A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora címben részesült Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) kutatóprofesszora, akinek akadémiai doktori értekezése az online platformok – például a Google, a Meta vagy az Amazon – működésének és jogi szabályozásának átfogó, újszerű elemzését adja.
Az MTA honlapján olvasható ismertetés szerint Ződi Zsolt értekezése bemutatja, hogy a platformok világa már nem illeszthető be a hagyományos jogágak keretei közé, ezért a „platformjog” önálló, új jogterületként értelmezhető. A szerző szerint a platformok nem csupán közvetítő szereplők, hanem olyan rendszerek, amelyek algoritmusok segítségével irányítják és szervezik a felhasználói és piaci folyamatokat, ezt nevezi „algoritmikus koordinációnak”. Ez a felismerés új alapokra helyezi a digitális környezet jogi megközelítését.
Az indoklás kifejti továbbá, hogy az értekezés középpontjában a felhasználók védelme, az átláthatóság, valamint az algoritmikus döntések ellenőrizhetősége áll. Részletesen bemutatja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok szabályozási modelljeit, és ezekből kiindulva javaslatokat tesz a jövő jogi kereteinek kialakítására. A kutatás legfontosabb eredményei között szerepel az algoritmikus átláthatóság erősítésére, a felelősségi rendszerek korszerűsítésére és a nemzetközi jogi együttműködés előmozdítására vonatkozó javaslatok kidolgozása. Az ismertetésben kiemelik azt is, hogy Ződi Zsolt munkája kiemelkedő hozzájárulás a digitális korszak jogi gondolkodásához, ugyanis közérthető módon segíti megérteni, hogyan lehet a technológiai óriások működését úgy szabályozni, hogy az a társadalom egészének érdekét szolgálja.
A kutatóprofesszor az NKE-n az információs társadalom jogi kérdéseivel foglalkozik, különösen az internetes platformok és a mesterséges intelligencia szabályozásával, valamint a modern technológiák jogi munkában való alkalmazásával. Kutatásai a jogelmélet, a technológia és a digitális környezet kapcsolatára koncentrálnak, például a Big Data, az algoritmusok és a jog viszonyára. Számos monográfiát és tanulmányt publikált magyarul és idegen nyelven a platformjogról, az algoritmusok jogi magyarázhatóságáról, a jogi nyelvről és a technológia jogrendszerre gyakorolt hatásáról. Pályafutása során több egyetemen és kutatóintézetekben dolgozott, valamint a jogi kiadói szektorban is vezető pozíciókat töltött be. Jogi diplomával, szakvizsgával, PhD-fokozattal és habilitációval rendelkezik. Több tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Jogász Egylet informatikai szakosztályának elnöke, valamint a European Legal Technology Association (ELTA) magyar nagykövete.
Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni. Az elismerést az Akadémia annak ítélheti oda, aki többek között tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, e mellett a tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, valamint tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
Szöveg: Harangozó Éva