Az UNISPACE képzés első angol nyelvű évfolyamának ünnepélyes oklevélátadójára február 20-án került sor az NKE Széchenyi Dísztermében.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézete szervezésében február 20-án került sor az UniSpace Magyarország Konzorcium ünnepélyes oklevélátadó ünnepségére a Széchenyi Díszteremben.
„Különleges alkalom a mai. A hazai felsőoktatás történetében először fogott össze 17, majd 21 egyetem egy közös képzés megvalósításának érdekében 2022-ben, ugyanakkor a képzés nemcsak a magyar felsőoktatásban, hanem nemzetközi összehasonlításban is példátlan kezdeményezés” – kezdte beszédét Deli Gergely, az NKE rektora. Az együttműködés eredményeként 2024 szeptemberében indult el az angol nyelvű, interdiszciplináris űrtudományi képzés. E program végzősei veszik át oklevelüket, amely 21 egyetem tanúsítványát viseli. A program 4 szakirányú továbbképzési területet foglal magába, hívta fel a figyelmet a rektor. Ezek a következők: a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem által indított Űrtechnológiai szakemberképzés, a Debreceni Egyetem által indított Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberképzés, az Eötvös Loránd Tudományegyetem által indított Űrtudományi szakemberképzés, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által indított Világűrpolitikai tanácsadóképzés. Az állami, a vállalati, az akadémiai és egyetemi szféra együttműködésének köszönhetően, folytatta Deli Gergely, olyan átfogó helyzetértékelés született, amely a program szilárd alapját biztosította, és amely életre hívta Magyarország első űrstratégiáját 2021-ben. A hazai űrkutatáshoz és űrtevékenységhez kapcsolódó egyetemi kompetenciák országos felmérését követően pedig szakmai testületek dolgoztak a képzési koncepción. A program előkészítése a rektor értékelése szerint példaértékű szakmai összefogásban valósult meg a minisztériumi partnerekkel, a Közigazgatási és Továbbképzési Intézettel és a három kiemelt konzorciumi taggal: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, valamint a további tagokkal. Az UniSpace programban eddig 125 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait a 4 különböző tudományterület szakirányú továbbképzésein. Az NKE Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés keretében a magyar nyelvű programban 34 hallgató, az angol nyelvű programban 35 hallgató szerzett oklevelet, emelte ki a rektor.
Ezt követően Horváth Bianka, az UniSpace programigazgatója szólt a megjelentekhez. Mérleget vonva az UniSpace felsőoktatási innováció eredményeiről felsorolta azokat: egy magyar és egy angol nyelvű képzés; 72 oklevél a magyar nyelvű, és 53 az angol nyelvű képzésen, 21 egyetem és mintegy 100 bevont hallgató. „Mindezt úgy valósítottuk meg egy képzési programban, hogy a dinamikusan fejlődő űrszektor igényeihez igazodva innovatív megközelítést alkalmaztunk a konzorciumi tagokkal” – tette hozzá. A program előnyei között említette, hogy nem kell az érdeklődő szakembereknek költséges és időigényes képzések sorát elvégezni, és a hibrid oktatási modellnek köszönhetően nem kell a figyelmüket, idejüket, és főleg energiájukat a munka mellett szétaprózni sem. Folytatjuk és folyamatosan fejlesztjük a képzéseinket – zárta beszédét Horváth Bianka.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy egy kormányzati stratégia csak annyit ér, amennyi ténylegesen megvalósul belőle. Márpedig a 2021-ben elfogadott űrstratégia esetében valódi előrelépések történtek. Véleménye szerint a magyar űrgazdaság beindításának első és legfontosabb pillére a magasan képzett szakemberállomány. Ebben kiemelkedő jelentőségű, hogy 21 felsőoktatási intézmény összefogásával 125 szakember végez a programban, ami egyedülálló együttműködés a magyar felsőoktatásban. A második kulcspont a kutatás megerősítése. A HUN-REN hálózatban új kutatási program indul, amely nyolc intézményben koncentrálja az űrkutatáshoz kapcsolódó kompetenciákat, és több mint száz kutató járulhat hozzá az ágazat fejlődéséhez. A cél az, hogy a magas szintű tudományos eredmények ipari hasznosítássá alakuljanak. Ezt szolgálja a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium program is, amely 12 fókuszterületet – köztük az űrkutatást – jelöl ki, és az egyetemek együttműködésén alapul. A kezdeményezés célja, hogy a tudományos eredmények gazdasági hasznot termelő innovációvá váljanak.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa először köszönetet mondott az NKE-nek, a 21 részt vevő egyetemnek, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a program iránti kitartó támogatásért. A kezdeményezés sikere az együttműködésen, a hitelességen és a közös elkötelezettségen alapult, vélte. Felidézte, hogy 2018-ban, amikor miniszteri biztosként átvette az űrszektor irányítását, és megkezdődött az ágazat újjáépítése, sokan kétkedve tekintettek az űrkutatás magyar relevanciájára, mára azonban 45 év után ismét magyar nemzeti kutatóűrhajós teljesített sikeres küldetést a Nemzetközi Űrállomáson: Kapu Tibor az AX-4 misszió során 25 magyar kísérletet hajtott végre. A sikerért magyar egyetemek és kutatócsoportok korábban nem látott együttműködésben dolgoztak, az élettantól az anyagtudományokon át a műszaki fejlesztésekig. Ez a kollaboráció tette lehetővé, hogy Magyarország ismét láthatóvá váljon a nemzetközi űrszektorban.
Juhász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese kiemelte: a magyar űrkutatás több mint 80 éves múltra tekint vissza; a korai rádióhullámos mérésektől kezdve a mai, világűrben működő mintegy 140 magyar fejlesztésű eszközig jelentős tudományos örökséget teremtett. Ez az örökség felelősséget ró a jelen szakembereire is, hogy tudományos igényességgel és együttműködésben járuljanak hozzá a világűr békés és innovatív hasznosításához. Az Unispace Magyarország konzorcium célja, hogy interdiszciplináris platformot teremtsen az egyetemek, a kutatás és az ipar együttműködésére. A végzős hallgatók olyan területeken mélyítették tudásukat, mint az űrfizika, asztrofizika, távérzékelés, űridőjárás és a mesterséges intelligencia alkalmazása az űrkutatásban. A képzés nemcsak szakmai tudást adott, hanem a komplex rendszerek felelős elemzésének és az együttműködésnek a képességét is fejlesztette.
Imre Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja Széchenyit idézve hangsúlyozta a kiművelt emberfők szerepét a nemzet jövőjének építésében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara különösen aktív az űrtechnológiai fejlesztésekben, részt vett például egy, jelenleg is Föld körül keringő műhold fejlesztésében, és jelentős – mintegy egymilliárd forintos – kommunikációs beruházást indított, hangzott el. A képzés során a hallgatók olyan területeken szereztek ismereteket, mint az űrkommunikáció, földmegfigyelés, robotika, virtuális valóság, dróntechnológia és rakétatechnika.
Magyar János, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet tanszékvezetője elmondta: a Holdra szállás élménye gyermekkorában űrutazói álmokat ébresztett benne. S bár pályája más irányt vett, az űrélettani kutatások – például a mikrogravitáció sejtműködésre, az akut stressz szívizomra gyakorolt hatásának vizsgálata – révén mégis kapcsolódhat az űrkutatáshoz. A hallgatók az online és jelenléti kurzusok során megismerkedtek az emberi szervezet űrbeli működésével, az űrbeli élelmiszer-előállítás és -biztonság kérdéseivel, valamint a döntéshozatal és érzékelés változásaival extrém környezetben. A tananyag kiterjedt a virtuális valóságra, extrém környezeti adaptációra, valamint azokra a technológiákra és biztonsági megoldásokra, amelyek nemcsak az űrkutatásban, hanem a földi alkalmazásokban is hasznosíthatók. A megszerzett tudás tehát nem kizárólag az űrszektorban kamatoztatható.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes