Fröhlich Johanna, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a Kopp–Skrabski-díj tudományos kategóriájának jelöltje lett. A Kopp–Skrabski-díjat évente adja át a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom – egy családvédelmi célú magyar szervezet – azoknak a személyeknek és pároknak, akik munkájukkal erősítik a családokat, a házasságot és a közösségi életet. Az elismerés Kopp Mária emlékét őrzi, aki a családi jóllét és a közegészségügy területén ismert magyar orvos‑szociológus volt. A tudományos kategóriában, amelyet idén a Richter Gedeon Nyrt. támogat — a szakmai zsűri kiválaszt néhány személyt azokból a kutatókból, akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a családi élet, az emberi fejlődés és a társadalmi jóllét megértéséhez. Az idei kiírás részeként a tudományos kategóriában közönségszavazás is zajlik: bárki leadhatja voksát a zsűri által jelölt jelöltek közül a számára leginkább érdemesnek tartottra — a szavazás szeptember 5-ig tart.
A díjazottakat az ősz folyamán tartott díjátadón ismerik el. Fröhlich Johanna jelölését az Anyaság filozófiája című kutatási projektje alapozta meg, amely újszerű módon kezeli e témát mint a jogi és politikai filozófia különálló tárgyát rámutatva ennek összetettségére és arra, hogy eddig viszonylagos történeti elhanyagolás jellemezte a tudományos diskurzust a témában. Munkája során védi az anya‑gyermek kapcsolat intim és sérülékeny területét, ugyanakkor azt is állítja, hogy az anyaság nem csupán magánügy, hanem alapvető kérdés a társadalmi igazságosság és a méltányosság általános feltételeinek vizsgálatakor. Hozzájárulása jelentősen gazdagítja a közpolitikai gondolkodást azzal, hogy új megvilágításba helyezi az anyaság társadalmi értékét és a támogatását szolgáló új jogi keretek szükségességét. Fröhlich Johanna három gyermekes édesanya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, és 2004 óta a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének ügyvezető elnöke. Az utóbbi években analitikus tomizmussal kapcsolatos kutatásokat vezetett, valamint a latin‑amerikai és karibi alkotmánybíróságok érvelési gyakorlatait vizsgáló projekteket is irányított, miközben oktatói pozíciókat töltött be a chilei Pontificia Universidad Católica de Chile jogi karán és a quitoi székhelyű Universidad San Francisco de Quito-n.