Ludovika Szabadegyetem 2015/2016 I. szemeszter

 

Második „tanévét” kezdi meg szeptember 8-án a Ludovika Szabadegyetem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos ismeretterjesztő előadás-sorozata nagy sikert aratott az előző két szemeszterben: a nagyközönség számára is nyílt, hetenkénti előadások szinte mindig telt ház előtt zajlottak, az intézmény hallgatói pedig már szabadon választható tantárgyként is felvehették azt tanrendjükbe.

Az idei félév témái is közönségcsalogatóak: lesz szó a többi között az Iszlám Állam működéséről, a globális válságkezelésről és a pilóta nélküli repülőgépekről. A december közepéig tartó előadás-sorozaton az érdeklődők információt kaphatnak a hatékony jogállami kormányzásról, a modern kozmológiai kutatásokról, de bepillanthatnak a koncepciós perek világába és megismerkedhetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységekkel is. A programsorozat előadói között megtalálhatjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind a négy karának oktatóit, akik az adott téma szakértőiként biztosítják az elhangzott információk hitelességét, tudományos megalapozottságát. A Ludovika Szabadegyetem korábbi előadásait egyébként pozitívan értékelték az érdeklődők: a mintegy 100 visszajelzés alapján készített felmérés szerint mind a hallgatók, mind pedig az úgynevezett külsős résztvevők egy 10-es skálán 9-es pontszám körülire értékelték a rendezvénysorozatot.  A Ludovika Szabadegyetem programjai mindenki számára elérhetőek, de az egyes előadásokra külön regisztrálni kell. Az egyetem hallgatói pedig szabadon választható kurzusként is választhatják a programsorozatot.

2015. szeptember 8.:
Prof. Dr. Kerezsi Klára: A társadalmi távolság konfliktusai: roma és nem roma együttélés kriminológiai vonatkozásai

 

 

A bűnözés sokszínű társadalmi jelenség. Befolyásolja az állampolgárok életminőségét és a társadalmi együttélés harmóniáját. S ezt az állampolgárok vissza is jelzik: szinte bárhol, bármikor, bárkit kérdezünk, a "(köz)biztonság" dobogós helyre kerül a megoldandó helyi problémák sorában. A biztonság kérdését sokan összefüggésbe hozzák a romák társadalmi integrációjának kérdésével. De vajon valóban van-e összefüggés a romák társadalmi integráltsága és a bűnözés települési adatai között? A magyarországi településeken vajon ott a legmagasabb arányú bűnözés, ahol a legnagyobbak a társadalmi távolságok? Tudjuk-e azonosítani azokat a szimbolikus "kereszteződéseket", illetve a szimbolikus társadalmi határokat, amelyek mentén a romaellenes érzelmek, illetve az inter-etnikus konfliktusok kikristályosodhatnak? S melyek ezek? A lakóhellyel kapcsolatos lokális problémák, a munkával kapcsolatos kérdések, netán oktatási hiányosságok? Belejátszik-e az erőszak problémája, vagy a helyi bűnözési gyakoriság? Szerepet játszik-e benne a kulturális meghatározottság? Mutatják-e e társadalmi távolságokat - statisztikai összefüggések alapján megragadható - szocio-ökonómiai és földrajzi határok, illetve szimbolikus narratívába ágyazódó értelmezések? A közbeszéd "cigánybűnözéssel" kapcsolatos narratívája vajon azt jelzi-e, hogy reális veszély ma Magyarországon a társadalmi konfliktusok etnicizálódása?

A témával kapcsolatosan sok-sok kérés merülhet fel Önökben is. Az előadás, egy kriminológiai kutatás eredményeinek bemutatásával, a tényeket segít értelmezni. A bemutatott kutatás a hazai bűnözés vizsgálatát – a roma népességgel kapcsolatosan elérhető társadalomstatisztikai adatok felhasználásával – a magyarországi népszámlálás éveihez (2001. és 2011.) igazodva végezte el, mivel a cenzus adatai gazdag információs bázist nyújtanak a bűnözést befolyásoló társadalmi folyamatok értelmezéséhez. A kutatás kriminológiai, szociológiai, földrajzi tudományterületek nézőpontjait ötvözte, és többféle módszer használatával átfogó képet ad a tízezer fő alatti és jelentősebb arányú roma népességgel rendelkező települések bűnözési problémáiról.

Mit vizsgál tehát a kriminológia és mit ajánl a tudomány a bűnözés kezelésére? Mennyiben kell eltérően bánni a bűnözés eltérő sajátosságokkal rendelkező jelenségeivel? Milyen kutatási területeken, milyen módszerekkel, és milyen társadalmi problémákkal foglalkozik a kriminológia tudománya? E kérdésekre adható válaszok közül az előadásban a kriminológia sajátos megközelítéseit ismerhetik meg.

Háttéranyagok:

2015. szeptember 15.:
Dr. Tálas Péter: 
Konfliktusok elemzése – elemzők konfliktusai

 


 

Egy válság vagy nemzetközi konfliktus okainak, mozgatórugóinak megértése a biztonságpolitika szemszögéből sokszor még az elemzők számára is komoly kihívás. Nem véletlen, hogy ezek értelmezése, elemzése és magyarázata tekintetében az elemzők nem mindig értenek egyet, akár egymásnak ellentmondó véleményeket ütköztetnek, és eltérő javaslatokat fogalmaznak meg. Az előadás két rövid esettanulmány – a görög pénzügyi-gazdasági és az ukrán-orosz katonai természetű válság – példáján keresztül módszertani bepillantást enged az elemzők munkájába, megvilágítva, hogyan lehet akár eltérő következtetésekre jutni ugyanazokat az eseményeket szemlélve? Így az előadás során felmerülhet a kérdés, hogy Görögország adósságválsága a görög társadalomra vagy az európai egységtörekvésekre nézve jelent-e nagyobb fenyegetést; vagy az ukrán válság mennyiben tekinthető a Nyugat és Oroszország érdekszféra-harcának?

Háttéranyagok:

2015. szeptember 22.:
Prof. Dr. Szendy István ezredes: Társadalom és hadügy

 


 

A fegyveres küzdelem, a háború – bármennyire is szeretnénk szemérmesen takargatni – emberi létünk egyik meghatározó jellemzője. Olyan társadalmi létforma, amely kialakulása, illetve bekövetkezése esetén – összetettsége, bonyolultsága, valamint a társadalmi lét minden más területére történő kiterjedése okán, adott történelmi időszakban az érintett, illetve érdekelt társadalmi csoport, csoportok szempontjából elsőrangú, minden más társadalmi cselekvési tevékenységet magamögé utasító, helyesebben szólva, azokat maga-alárendelő társadalmi tevékenységgé alakul.

A fegyveres küzdelem, a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult/alakul ki. A társadalom részéről az a "végső megoldás", amely számára az adott történelmi időszakban, komplex biztonságának, szélsőséges esetben létének egyetlen garanciáját jelenti. Egy ilyen szituációban, a katonai erő sikeres alkalmazása – az arról szóló politikai döntést követően – az érintett társadalmi közösség szempontjából "élet vagy halál" kérdése. Kézenfekvő tehát, hogy egy ilyen helyzetben, amikor a társadalmi lét egy adott szintjén élő embercsoport, a jövőjét fegyveres erejének, hadseregének "kezébe teszi", - annak a katonai erőnek olyan képességekkel kell rendelkeznie, melyek birtokában sikerrel és eredményesen tudja teljesítni azt a küldetést, melyet az őt létrehozó és fenntartó társadalom számára meghatározott.

A sikert biztosító katonai képességek megteremtése, azonban csak részben feladata a társadalom által létrehozott, fenntartott és működtetett katonai erőnek. Ugyanis, ezek a katonai, tágabb értelemben vett védelmi képességek, csak a társadalom közös és következetes akaratából, egységes felelősség vállalása nyomán, továbbá valamennyi erőforrásának felhasználása eredményeként hozhatók létre, illetve alakíthatók ki.

A társadalmi munkamegosztás folyamatának részeként kialakult hadsereg (mint a társadalmi lét biztonságának végső garanciája!), műveleti hatékonysága tehát minden időben minden társadalomban az egyik legfontosabb közügy.

Az államok, különösen a nemzetállamok kialakulása és létrejötte óta, minden józan és reális gondolkodású társadalmi közösség megteremti és fenntartja saját hadügyét.

