hiszen az MI nem élőlény, nincs valódi pszichikuma, ezért ezt a megoldást – bár technikailag lehetséges lenne – a jövőben sem tartanám szerencsének. Ami mellette szólna az az, hogy egy megvetendő, elítélendő tettet az elkövető talán szívesebben ismerhet el egy nem emberi entitásnak, vele szemben pedig az MI képes teljesen elfogulatlan lenni.
Azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban támogató szerepet tölthet be a kihallgatások során. Az egyik legkézenfekvőbb terület az automatikus jegyzőkönyvezés és a tolmácsolás. Ma már technikailag megoldható, hogy egy beszélgetést a rendszer valós időben és bármilyen nyelven leírjon, így nincs szükség tolmácsokra a kihallgatáson. Az MI által készített jegyzőkönyv esetében pedig a beszélgetés közben is készülhet leirat, vagy akár – videóra vagy hangfelvételen rögzített kihallgatás esetében – utólag is.
Ez azt jelenti, hogy a jegyzőkönyv teljesen automatikusan is elkészülhet?
Nem egészen. A beszédfelismerő rendszerek által készített teljes leirat túl részletes és terjedelmes lenne. Tartalmazná az összes töltelékszót, a megszakításokat vagy akár olyan megjegyzéseket is, amelyeknek nincs jelentősége a nyomozás szempontjából; de természetesen ezt is meg kellene őrizni. A teljes leiratból pedig egy szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni, amely csupán a lényeges információkat tartalmazza; ezt a nyomozónak mindenképp ellenőriznie kell.
Milyen más területen lehet segítségükre a kihallgatást végző nyomozóknak a mesterséges intelligencia?
Például a vallomások nyelvi elemzésében is. A modern nyelvi modellek képesek összehasonlítani különböző időpontokban tett vallomásokat, vagy több személy nyilatkozatait ugyanarról az eseményről, de bizonyos szempontok szerint szűréseket is végezhetnek. Ezáltal könnyebben feltárhatók az ellentmondások, így a nyomozók gyorsabban átláthatják a nagy mennyiségű információt. A mesterséges intelligencia akár javasolhat kérdéseket is, írhat kihallgatási tervet, illetve elemezheti az elmondottakat is.
A legizgalmasabb kérdés talán a megtévesztés, hazugság felismerése. Valóban képes lehet erre a mesterséges intelligencia?
Fontos pontosítani, hogy bár a köznyelvben sokszor hazugságvizsgálatról beszélnek, ezek a rendszerek nem magát a hazugságot érzékelik, hanem bizonyos fiziológiai vagy viselkedési jeleket, amelyek adott esetben összefüggésben lehetnek azzal, hogy valaki nem mond igazat.
A szakirodalom érzelmi MI-nek nevez minden olyan rendszert, ami a személynek az érzelmi-mentális állapotára vonatkozóan ad valamilyen visszacsatolást mesterséges intelligencia segítségével: elemezheti a másodperc törtrésze alatt végbemenő, szabad szemmel nem látható és tudatosan nem kontrollálható mikro-arckifejezéseket, használhat például fotopletizmográfiát, ami az arcban áramló vér mennyiségéből számítja ki a pulzust és a szívfrekvencia-variabilitást; de figyelheti a hanglejtést, hangtónust, a tekintetet, a testmozgást is. Minél több vizsgálandó elemet kombinálnak össze egy ilyen MI-rendszerben, annál inkább válhat – szinte – megtéveszthetetlenné.
Mennyire lehetnek megbízhatók ezek a rendszerek?
Úgy gondolom, kellő fejlesztés és megfelelő betanítás után akár meg is szűnhet a hatóság előtti hazugság, mint olyan, hiszen nem lesz olyan ember, aki képes lesz kijátszani ezt a rendkívül összetett struktúrát. Persze teljesen tévedhetetlen rendszer nem létezik, extrém stressz, mentális betegség, egy korábbi traumatikus élmény vagy gyógyszer hatása például befolyásolhatja az ember fiziológiai és viselkedési reakcióit.
Kezelhető bizonyítékként a mesterséges intelligencia által adott eredmény egy bírósági eljárásban?
Én úgy gondolom, hogy nem. A mesterséges intelligencia által adott értékelés inkább egy segédeszköz lehet a nyomozók számára. Ha például a rendszer azt jelzi, hogy egy válasz megtévesztő lehet, akkor a kihallgató további kérdésekkel sarokba szoríthatja a kihallgatottat. A bizonyíték azonban maga a vallomás lesz, nem pedig az, amit az algoritmus állított.
Felmerülhetnek jogi problémák is a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban?
Természetesen. Az egyik legfontosabb kérdés az adatbiztonság. A nyomozások során kezelt adatok érzékenyek és titkosak. Ha ezeket egy MI-rendszer elemzi, felmerül a kérdés, hogy hol tárolják az adatokat, és milyen védelem biztosított számukra. A megtévesztés detektálása esetén pedig tisztázandó, hogy jogilag műszeres vallomásellenőrzésnek minősül-e; amennyiben igen, akkor csak 18 év feletti személlyel szemben alkalmazható, és akkor is csak a beleegyezése esetén.
Hogyan látja a mesterséges intelligencia jövőjét a bűnüldözésben?
A mesterséges intelligencia nagyon komoly támogatást nyújthat a nyomozóknak, különösen az adatelemzés, az adminisztráció csökkentése vagy a nagy mennyiségű információ feldolgozása terén, kellő fejlesztést követően pedig majd a megtévesztés kimutatásában is. Ugyanakkor az emberi döntéshozatal és az emberi tényező továbbra is meghatározó marad. A technológia nem helyettesíti a nyomozókat, ugyanakkor egy olyan eszköz, amely segíthet hatékonyabbá tenni a munkájukat.
A cikk a Bonum Publicum magazin 26/3. lapszámában jelent meg.
Szerző: Szilágyi Dénes
Fotó: Depositphoto