Napjainkban az űrtevékenység fokozódásának és egy új űrverseny kibontakozásának lehetünk tanúi, melyekben hazánk is az űrszektor globális értékláncának aktív szereplői közé kíván emelkedni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Világűrjog és -Politika Kutatóintézetének (VPKI) nemrég megjelent Világűrjog című kötetének a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában november 15-én tartott bemutatóján a meghívott vendégek köszönő- és köszöntőbeszédeikben hangsúlyozták a világűr világgazdaságra gyakorolt hatását, mellyel a kötet jelentőségét támasztották alá.
„Amikor a világűrre gondolunk, még mindig ritkán kötjük össze azzal, hogy a világűr a világgazdaságunk alapját képezi” – fogalmazott a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. Ferencz Orsolya köszöntőbeszédében kiemelte: a nemzeteket és azok szuverenitását érintő kérdések a világűr jogi regulációs felvetései, melyek értelmezéséhez és megteremtéséhez felkészült szakemberekre van szükségünk. „Hálásan köszönöm az egyetemnek, hogy felkarolta a világűr felhasználásának jogi és politikai aspektusainak kutatását, oktatását” – hangsúlyozta a miniszteri biztos, hozzátéve: egyre többeket foglalkoztat, hogyan lehetne proaktívabban hozzálátni az emberi űrtevékenység szabályozásához. Ennek kapcsán az NKE nemcsak az EJKK alá tartozó VPKI-t hozta létre, hanem a UniSpace program keretében elindította a Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzést is, illetve koordinálja a teljes UniSpace programot. Ennek kapcsán Ferencz Orsolya leszögezte: a világűr tökéletes terület arra, hogy még a mostani gazdasági helyzetben is, Magyarország innovatív jövőt tudjon építeni.
Az NKE EJKK vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: „Könnyű elmagyarázni a mindennapi embernek, hogyha a hétköznapjaikat meghatározó világűrben lévő eszközökkel összeköttetésben lévő eszközöket kiiktatnánk, nehezen tudnának elboldogulni.” Török Bernát felhívta a figyelmet, hogy az MTA a Magyar Tudomány Ünnepe című programsorozatának részét képező könyvbemutatón fontos kiemelni: „Különösen olyan területen, amely ennyire kurrens és ennyire kötődik a mindennapi élethez, nem engedhetjük meg kutatóként, hogy valamiféle elefántcsonttoronyból vizsgáljuk a világűrt.” Ennek kapcsán megköszönte Ferencz Orsolyának, hogy a KKM mindig támogatja ezt a kutatóintézetet, emellett leszögezte: „Külön öröm, hogy a kutatóintézet egyik első tevékenységeként egy egyetemi tankönyvet valósított meg, hiszen ez az antré az EJKK-t is erősíti”.
„A kötet számtalan érdekes problémát és nagyon sok kérdést foglal magába” – mutatott rá a Ludovika Egyetemi Kiadó főszerkesztője. Kilián Zsolt beszédében ismertette: a kiadó széles palettát fed le, melynek szerves részét képezik az egyetemi portfólióba tartozó szakkönyvek. Ugyanakkor a világűrjogi aspektusokat összegző kötet ötlete még így is meglepte a kiadó munkatársait, azonban „a kézirat és maga a kiadási folyamat meghálálta magát és egy “világűrjognyi hely” a legtöbb könyvespolcon rendelkezésre áll”.
Az MTA nemzetközi közjogi albizottságának elnöke, a kötet egyik szerkesztője a könyv apropóján kiemelte: „Nem a könyvespolcok díszének szántuk, hanem arra rendeltetett, hogy aláhúzzanak benne és forgassák.” Sulyok Gábor leszögezte: a világűr nemcsak az emberiség jövője, hanem a buktatója is lehet, hiszen, „ha exportáljuk a földi problémákat a világűrbe, akkor a legsötétebb disztópia valósul meg”. Ennek megakadályozásához olyan „nemzetközi szinten magasan képzett szakemberekre van szükségünk, akik helyes értékrend mentén végzik a hivatásukat és nem felejtik el, hogy a világűr felhasználása az emberiség közös vállalása”. Emellett persze „olyan társadalomra is szükség van, mely támogatja a világűr kutatását”.
Egyetlen állam sem lehet komoly szereplője az űriparnak a társadalomtudományi, különösen a jogi aspektusok ismerete nélkül – hangsúlyozta az NKE EJKK VPKI vezetője, a kötet másik szerkesztője. Bartóki-Gönczy Balázs elmondta, az elmúlt években kibontakozó új űrkorszak számos kihívással szembesítette az államokat, piaci szereplőket. Közös játékszabályok nélkül garantált a konfliktus kialakulása, az eszkaláció a világűrben. A világűrjoggal foglalkozó szakértő köszönőbeszédében felsorolva kollégáit, támogatóit, az egyetemi lehetőségeket leszögezte: az egyetemi oktatásba is beépült a világűrjog oktatása, a gazdasági aspektusok vizsgálata. Ugyanakkor „az NKE nem területet foglal, hanem együttműködéseket kezdeményez más, e területtel foglalkozó egyetemekkel és nemzetközi szintre szeretné emelni kapcsolatait a területen”. Ennek egyik első állomása, hogy az NKE-n rendezi az Európai Űrügynökség a 31. Space Law and Policy nyári egyetemet 2023. augusztusában.
„Ez a könyv egyszerre tankönyv, szakkönyv és a téma iránt érdeklődők számára nagyon jó népszerűsítő kötet, mert olvasmányos, könnyen érthető és közelebb hoz olyan témákat, melyeket elsőre megfoghatatlannak tartanánk” – hangsúlyozta a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke. Kovács Kálmán beszédében úgy fogalmazott: a kutatói munka mellett szükségünk lenne egyre több jogi szabályozásra, hogy lássuk, milyen irányba haladhatunk. Mindemellett megosztotta a hallgatósággal, hogy „sokirányú, nagy várakozás előzte meg a művet, melynek nehéz lehetett megfelelni. A mű kontextusba helyezi a témát, hiszen a világűrre, mint életterünk újabb területére tekintünk”. A BME egyetemi docense szerint fontos kiemelni, hogy a szerkesztők bátran vállalták: nem jogászokat, hanem csillagászokat és mérnököket kértek fel, és ehhez hozzákapcsolva a jogi szöveget, megalapozottan tárgyalható a terület.
„Általános műveltségi szintről indulva néhány oldal alatt odáig juthatunk, ahol megismerhetünk egy bonyolult jogi koncepciókkal tömören, de mégis érthetően operáló területet” – fogalmazott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője. Ádány Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy keressük az analógiákat. “Amikor egy jogász egy ennyire millió fényéveket meghaladó területtel találkozik, akkor sokszor szemléznie kell, hogy mennyire marad meg a születendő jogszabály” – mondta, hozzátéve: a világűrjog a jövőnket jelentősen befolyásoló terület.
A kötet elérhető a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában.
Szöveg: Pap Melinda
Fotó: Szilágyi Dénes