A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) sikeresen lezárta az RRF-2.1.2-21-2022-00006 azonosítószámú, Gyakorlatorientált felsőfokú képzés fejlesztése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen című uniós projektjét. A fejlesztés közel 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében.
A projekt célja egy modern, rugalmas és erősen gyakorlatorientált oktatási környezet létrehozása volt, amely elősegíti a digitális tanulási formák alkalmazását, erősíti a hallgatók gyakorlati készségeit, és növeli a felsőoktatás alkalmazkodóképességét a munkaerőpiac változó igényeihez. A beruházás az egyetem több helyszínén valósult meg, és szorosan illeszkedik az intézmény alapfeladatához: a magas színvonalú felsőoktatás és továbbképzés biztosításához.
A kezdeményezés záróeseményén elhangzott megnyitóbeszédében Hutkai Zsuzsanna, a PPI irodavezetője kiemelte, hogy a projekt teljes életciklusa alatt az egyetem számos szervezeti egysége, oktatója és kutatója dolgozott együtt egy olyan 21. századi oktatási környezet kialakításán, amely piackész és a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható tudást ad a hallgatóknak.
Pári Mónika, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője rámutatott, hogy a fejlesztés a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) keretében, a magasan képzett és versenyképes munkaerő megteremtését célzó komponens részeként valósult meg. Méltatta az egyetem rugalmasságát, amellyel a megvalósítás során képes volt alkalmazkodni a technológiai fejlődéshez, különösen a mesterséges intelligencia (AI) váratlanul gyors előretöréséhez.
A szakmai eredményeket Buda Balázs, a projekt szakmai vezetője foglalta össze, a versenyképességet nevezve meg a fejlesztések legfőbb mozgatórugójának. Kifejtette, hogy egy egyetem értékét nem csupán a modern campus, hanem elsősorban a humán erőforrás felkészültsége határozza meg. A projekt ezért három fő kompetenciaterületet célzott meg: a digitális, a nyelvi és a transzverzális készségek fejlesztését. A digitális kompetenciák terén nem elégedtek meg az alapfokú ismeretekkel; monitorozták és tudatosan fejlesztették a hallgatók és oktatók professzionális szoftverhasználatát.
Az informatikai fejlesztésekről Béli Norbert, az projekt informatikai fejlesztésekért felelős szakmai vezető helyettese tartott tájékoztatást. A technikai fejlesztések alapköve az EduCloud elnevezésű online kutatási platform létrehozása volt, amely az egyetem teljes online oktatási és kutatási igényét kiszolgálja. Ehhez komplex infrastruktúrát építettek ki, beleértve a nagyteljesítményű storage rendszereket, a virtualizációs szoftvereket és a hálózatbiztonságot garantáló tűzfalakat. A projekt során az egyetem hálózati sávszélességét 10 Gbps-re bővítették, és modernizálták az audiovizuális eszközparkot is. A tartalomfogyasztás támogatására 126 tabletet, valamint több száz laptopot és monitort szereztek be. Különleges figyelmet kaptak a specifikus laboratóriumi fejlesztések. Baján és Budapesten olyan víztudományi laboratóriumot alakítottak ki, amely a nemzetközi EuroSkills és WorldSkills versenyekre való felkészülést, valamint a modern szennyvíztisztítási és vízgazdálkodási technológiák elsajátítását szolgálja. A honvédtisztképzésben VR-alapú repülési szimulátorokat állítottak munkába, amelyek segítségével a pilóták biztonságos körülmények között gyakorolhatják a bonyolult manővereket. A rendészettudományi képzésben pedig egy virtuális helyszínelő labor jött létre, ahol a hallgatók virtuális valóságban mozogva vizsgálhatnak meg fiktív vagy valós események alapján modellezett bűnügyi helyszíneket.
A képzésfejlesztéssel kapcsolatos eredményeket Krajnc Zoltán ezredes, a projekt képzésfejlesztésért felelős szakmai vezető helyettese ismertette. Előadásában bemutatta, hogy a projekt részeként egy széles körű, több kompetenciaterületet lefedő képzési portfóliót alakítottak ki, amely intézményi szinten biztosítja a magas színvonalú képzést. Strukturált képzéseket hoztak létre, amelyek középpontjában a digitális kompetenciák álltak. A képzések erősen gyakorlatorientált irányba tolódtak, miközben kiemelt szerepet kaptak a nyelvi kompetenciák és a döntéshozatali készségek fejlesztése is.
A képzések közel kétharmada felkészítő vagy komplex gyakorlati jellegű volt. A képzések csaknem fele közvetlenül a döntéshozatali, műveleti és alkalmazási kompetenciák fejlesztését szolgálta. A projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a digitális készségek fejlesztésére, valamint az online tanulási környezetek elterjesztésére. Ennek keretében 51 idegen nyelvi kurzust indítottak különböző szinteken, és létrehoztak egy strukturált, többszintű nyelvi képzési rendszert, amely támogatja az egyetem nemzetköziesítési céljait.
A képzésfejlesztés emellett kisebb létszámú, de magas hozzáadott értékű, specializált szakmai területeket is lefedett. Jelentős eredmény született a tananyagfejlesztésben is: tankönyvek, jegyzetek, valamint digitális és online tananyagok készültek. Krajnc Zoltán elmondta, hogy a projekt támogatta az NKE képzési infrastruktúrájának fejlesztését is, azzal a céllal, hogy mind a hallgatói, mind a szolgáltatási oldal minősége magasabb színvonalra emelkedjen. A Közigazgatási Továbbképzési Intézet (KTI) komoly képzési kompetenciával rendelkezik, és több területen aktívan támogatta a megvalósulást.
Összegzésként Buda Balázs elmondta, hogy a projekt sikeresen zárult, és kiemelte, hogy az AI-fejlesztésekkel kapcsolatban hamarosan indul egy újabb projekt, amelyben az érdeklődők szintén részt vehetnek. A projekt révén elért eredmények – köztük a mesterséges intelligencia futtatására alkalmas nagy teljesítményű GPU-szerverek és a megújult szemléletmód – hosszú távon alapozzák meg az NKE jövőbeli fejlesztéseit és nemzetközi láthatóságát.
Hutkai Zsuzsanna záróbeszédében részletesen ismertette a projekt legfontosabb elemeit és eredményeit. Kiemelte, hogy a projekt sikeressége nem csupán a számszerű mutatókban mérhető, hanem abban a közös szemléletben és szemléletváltásban is, amelyet a projekt során sikerült közösen kialakítani. Köszönetet mondott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a támogatásért, valamint mindazoknak, akik aktívan részt vettek a projektben és elkötelezetten hozzájárultak annak sikeréhez.
Hutkai Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy a közös munka során szerzett tapasztalatok a jövőbeli fejlesztések során is hasznosulni fognak, és ezek a tapasztalatok a mindennapi munkában is tovább élnek. Ennek köszönhetően az egyetem mind az oktatási, mind a kutatási területen a jövőben is magas színvonalon, a kihívásoknak megfelelően tud majd tevékenykedni. Végezetül rámutatott, hogy a projekt során kialakult szakmai kapcsolatok alapját képezhetik majd az újabb képzési projekteknek.
Pári Mónika záróbeszédében kiemelte, hogy az RRF-2.1.2-21-2022-00006 azonosítószámú projektben meghatározott célok az Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében kiemelkedően jól teljesültek.
A kezdeményezésről bővebb információt IDE kattintva olvashatnak.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Mészáros Márk Benjámin