A biztonság ma már nem egyetlen szakterület kérdése, hanem komplex rendszerek, technológiák, jogszabályok és emberi folyamatok összessége. Különösen igaz ez a magánbiztonságra és azon belül is az információbiztonságra, ahol a fenyegetettségi és technológiai környezet gyorsabban változik, mint ahogy a tankönyvek frissülni tudnának. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékén éppen ezért tudatos cél, hogy gyakorló szakemberek vigyék be a mindennapi, aktuális tapasztalatokat az oktatásba. Ennek egyik meghatározó szereplője Tiszolczi Balázs Gergely adjunktus, aki négy műszaki mellett közgazdászdiplomával, több mint huszonöt év piaci tapasztalattal, aktív vállalkozóként és oktatóként dolgozik azon, hogy a hallgatók valódi, használható tudással lépjenek ki az egyetemről.
Egy egyetemi előadóteremben a hallgatók éppen nem jegyzetelnek. A laptopok nyitva vannak, de nem a diasor miatt: a kivetítőn egy valódi informatikai rendszer fut, amelyet néhány perccel később sebezhetőségvizsgálatnak vetnek alá. Nem tankönyvi példa, hanem egy gondosan előkészített, működő környezet; még csak nem is szimuláció. A hallgatók kérdezhetnek, vitatkozhatnak, ötletelhetnek. Tiszolczi Balázs Gergely órája inkább hasonlít egy szakmai workshopra, mint hagyományos egyetemi előadásra, ez a szemlélet pedig tudatos. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékén az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hogy a hallgatók ne csupán elméleti tudással, hanem valódi, a piacon azonnal használható tapasztalatokkal hagyják el az egyetemet. Ebben játszanak kulcsszerepet azok az oktatók, akik aktív szakemberként dolgoznak a versenyszférában – köztük Tiszolczi Balázs Gergely is.
A több mint huszonöt éves szakmai pályaív önmagában is beszédes. A történet nem egy vezetői irodában indult, hanem a magánbiztonság alapjainál: beosztott személy- és vagyonőrként. Innen vezetett az út szakértői, majd államigazgatásban betöltött vezetői pozíciókon át egészen egy multinacionális cégcsoport tagvállalatának ügyvezetői székéig – jelenleg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság információbiztonsági felelőseként dolgozik –, miközben emellett végig jelen volt saját vállalkozása is. Ez a kettős nézőpont – a multinacionális szervezet és a vállalkozói működés – ma is meghatározza azt, ahogyan a biztonságról gondolkodik. „A biztonságot nem lehet csupán tankönyvekből megtanulni” – hangzik el többször is a beszélgetés során, de nem provokatív kijelentésnek szánja, inkább ténymegállapításnak. A biztonság ugyanis nem elszigetelt szabályok halmaza, hanem emberek, folyamatok, technológiák és döntések összjátéka.
Amikor 2018-ban belépett az egyetemi oktatás világába, már pontos elképzelése volt arról, mit szeretne csinálni a katedrán. „Az egyik legfontosabb célom az volt, hogy a hallgatók ne az ismeretlenbe lépjenek ki az egyetemről” – mondja. Ne az első munkahelyen szembesüljenek azzal, hogy a valóság esetleg teljesen más, mint amit az iskolapadban tanultak. A tanszék koncepciója is segítségére volt ebben, hiszen ott azóta is több piaci szakember is tanít; ők nap mint nap a szakterületükön dolgoznak, és ezáltal folyamatosan be tudják hozni az aktuális változásokat az oktatásba.
Tiszolczi Balázs Gergely fő szakterülete az információvédelem, de tanít létesítményvédelmet, munkavédelmet és tűzvédelmet is. Első pillantásra ezek különálló területeknek tűnhetnek, a tanórákon azonban gyorsan kiderül: minden mindennel összefügg. Egy vállalatbiztonsági döntés hatással van az informatikai rendszerekre, a humán folyamatokra és a jogi megfelelésre is. Az információbiztonság oktatása különösen nagy kihívás. A technológia gyorsabban változik, mint ahogy a tantervek frissülni tudnának, miközben a kockázatok egyre összetettebbek. „Ezért nem elég elmondani, hogyan kell kezelni valamilyen kihívást. Azt is meg kell értetni, miért ez a jó megoldás” – magyarázza. Az órákon ezért nem ritkák a valódi, anonimizált vállalati esetek, amelyekben – adott esetben – egy-egy rossz döntés következményeit is végig lehet követni.
A jogi és compliance témák sem száraz paragrafusokként jelennek meg, hanem történetekként: mi történt, mit csinált jól vagy hol hibázott a szervezet, milyen következményei lettek, és mit lehetett volna másképp csinálni. A technológiákkal foglalkozó órák pedig valódi „hands-on” élményt adnak: működő rendszerek, való életből hozott modellek, etikus hackelési alapok. A hallgatók nem passzív szemlélői, hanem részesei az interaktív tanóráknak. A módszer pedig működik.
„Friss diplomásként természetesen nem kész szakértők kerülnek ki az egyetemről. Idő és tapasztalat kell ahhoz, hogy azzá váljanak” – mondja Tiszolczi Balázs Gergely. Amit viszont elvárásnak tart, az a szakmai tájékozódás képessége: a hallgatók értsék a szakmai nyelvet, alaposan ismerjék a technológiákat és folyamatokat, és ne idegenként érkezzenek meg az első munkahelyükre. Hogy ez valóban így legyen, nagy szerepe van a tanszék kiterjedt partnerhálózatának is. A képzések fejlesztésekor rendszeresen kikérik a piaci szereplők véleményét, akik nem ritkán a szakmai gyakorlatok helyszínei is. A kapcsolat sokszor itt nem ér véget: a hallgatók közül többen már gyakornokként vagy pályakezdőként munkát kapnak ezeknél a szervezeteknél, ugyanis a magánbiztonság területén egyértelmű munkaerőhiány van. Tiszolczi Balázs Gergely személyesen is aktívan segíti a hallgatókat: ha valaki kifejezett érdeklődési területtel keresi meg, gyakran konkrét elérhetőségeket, lehetőségeket tud ajánlani, illetve saját vállalkozásán keresztül is biztosít szakmai gyakorlatot.
A kutatás sem szakadt el ettől a gyakorlati világtól; Tiszolczi Balázs azt szokta mondani, hogy kutatási területe maga a szakmája. Üzletmenet-folytonosság, nyílt forrású hírszerzés – két olyan kiemelt téma, amelyet a járványhelyzetek, geopolitikai konfliktusok és az információs tér torzulásai különösen aktuálissá tettek; ezek állnak kutatásai középpontjában. Jelenleg a Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszékével együttműködve éppen arra keresnek választ, hogy a magyarországi információbiztonsági szakértők milyen módszerekkel és eszközökkel tudják naprakészen tartani tudásukat a gyorsan változó iparági környezetben; ezen túlmenően pedig egy erre vonatkozó információszerzési modellük is kidolgozás alatt áll. „Ma már nem az információ hiánya a probléma, hanem a zaj” – teszi hozzá. A kérdés az, hogyan lehet ebből valódi tudást előállítani. Tudományos jelenléte nem áll meg az országhatárnál, tavaly tavasszal egy kétnapos nemzetközi workshopon vett részt a Metropolitan State University of Denver és az NKE szervezésében, ahol négy oktató kollégájával mutatta be a hazai rendészet aktuális trendjeit és kihívásait, illetve intézménylátogatások során ismerkedhetett meg az USA-beli jó gyakorlatokkal.
A tanóra végeztével hallgatói gyakran megállítják pár percre kérdéseikkel Tiszolczi Balázs Gergelyt, akinek közvetlensége közismert. Ekkor azonban általában már nem a kötelező tananyagról vagy vizsgákról esik szó. Talán ez írja le legjobban a gyakorlatközpontú oktatás lényegét: amikor a tanulás nem kötelezettség, hanem természetes kíváncsiság. A hallgatók számára pedig a biztonság nem csupán elmélet marad, hanem érthető, élő valóság.
A cikk a Bonum Publicum magazin 26/1. lapszámában jelent meg.
Szerző: Szilágyi Dénes
Fotó: Depositphoto