Cél egy értéktudatos, gondolkodó, alkotó társadalom erősítése. Ezért van külön jelentősége annak, hogy idén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalakult a Nemzeti Filozófia Központ, így a magyar kultúra erős támaszt kap, és egy olyan szellemi műhely jön létre, amely összeköti a tudományt, a közéletet és a nemzeti gondolkodást, és valódi jövőformáló erő lehet – fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára.
Kiss-Hegyi Anita a Lónyay-Hatvany-villában elhangzott Szüksége van-e a kultúrának a filozófiára címmel tartott konferencián egyebek mellett arról beszélt november 7-én, hogy a sikeres nemzetek mögött erős filozófiai kultúra áll. Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, kultúrpolitikai gondolkodó mélyen foglalkozott a filozófiával is, és az emberi szellem fejlesztését tartotta a nemzeti felemelkedés kulcsának.
„A filozófiai látásmód számunkra egy olyan terep, ahol kérdezni tanulunk magunkról, a világról. Segít megérteni, hogy miként látjuk a világot, segít különbséget tenni a lényeges és lényegtelen között” – hangsúlyozta az államtitkár.
Kiss-Hegyi Anita kiemelte, hogy a kultúrának nagyon is szüksége van a filozófiára. A filozófia gondolkodik a világról, kérdez, reflektál, elemez, míg a kultúra kifejezi a világunkat. A filozófia értékeket ad, amelyekből a kultúra építkezik, a kultúra pedig terepet biztosít, ahol a filozófiai gondolatok formát ölthetnek.
A filozófia áthatja a kultúra egészét, az oktatást, zenét, képzőművészetet, színházat és az irodalmat - hangsúlyozta, példaként említve az idei irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, akinek műveiben visszaköszönnek a német filozófia hagyomány elemei, valamint a világ morális szerkezetének vizsgálata sajátosan magyar élethelyzetekbe ágyazva. Nála a filozófia és az irodalom nem elválasztható egymástól – mutatott rá.
Hoppál Péter kormánybiztos, országgyűlési képviselő előadásában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a gondolkodás művészete jelen volt az egyetemi és a közoktatásban is a dualizmus korától egészen 1948-ig. Hoppál Péter szerint indokolt a Nemzeti Filozófiai Intézet létrejötte és annak törekvései főként napjainkban, amikor az emberi civilizáció által létrehozott alapértékek - mint az egyén, a család, a nemzet és a vallás – folyamatos támadás alatt állnak.
Kihívást jelent napjainkban az, hogy a társadalom tagjainak jelentős része megérti-e ezeket a problémákat, és képes-e azokat fogalmi szinten azonosítani, elméleti, majd gyakorlati szinten kezelni – mutatott rá.
Hoppál Péter kifejtette, hogy a tudomány a filozófiától segítséget kér, vannak olyan nagy tudományos fejlesztések, amelyekben már filozófiai és etikai meggondolásokra van szükség, és filozófusokat alkalmaznak. Amennyiben Magyarország a technológia élmezőnyébe szeretne bekerülni, szükség van a gondolkodás kutatásának a megerősítésére. A magyar kultúrának, a magyar felemelkedésnek szüksége van a világos, önreflexív gondolkodásra – mutatott rá.
További részletek ITT.
Forrás és fotó: MTI