Napjainkban a hadügy – mint fogalom – oly mértékben része a közgondolkodásunknak, illetve a napi kommunikációnkban olyan gyakran alkalmazott meghatározás, hogy akár azt is hihetjük, hogy mindent tudunk róla.

Széleskörűen elterjedt alkalmazása látszólag arról is meggyőző bizonyítékkal szolgál, hogy ismereteink e tárgyban átfogóak és helytállóak. Szükséges azonban megjegyezni, hogy általában közgondolkodásunk eredményeként a hadügy kifejezés alkalmazása, használata esetén, az előbb felemlített átfogó és helytálló jelzők mögé sorakoztatható tartalmi kritériumok meglétét nem igazán társítjuk az éppen aktuálisan alkalmazott fogalomhoz.

A napjainkban használatos lexikonokban, a magyar értelmező kéziszótárban is közreadott: "a hadsereggel, a hadviseléssel és a honvédelemmel kapcsolatos ügyek összessége" tartalommal definiálják a hadügy kifejezést.

Viszont a hadügy – mint fogalom és társadalmi jelenség – átfogóbb és mélyebb tartalmú megismeréséhez ezzel a fogalmi értelmezéssel nem jutunk, juthatunk közelebb.

Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba és a Ludovika Szabadegyetem "Társadalom és hadügy" címmel megtartandó előadásán – éppen a fentiekben leírtak okán és azok tényszerűségére figyelemmel, a lehetőségre álló időkeret felhasználásával – ismerjük meg a hadügy, mint társadalmi létforma, és mint elméleti és gyakorlati kategória tudományos rendszeralapú tartalmi értelmezését.

Háttéranyagok:

2015. szeptember 29.:
Prof. Dr. Kiss György: 
Globális válságkezelés: vesztesek és nyertesek a foglalkoztatáspolitikában

 



Német mesterem – akinek hálával tartozom tudományos pályám alakulásáért – egy előadásában azt fejtegette, hogy a huszadik század a munkáltatóké volt, a huszonegyedik század a munkavállalóké lesz. Szavaiban, érvelésében soha nem kételkedtem. Napjaink gyorsuló és hektikusan változó világában sem. Kérdezem ugyanakkor, hogy milyen körülmények között és milyen áron? Tudjuk egyáltalán, mit jelent a válság fogalma, mit takar a vesztes és a nyertes minősítése, és milyen körülmények között? Kérdezem továbbá, és megosztani kívánom Önökkel kételyeimet, mit jelent a globalizáció, mi a válság – mint ilyen –, hogyan lehet napjainkban a foglalkozatási politikát leírni? Mit jelent egyáltalán a foglalkozatás? A piac törvényei érvényesülnek a magánjog szabályai által, vagy az állami beavatkozás élvez prioritást, ami a közjog területe? 

Háttéranyagok:

2015. október 7.:
Dr. Hollán Miklós: Gazdasági vesztegetés: a jogtalan előny nyomában

 


 

Az előadás áttekinti, hogy miért és milyen körben rendelik büntetni Európában a gazdálkodással kapcsolatos vesztegetést. Bemutatja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, visszatekint hazai szabályzásunk történetére és elemzi a hatályos büntető kódex rendelkezéseit. Ezt követően az előadás külön foglalkozik a hitelezéssel kapcsolatos elkövetéssel, a hálapénzzel, illetve a gazdasági vesztegetés nemzetközi vonatkozásaival.

Háttéranyagok:

2015. október 13.:
Dr. Molnár Anna Éva:  Az EU kül- és biztonságpolitikája a főképviselőkön keresztül, Solanától Mogheriniig


 

 

2014. november 1-től új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt neveztek ki az Európai Unióban. Az új tisztséget, létrehozása óta mindkét esetben női politikus (Catherine Ashton és Federica Mogherini) töltötte be. A különböző tapasztalati háttérrel és vezetői stílussal rendelkező politikus kinevezése alkalmával számos bírálat és kérdés fogalmazódott meg mind szakmai, mind pedig a szélesebb nyilvánosság körében. Létezik-e európai külpolitika vagy az valójában továbbra is csak tagállami szinten értelmezhető? Mit várhatunk el és mit nem Federica Mogherinitől? Az előadás célja, hogy a két politikus eddigi tevékenységén keresztül mutassa be és elemezze az új tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült kérdéseket és vitákat.

Háttéranyagok:

2015. október 20.:
Dr. Palik Mátyás: A pilóta nélküli repülés fejlődése

 

 

A pilóta nélküli légijárművek fejlődése az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebbé vált. Napjainkra kialakultak a különböző aerodinamikai kialakítású merev-, forgó- sőt csapkodószárnyas, a néhány grammos és több tonnás felszálló tömeggel a levegőbe emelkedő, bázisuktól alig száz méternyire eltávolodni képes, de akár földrészek közötti távolságok átrepülésére is alkalmas konstrukciók. A köznyelvben egyszerűen csak drónoknak nevezett szerkezetek intelligens programjuk segítségével, vagy emberi távirányítással, esetleg a kettőt kombinálva is repülhetnek. Kialakulásuk, fejlődésük sok más – a polgári életben is alkalmazott – eszközhöz hasonlóan a háborús konfliktusok eredményeképpen jött létre. Történetük immár közel egy évszázados múltra tekinthet vissza.

Az előadás során bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek a pilóta nélküli repülés kialakulásához és jelenlegi alkalmazásához vezettek. Az előadó részletesen bemutatja a pilóta nélküli repülés kialakulásától napjainkig terjedő időszak főbb állomásait és meghatározó eseményeit. Szemlélteti az elmúlt háborúkban és fegyveres konfliktusokban alkalmazott leginkább meghatározó típusokat, az újdonságszámba menő technikai megoldásokat és alkalmazási elveket.

Az előadás végén felvillantja a jelenlegi polgári és katonai alkalmazásokat, ismertetést nyújt a jövőbeli fejlesztés irányairól és az új felhasználási lehetőségekről, kiemelt figyelmet fordítva a drónok használatának repülésbiztonsági kérdéseire.

Háttéranyagok:

2015. október 27.:
Horváth Attila: Híres-hírhedt perek Magyarországon, 1945-1989

 

 

Minden diktatúrának alapvető problémája a legitimáció hiánya, valamint az, hogy a lakosság nagyobb része előbb-utóbb konfliktusba kerülhet a hivatalos ideológiával, a párttal, az egyes állami szervekkel, a rendszert meghatározó intézményekkel (pl. kuláktalanítás, téeszesítés, propaganda stb.) Ezért Magyarországon is a büntetőjogot eszközként használva számoltak le az állampárti vezetés vélt vagy valódi ellenfeleivel. A totális diktatúra elveinek megfelelően olyanokat is letartóztattak, akik nem politizáltak, nem fordultak szembe a hatalommal, sőt, még leghűségesebb híveik közül is sokakat halálra ítéltek vagy bebörtönöztek (lásd: Rajk Lászlót, Kádár Jánost, Aczél Györgyöt stb.). Azt akarták elérni, hogy mindenkit félelemben tartsanak. 

Háttéranyagok:

2015. november 3.:
Prof. Dr. Sárkány István: Az időskor viktimológiája – hogyan leszünk áldozatok?

 

 

A születések számának csökkenése, a várható élettartam növekedése, az ennek eredményeként előálló népességöregedés számos ország problémája, amely hazánkat is különösen súlyosan érinti. A kérdés demográfiai, egészségügyi, szociális vonatkozása mellett kriminológiai (viktimális) jelentősége rendkívül fontos. Ebből következően erre a folyamatosan súlyosabbá váló összetett problémára a társadalomnak adekvát, komplex választ kell adnia. 

Bár a bűnözésnek gyermek-, és fiatalkorú személy is jelentős számban áldozata, mégis fontos annak a különbségnek a hangsúlyozása, hogy a gyermekkorúból, fiatalkorú, majd felnőtt lesz, ezért az idő múlásával és az ezzel együttjáró tényezőkre (szellemi kiteljesedésre, testi megerősödésre) tekinttel egyre jobban és hatékonyabban képes gondoskodni saját védelméről, az ellene elkövethető bűncselekmények megelőzéséről, elhárításáról. Ezzel szemben az időskorúak az idő múlásával folyamatosan romló (szellemi, egészségügyi, fizikai)  állapotukra tekintettel egyre növekvő mértékű veszélynek vannak, illetve lehetnek kitéve.

Az idősek elleni bűnözésben a leghitványabb bűnözői attitűd jelenik meg. Azt támadják, aki kiszolgáltatottságánál, állapotánál (betegségénél, érzékszervi károsodásánál, mozgáskorlátozottságánál, szellemi leépültségénél), időskoránál fogva védekezésre, a támadás elhárítására képtelen.

Háttéranyagok:

2015. november 17.:
Dr. Resperger István ezredes: Forrongó világ, nemzetbiztonsági fenyegetések 2030-ig

 

 

Az előadás a megváltozott biztonsági környezetünk forrongó pontjait mutatja be, sajátos biztonsági és nemzetbiztonsági megközelítéssel. Előkerülnek a kihívások, kockázatok és fenyegetések fogalmai; az extrém terrorizmus és az aszimmetrikus, hibrid hadviselés jellemzőit pedig a demográfiai problémák és a migráció vonatkozásában dolgozza fel. A biztonságot fenyegető tényezők fejlődésének lehetséges irányait egy sor esettanulmány (ISIS, orosz-ukrán háború, a jövő háborúi) vázolja fel.

Háttéranyagok:

2015. november 24.:
Prof. Dr. Horváth István: Csillagok között: modern kozmológiai kutatások

 

 

Száz éve született meg az általános relativitáselmélet. Két évtizeddel később, Hubble először kimutatta más tejútrendszerek létezését, majd felfedezte a Világegyetem tágulását. Később feltételezték a rejtélyes sötét anyag létezését, majd a még misztikusabb sötét energiáét. Az előadás során behatóbban megismerkedünk a témával, és sok más érdekes csillagászati felfedezéssel

Háttéranyagok:

2015. december 1.:
Prof. Dr. Sárközy Tamás: Hatékony jogállami kormányzás

 

 

A kormányzás egyik legalapvetőbb kérdése a hatékonyság (eredményesség) összeegyeztetése a jogállami (jogbiztonsági) követelményekkel. Az előadás erre a dilemmára kísérel meg gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat felvázolni.

Az előadás foglalkozik a kormányzás felépítésével, szervezeti és működési kérdéseivel, a kormányzás metodikájával, stílusával és kultúrájával. Felvázolja a különböző kormányzati modelleket, illetve a kormányzás különböző területeit. Elemzi a kormányzati közpolitika – közigazgatás-irányítás – közintézet-menedzselés egységének követelményeit, a hosszú távú és az operatív kormányzás viszonyát, a kormányzás formális és informális eszközeinek arányát, a média-marketing kormányzás előnyeit és hátrányait. Az előadás a jelenlegi magyar kormányzás néhány aktuális kérdésének tárgyalásával zárul.

Háttéranyagok:

2015. december 8.:
Dr. Koller Boglárka: Európa - Válság és újratervezés

 

 

A globális gazdasági és pénzügyi válság európai begyűrűzése korszakhatárnak tekinthető az európai integráció történetében: hatásai és kezelésének módszerei átalakították Európát. Nemcsak az Unió tagállamainak gazdaságait és a pénzügyi szektort formálta át, de intézményi és politikai, valamint bizalmi válságot is eredményezett. Az Európai Unió intézményrendszerét és működését az ötvenes évek óta évtizedekig meghatározó technokrata logika is megváltozott: az egységes Európa átpolitizálódott. Az Európai Unió külső környezte is átformálódott. Új jelenségek, válságok késztetik reagálásra az Európai Uniót. A menekültügyi válság tagállami menedzselése, Európa egyik legjelentősebb vívmányának tekintett szabad mozgás korlátozását is eredményezte. Az Európai Unió fordulóponthoz érkezett: Vajon tud-e hatékonyan és erőteljesen fellépni ezekben a helyzetekben? Számos belső probléma is megoldásra vár. Pénzügyi- intézményi válságban van az eurozóna, politikai válságban van az intézményrendszer (euroszkepticizmus) és a polgárok megítélése az Európai Unióról is egyre ellentmondásosabb. Előadásomban a 2008-2015-ös időszakra fókuszálva mutatom be az egyes válságterületeket és teszem fel a kérdés: Vajon képes lesz-e az Európa Unió „újratervezni” önmagát annak érdekében, hogy megőrizhesse az eddig elért legfőbb integrációs vívmányokat?

Háttéranyagok: