E fenti címmel szervezett három, egymást követő szakmai, tudományos panelbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatósága február 19-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Az ukrajnai háború mára elhúzódó, kimerítő szakaszába lépett: ami kezdetben átmeneti geopolitikai válságnak tűnt, Európa számára tartós, strukturális kihívássá vált – hangsúlyozta megnyitó beszédében Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója. A háborúk mindig jelentős gazdasági terhekkel járnak, az elhúzódó konfliktusok pedig különösen mélyen átalakítják az állami költségvetéseket, a nemzeti prioritásokat, növelik az államadósságot, és próbára teszik a társadalmak ellenálló képességét. A gazdasági hatások mellett nem lehet megfeledkezni a háború tragikus emberi áldozatairól sem, amelyek felelősségteljes, megfontolt diskurzust tesznek szükségessé. Nem csupán a háború azonnali dinamikáját kell vizsgálni, hanem annak hosszú távú gazdasági és társadalmi költségeit is. Minél tovább tart a háború, annál inkább halmozódnak a következmények a háztartásokban, az energiapiacokon, az ipari termelésben és a társadalmi kohézió terén. Az elmúlt évek számos európai országban inflációs nyomást, energiabizonytalanságot és költségvetési feszültségeket hoztak felszínre. A társadalmak szolidaritása fontos, ám a kitartás is nélkülözhetetlen. A főigazgató kiemelte: a stratégiai döntések értékelésénél a hosszú távú fenntarthatóság kulcskérdés. A huszonegyedik században a kitartás gazdasági kapacitásban, energiabiztonságban és politikai stabilitásban is mérhető. Egy közszolgálat iránt elkötelezett egyetem felelőssége, hogy e kérdésekről realizmussal és intellektuális tisztességgel folytasson párbeszédet.
Az első, Az elhúzódó konfliktus gazdaságtana címet viselő panelbeszélgetésen Vargha Márk, az Energiastratégia Intézet közpolitikai csoportvezetőjének moderálásával arról beszélgetett Szalai Piroska miniszteri főtanácsadó, Lentner Csaba, az NKE szakvezetője, az egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) egyetemi tanára, Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója és Pásztor Szabolcs, az NKE ÁNTK egyetemi docense, hogy milyen gazdasági és munkaügyi következményei vannak a háború fenntartásának.
A folytatásban A háború energetikai frontvonala címmel, Vajda Mátyás, a Danube Institute energetikai szakértőjének moderálásával arról beszélgetett Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója; Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Ralph Schoellhammer, a Mathias Corvinus Collegium Elméleti és Történeti Gondolkodás a Nemzetközi Kapcsolatokban Műhely műhelyvezetője, hogy hogyan őrizhető meg az energiabiztonság egy háborúban és mi ebben Magyarország szerepe.
Végül az eszmecsere utolsó, Diplomácia, közvetítés és a béke különböző eszköztárai című, Máthé Réka Zsuzsánna, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa által moderált panelbeszélgetésén arról volt szó, hogy hogyan érnek véget a konfliktusok – és miért nem érnek véget egyesek? A panel résztvevői Demkó Attila, az NKE EJKK John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, a Stratégiai Jövők Kutatási Program vezetője; Siklósi Péter, az MKI kutatócsoport koordinátora és vezető kutatója; valamint Robák Ferenc, korábbi nagykövet, az NKE címzetes egyetemi docense voltak.
Az esemény témáiról többrészes cikkben olvashatnak bővebben is az egyetem tudományos portálja, a ludovika.hu felületén.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes