Kína célja túlszárnyalni a nyugati technológiát, és ehhez minden olyan módszert felhasznál, amely a nyugati biztonság megtörésére fókuszál – hangzott el azon az eseményen, amelyen a Didi Kirsten Tatlow társszerkesztésében kiadott, Kína technológián keresztüli kémkedését vizsgáló kötetet mutatták be.
A Kiberbiztonsági Kutatóintézet és az Amerika Tanulmányok Kutatóintézet szervezésében rendezett könyvbemutatón Krasznay Csaba és Mártonffy Balázs intézetvezetők beszélgettek Didi Kirsten Tatlow-val, aki társszerzője a “China’s Quest for Foreign Technology: Beyond Espionage” (2021) című könyvnek. A kiadvány a többi között azt vizsgálja, hogy a kínai technológia transzfer milyen nemzetbiztonsági és gazdaságbiztonsági kihívásokat támaszt. Amikor Kínáról beszélünk, valójában a Kínai Kommunista Pártot értjük azalatt – szögezte le a bemutató elején Tatlow. A diktatórikus rendszerben a lakosság életét átszövik a korlátozások, amelyeket a Párt hoz és az internet segítségével szabályoz. Milyen szerepet játszik a külpolitikai információszerzésben a technológia? A részben Tatlow által szerkesztett könyv ezt a kérdést válaszolja meg. A kutató előadásában felhívta a figyelmet a Párt által elvárt lojalitásra: „ha valaki külföldön dolgozik, a legfőbb szempont, aminek meg kell felelnie, hogy segítse hazáját az ott szerzett információkkal.” Mindez veszélyes, és különböző nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában a fogadó országokra nézve - emelte ki az előadó, aki hozzátette, hogy Kínában napjainkban nagyjából százezer technológia-kutató él, akik különböző területekre specializálódva vizsgálják a technológia- és tudástranszfer hatékonyságát. Hiszen „az információn kívül maga a technológia visszavitele is kiemelt szerepet játszik a kínai fejlődésben.” Mindezt természetesen a Párt felügyeli - erősítette meg Tatlow, aki megjegyezte, hogy a világon tárt karokkal várt kínai fiatal tehetségeket hazájukban egy olyan rendszer fogja össze, amely felé sokszor jelentési kötelezettséggel tartoznak. „Tudásátadás zajlik” – hangsúlyozta a kutató.
A szuperhatalomhoz vezető út történelmi aspektusainak ismertetése után az előadó Krasznay Csaba kérdésére válaszolt, miszerint miért nincsenek Európában a kínaihoz hasonló nagyvállalatok? Ugyan ezt szerinte megmagyarázni bonyolult, de az „biztos, hogy mindennek motiválnia kell az európai technológia fejlődését”. A Német Külkapcsolati Tanács (DGAP) munkatársa röviden szólt az Európában kémkedés okán „leleplezett” kínai diákokról, valamint a kommunista párt megtorlási szokásairól is.
Szöveg: Pap Melinda