A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont a ZoNa Alapítvány szervezésében megrendezett Gyermek mindenek felett – Hivatás, Védelem, Veszteség és Újrakezdés című konferenciának július 28. és 30. között. A háromnapos rendezvény középpontjában a szolgálatteljesítés közben életüket vesztő hivatásos állományú dolgozók árván maradt gyermekeinek támogatása, valamint a gyermekvédelem közös társadalmi felelőssége áll. A szervezők kiemelték, hogy a rendezvény egyszerre szolgálja a szakmai párbeszédet, a társadalmi érzékenyítést, az árván és félárván maradt gyermekek támogatását, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek mentális védelmét, valamint a jövő közszolgálati szakembereinek szemléletformálását.
A konferencia első napján megnyitóbeszédében Vattayné Székely Noémi r. őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálatának kiemelt főreferense hangsúlyozta, hogy a gyermekek érdekében csak akkor tudnak közösen fellépni, hogyha a szakemberek együtt gondolkodnak, megosztják egymással szakmai tapasztalataikat és elköteleződésüket. „A gyermekvédelem közszolgálati, rendészeti, oktatási, társadalmi és erkölcsi felelősség is” – emelte ki az előadó, hozzátéve, hogy ezért olyan országos szakmai és emberi védőháló kialakítására van szükség, amelyben sem a gyermekek, sem a családok, sem az őket segítő szakemberek nem maradnak magukra.
A ZoNa Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kosztolánszkyné Alexa Hajnalka beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek viselkedése mögött sokszor feldolgozatlan traumák húzódnak meg. Mint fogalmazott: „A múltunk akkor is hat ránk, ha már nem tudjuk pontosan felidézni, ezért a szakembereknek nemcsak a tetteket vagy a viselkedést kell látniuk, hanem azt a láthatatlan történetet is, amelyet talán még a gyermek sem tud elmondani.” Hangsúlyozta, hogy a gyermekek védelme közös társadalmi felelősség.
Az Országos Rendőr-főkapitányság képviseletében Hablicsek Nikoletta r. ezredes, Tolna vármegye rendőr-főkapitánya úgy fogalmazott: a rendezvény túlmutat a szakmai konferencia keretein, mert arra emlékeztet, hogy a szolgálat nem ér véget a szolgálati idő lejártával. Kiemelte, hogy erkölcsi kötelesség a tragédiát átélt családok támogatása. Szerinte a rendvédelem ereje a szakmai tudás mellett az emberségben, az összetartozásban és az egymás iránt érzett felelősségben rejlik.
A Gyermek mindenek felett című nyitóelőadásában Illés Zoltán r. ezredes, a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője ismertette azt a megyében bevezetett gyermekvédelmi programot, amelyet egy kétéves gyermek tragikus halála indított el: emlékeztetett, hogy az első lépés a szervezeti önvizsgálat volt, majd a rendőrség tudatosan nyitott a gyermekvédelmi szakma felé, országos kapcsolatokat épített ki, és mentorprogramokat indított a gyermekotthonokban. „Ha a gyermekek még nem prioritások, akkor mi az?” – tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy a rendőrségnek a jogalkalmazói hozzáállás mellett segítőként is jelen kell lennie.
A konferencia kiemelt szakmai kerekasztal-beszélgetésén Trauma, veszteség, hivatás és gyermekvédelem – közös szakmai felelősség címmel a jog, a pszichológia, a gyermekvédelem és a rendvédelem területéről érkezett szakemberek vitatták meg a kihívásokat. Hegedűs Judit egyetemi docens, az NKE Rendészettudományi Kar (RTK) Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék tanszékvezetőjének moderálásában a résztvevők a gyermekvédelmi és a rendvédelmi szervek együttműködéséről, valamint a segítő szakemberek mentális támogatásáról beszéltek.
Az esemény kiemelt vendége Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy a rendvédelem és a gyermekvédelem feladatai között nagyon sok az átfedés, ezért különösen fontosnak tartja az ilyen szakmai párbeszédeket. „A felnőttek jólléte az elsődleges ahhoz, hogy a gyerekek jól legyenek” – fogalmazott az államtitkár, ezért szerinte a gyermekekkel foglalkozó szakemberek mentális támogatása elengedhetetlen. Fontosnak nevezte a traumaszenzitív szemléletet, vagyis azt, hogy milyen nyelvet használnak a szakemberek a gyermekeket érintő helyzetek leírására és kezelésére.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg közel hatszáz gyermek él tartósan szökésben, ezért kiemelt szerepe van a krízisellátásnak, a bizalom és a biztonságérzet kialakításának, valamint az intézményi reziliencia erősítésének. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szolgálati traumák, a poszttraumás stressz zavar (PTSD), a szolgálatteljesítés közben bekövetkező halálesetek és a közösségi médiában érkező támadások nemcsak a hivatásos állományt, hanem családtagjaikat is jelentősen megterhelik, miközben a segítségnyújtás és az utánkövetés egységes rendszere még hiányzik. Többen országos szintű szakmai protokoll, szorosabb pszichológiai támogatás és intézményközi együttműködés kialakítását emelték ki. A beszélgetésen a szakemberek hangsúlyozták, hogy a gyermekvédelemben és a rendvédelemben dolgozóknak közös szakmai nyelvre, rendszeres közös képzésekre és egységesebb szakmai gyakorlatra van szükségük.
A konferencia részeként megnyílt a Ludovika Galéria Hőseink gyermekszemmel című kiállítása az egyetem Oktatási Központjának aulájában, amely gyermekek alkotásain keresztül mutatja be a szolgálat, a veszteség, a remény és az újrakezdés történeteit. Nagyházi Lőrinc, a Nagyházi Galéria és Aukciósház társtulajdonosa és a művészeti program szakmai védnöke kiemelte, hogy a gyermekek alkotásai nem csupán művészeti értéket képviselnek, hanem személyes történeteket és érzelmeket is közvetítenek. „Ezek a képek igazságra törekszenek, a tökéletesség helyett az őszinteség vezeti őket. Egy gyermek nem tud és nem is akar hazudni a papírra” – fogalmazott Nagyházi Lőrinc hozzátéve, hogy az alkotások gyakran olyan érzéseket és élményeket fejeznek ki, amelyeket a gyermekek szavakkal nem tudnának megfogalmazni. Kiemelte, hogy a Ludovika Galéria egyszerre kapcsolja össze a művészetet és a közszolgálatot, az emlékezést és a jövőt, a gyászt és a reményt, így a jövő közszolgálati szakemberei nap mint nap olyan alkotásokkal találkozhatnak, amelyek emlékeztetik őket hivatásuk emberi oldalára. A kiállítás kurátora, Csató Tamás festőművész elmondta, hogy a tárlat gerincét a tavalyi rajzpályázat válogatott alkotásai adják, amelyeknek jelentős része a panyolai alkotótáborban készült. A kiállításon az 5–6 évesektől egészen a 17 éves fiatalok munkái láthatók, emellett rendőralkotók és a nemzetközi pályázatra érkezett művek is helyet kaptak. A rendezvényen Eperjesi Andrea, a Mandor alapítója ismertette a Mandor x ZoNa Világkendő kezdeményezést, amely – mint fogalmazott – a művészet, az elfogadás és az összetartozás erejével kíván közösséget építeni a rendvédelmi árvák, félárvák és nehéz sorsú gyermekek között, valamint kapcsolatot teremteni más országok hasonló sorsú fiataljaival is. A megnyitón közreműködött a Készenléti Rendőrség Zenekara.
A háromnapos konferencia kiemelt témái között szerepel a PTSD, a másodlagos traumatizáció, a kiégés megelőzése, valamint a gyermekekkel foglalkozó szakemberek mentális támogatása. A konferencia szakmai pillérei közt szerepel továbbá a gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése, a hivatásosok hozzátartozóinak támogatása, valamint a művészet, a sport és az egyetemi szerepvállalás.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes