Az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolata került előtérbe az NKE Kreatív Tanulás Irodája által szervezett Kreatív Tanulás Program Módszertani Teadélután második alkalmán. Az eseményt Korpics Márta Katalin, a KTI vezetője moderálta. Az NKE-t Petruska Ferenc alezredes, és László Gábor egyetemi docens képviselte, míg Horváth László az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetből érkezett előadóként.
Hogyan lehet kezelni a mesterséges intelligencia (MI), ezen belül is a ChatGPT jelenlétét a számonkérések során? Hogyan lehet a mesterséges intelligenciát a napi oktatási gyakorlatba beépíteni? Egyebek mellett e kérdéseket is megvitatták a szakértők. Elemezték továbbá, hogy csupán hype van a jelenség körül, vagy valóban szükséges bevonni a mesterséges intelligencia alkalmazásokat az oktatásba. Kérdésként merültek fel, hogy kell-e és ha igen, milyen programokat ismerjenek az oktatók és melyek használatát érdemes bemutatni a hallgatóknak. Hogyan tekintsünk az MI alkalmazásokra? Eszközként, módszertanként, támogató háttérként? A beszélgetés során kitértek arra is, hogy a mesterséges intelligencia kapcsán mire lehet a legfontosabb egyetemi feladatként tekinteni az oktatás során.
László Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a Safe Exam browser használatával megoldható, hogy ne tudják a hallgatók a ChatGPT-t használni, valamint a zárthelyi kérdések úgy is összeállíthatók, hogy ne legyen elegendő idő mesterséges intelligenciát használni. Kurzustól függően a ZH-kat úgy is meg lehet tervezni, hogy eleve a ChatGPT használatát is engedélyezzük a hallgatók számára. Az oktató szerint a hype kapcsán definiálni kell, mit értünk mesterséges intelligencia alatt, utána érdemes arról beszélni, hogy milyen alkalmazásai vannak. A hallgatókat és az oktatókat is a kritikus és etikus szemlélet elsajátítására szükséges ösztönözni.
László Gábor szerint szükség van az első félévben egy általános jellegű képzésre, az akadémiai írás, hivatkozáskezelés és digitális írástudás területén, amely már magában foglalja a mesterséges intelligencia-alkalmazások használatát is. László Gábor úgy látta, hogy eszközként, módszerként és támogató háttérként egyaránt kell tekinteni rá. Kiemelte, hogy ne csak a hallgatók nyerjenek előnyöket a MI-től, ugyanis nagy segítséget jelenthet az adminisztráció csökkentésében is.
Horváth László kifejtette, hogy meg kell határozni a pedagógiai célt, amelyhez mérten érdemes a hallgatókat támogatni, bátorítani, amennyiben nyitottak az innovatív módszerekre, technológiákra. Horváth László megerősítette, hogy valóban tapasztalható a médiában egy nagy hype jelenség a mesterséges intelligencia körül, ugyanakkor általános tendencia, hogy amikor egy adott jelenséget hype vesz körül, rövidtávon túl, hosszútávon viszont alul becsüljük a hatását. Arról beszélt, hogy mivel nagyon sok eszköz van és ezek nagyon gyorsan változnak, ezért nem a konkrét eszközhasználatra kell a hangsúlyt helyezni, hanem arra, hogy mit akarunk általuk elérni.
Álláspontja szerint az egy örök kérdés, hogy egy célzott tárgy keretein belül, vagy elosztva jelenjenek meg a tantárgyakban az MI-ismeretek. Kiemelte az adatról való gondolkodás képességének fontossá válását, az adatműveltséget is, hogy tudunk-e azzal a logikával gondolkodni, amit ezek a nyelvi modellek megkövetelnek. Horváth László a megváltozott pedagógusszerepre hívta fel a figyelmet, ennek lehet támogatója a mesterséges intelligencia. Például konkrét szerepe lehet, hogy közvetít a hallgatók és oktatók között, biztosíthatja a személyre szabott tanulás lehetőségét.
Petruska Ferenc kiemelte, hogy fontos megvizsgálni, mely területek jelentenek zsákutcát a ChatGPT-nél, hiszen a tudományos életben sokkal megbízhatóbb platformok léteznek, és ezek használatára bíztat mindenkit. Ilyen a SciSpace, Consensus Jenni.AI vagy a Mistral. Ezek nagyon jól alkalmazhatók összefoglalók készítésére, egymástól távollévő fogalmak összevetésére, összegzésére, tisztázására, összefüggések kimutatására, tesztkérdések kidolgozására komplex szövegek alapján. A legfontosabb, hogy első körben megtanuljuk ezeket a platformokat használni, majd, aki professzionális szinten szeretné alkalmazni, második lépésként meg kell tanulnia jól promptolni.
Az ezredes megítélése szerint a terület rendkívül dinamikusan fejlődik, így az MI oktatása nem oldható meg egyetlen tantárgyba besűrítve, hanem folyamatos képzést igényel. A készségek fejlesztését kell előtérbe helyezni. Petruska Ferenc két akadémiai területen látja máris verhetetlennek az MI-t: egyrészt az egyéni tanulási utak tekintetében alkalmazható, másrészt a számonkérések összeállításánál nagyon jó összefüggéseket talál és kérdéseket tud megalkotni. Ez már a jelen technológiája.
Zárásként megvitatták, hogy mit tanácsolnak azoknak az oktatóknak, akik egyáltalán nem gondolkodtak még az MI használatán és nem is próbáltak ki egyetlen alkalmazást sem.
László Gábor megfogalmazta, hogy a mesterséges intelligencia arra is alkalmas, hogy erre a kérdésre vonatkozóan kérjenek információt, vagyis ötletelésre is kiváló lehetőséget nyújt.
Petruska Ferenc meglátása szerint az MI egyetemi alkalmazása egy alulról jövő kezdeményezés legyen, és szükséges egy nulladik lépés beiktatása: konkrétan érdemes megismerni az MI platformok erejét és megvizsgálni, hogy az adott szakterületen mit tud eredményként felmutatni.
Horváth László kiemelte, hogy sokan éreznek szorongást az MI-vel kapcsolatban, ezért azt javasolta, hogy gondolkodjunk el az MI munkánkra gyakorolt hatásán, majd adjunk teret a kísérletezésnek. A pedagógiai tervezéshez használható eszközök, pléldául Copilot, Eduaide.AI programok szemfelnyitó hatásúak.
Szöveg: Nemes Katalin
Fotó: Gáspár Gyöngyvér
