Ludovika Szabadegyetem 2015/2016

 

Második „tanévét” kezdi meg szeptember 8-án a Ludovika Szabadegyetem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos ismeretterjesztő előadás-sorozata nagy sikert aratott az előző két szemeszterben: a nagyközönség számára is nyílt, hetenkénti előadások szinte mindig telt ház előtt zajlottak, az intézmény hallgatói pedig már szabadon választható tantárgyként is felvehették azt tanrendjükbe.

Az idei félév témái is közönségcsalogatóak: lesz szó a többi között az Iszlám Állam működéséről, a globális válságkezelésről és a pilóta nélküli repülőgépekről. A december közepéig tartó előadás-sorozaton az érdeklődők információt kaphatnak a hatékony jogállami kormányzásról, a modern kozmológiai kutatásokról, de bepillanthatnak a koncepciós perek világába és megismerkedhetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységekkel is. A programsorozat előadói között megtalálhatjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind a négy karának oktatóit, akik az adott téma szakértőiként biztosítják az elhangzott információk hitelességét, tudományos megalapozottságát. A Ludovika Szabadegyetem korábbi előadásait egyébként pozitívan értékelték az érdeklődők: a mintegy 100 visszajelzés alapján készített felmérés szerint mind a hallgatók, mind pedig az úgynevezett külsős résztvevők egy 10-es skálán 9-es pontszám körülire értékelték a rendezvénysorozatot.  A Ludovika Szabadegyetem programjai mindenki számára elérhetőek, de az egyes előadásokra külön regisztrálni kell. Az egyetem hallgatói pedig szabadon választható kurzusként is választhatják a programsorozatot.

2015. szeptember 8.:
Prof. Dr. Kerezsi Klára: A társadalmi távolság konfliktusai: roma és nem roma együttélés kriminológiai vonatkozásai

 

 

A bűnözés sokszínű társadalmi jelenség. Befolyásolja az állampolgárok életminőségét és a társadalmi együttélés harmóniáját. S ezt az állampolgárok vissza is jelzik: szinte bárhol, bármikor, bárkit kérdezünk, a "(köz)biztonság" dobogós helyre kerül a megoldandó helyi problémák sorában. A biztonság kérdését sokan összefüggésbe hozzák a romák társadalmi integrációjának kérdésével. De vajon valóban van-e összefüggés a romák társadalmi integráltsága és a bűnözés települési adatai között? A magyarországi településeken vajon ott a legmagasabb arányú bűnözés, ahol a legnagyobbak a társadalmi távolságok? Tudjuk-e azonosítani azokat a szimbolikus "kereszteződéseket", illetve a szimbolikus társadalmi határokat, amelyek mentén a romaellenes érzelmek, illetve az inter-etnikus konfliktusok kikristályosodhatnak? S melyek ezek? A lakóhellyel kapcsolatos lokális problémák, a munkával kapcsolatos kérdések, netán oktatási hiányosságok? Belejátszik-e az erőszak problémája, vagy a helyi bűnözési gyakoriság? Szerepet játszik-e benne a kulturális meghatározottság? Mutatják-e e társadalmi távolságokat - statisztikai összefüggések alapján megragadható - szocio-ökonómiai és földrajzi határok, illetve szimbolikus narratívába ágyazódó értelmezések? A közbeszéd "cigánybűnözéssel" kapcsolatos narratívája vajon azt jelzi-e, hogy reális veszély ma Magyarországon a társadalmi konfliktusok etnicizálódása?

A témával kapcsolatosan sok-sok kérés merülhet fel Önökben is. Az előadás, egy kriminológiai kutatás eredményeinek bemutatásával, a tényeket segít értelmezni. A bemutatott kutatás a hazai bűnözés vizsgálatát – a roma népességgel kapcsolatosan elérhető társadalomstatisztikai adatok felhasználásával – a magyarországi népszámlálás éveihez (2001. és 2011.) igazodva végezte el, mivel a cenzus adatai gazdag információs bázist nyújtanak a bűnözést befolyásoló társadalmi folyamatok értelmezéséhez. A kutatás kriminológiai, szociológiai, földrajzi tudományterületek nézőpontjait ötvözte, és többféle módszer használatával átfogó képet ad a tízezer fő alatti és jelentősebb arányú roma népességgel rendelkező települések bűnözési problémáiról.

Mit vizsgál tehát a kriminológia és mit ajánl a tudomány a bűnözés kezelésére? Mennyiben kell eltérően bánni a bűnözés eltérő sajátosságokkal rendelkező jelenségeivel? Milyen kutatási területeken, milyen módszerekkel, és milyen társadalmi problémákkal foglalkozik a kriminológia tudománya? E kérdésekre adható válaszok közül az előadásban a kriminológia sajátos megközelítéseit ismerhetik meg.

Háttéranyagok:

2015. szeptember 15.:
Dr. Tálas Péter: 
Konfliktusok elemzése – elemzők konfliktusai

 


 

Egy válság vagy nemzetközi konfliktus okainak, mozgatórugóinak megértése a biztonságpolitika szemszögéből sokszor még az elemzők számára is komoly kihívás. Nem véletlen, hogy ezek értelmezése, elemzése és magyarázata tekintetében az elemzők nem mindig értenek egyet, akár egymásnak ellentmondó véleményeket ütköztetnek, és eltérő javaslatokat fogalmaznak meg. Az előadás két rövid esettanulmány – a görög pénzügyi-gazdasági és az ukrán-orosz katonai természetű válság – példáján keresztül módszertani bepillantást enged az elemzők munkájába, megvilágítva, hogyan lehet akár eltérő következtetésekre jutni ugyanazokat az eseményeket szemlélve? Így az előadás során felmerülhet a kérdés, hogy Görögország adósságválsága a görög társadalomra vagy az európai egységtörekvésekre nézve jelent-e nagyobb fenyegetést; vagy az ukrán válság mennyiben tekinthető a Nyugat és Oroszország érdekszféra-harcának?

Háttéranyagok:

2015. szeptember 22.:
Prof. Dr. Szendy István ezredes: Társadalom és hadügy

 


 

A fegyveres küzdelem, a háború – bármennyire is szeretnénk szemérmesen takargatni – emberi létünk egyik meghatározó jellemzője. Olyan társadalmi létforma, amely kialakulása, illetve bekövetkezése esetén – összetettsége, bonyolultsága, valamint a társadalmi lét minden más területére történő kiterjedése okán, adott történelmi időszakban az érintett, illetve érdekelt társadalmi csoport, csoportok szempontjából elsőrangú, minden más társadalmi cselekvési tevékenységet magamögé utasító, helyesebben szólva, azokat maga-alárendelő társadalmi tevékenységgé alakul.

A fegyveres küzdelem, a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult/alakul ki. A társadalom részéről az a "végső megoldás", amely számára az adott történelmi időszakban, komplex biztonságának, szélsőséges esetben létének egyetlen garanciáját jelenti. Egy ilyen szituációban, a katonai erő sikeres alkalmazása – az arról szóló politikai döntést követően – az érintett társadalmi közösség szempontjából "élet vagy halál" kérdése. Kézenfekvő tehát, hogy egy ilyen helyzetben, amikor a társadalmi lét egy adott szintjén élő embercsoport, a jövőjét fegyveres erejének, hadseregének "kezébe teszi", - annak a katonai erőnek olyan képességekkel kell rendelkeznie, melyek birtokában sikerrel és eredményesen tudja teljesítni azt a küldetést, melyet az őt létrehozó és fenntartó társadalom számára meghatározott.

A sikert biztosító katonai képességek megteremtése, azonban csak részben feladata a társadalom által létrehozott, fenntartott és működtetett katonai erőnek. Ugyanis, ezek a katonai, tágabb értelemben vett védelmi képességek, csak a társadalom közös és következetes akaratából, egységes felelősség vállalása nyomán, továbbá valamennyi erőforrásának felhasználása eredményeként hozhatók létre, illetve alakíthatók ki.

A társadalmi munkamegosztás folyamatának részeként kialakult hadsereg (mint a társadalmi lét biztonságának végső garanciája!), műveleti hatékonysága tehát minden időben minden társadalomban az egyik legfontosabb közügy.

Az államok, különösen a nemzetállamok kialakulása és létrejötte óta, minden józan és reális gondolkodású társadalmi közösség megteremti és fenntartja saját hadügyét.

Napjainkban a hadügy – mint fogalom – oly mértékben része a közgondolkodásunknak, illetve a napi kommunikációnkban olyan gyakran alkalmazott meghatározás, hogy akár azt is hihetjük, hogy mindent tudunk róla.

Széleskörűen elterjedt alkalmazása látszólag arról is meggyőző bizonyítékkal szolgál, hogy ismereteink e tárgyban átfogóak és helytállóak. Szükséges azonban megjegyezni, hogy általában közgondolkodásunk eredményeként a hadügy kifejezés alkalmazása, használata esetén, az előbb felemlített átfogó és helytálló jelzők mögé sorakoztatható tartalmi kritériumok meglétét nem igazán társítjuk az éppen aktuálisan alkalmazott fogalomhoz.

A napjainkban használatos lexikonokban, a magyar értelmező kéziszótárban is közreadott: "a hadsereggel, a hadviseléssel és a honvédelemmel kapcsolatos ügyek összessége" tartalommal definiálják a hadügy kifejezést.

Viszont a hadügy – mint fogalom és társadalmi jelenség – átfogóbb és mélyebb tartalmú megismeréséhez ezzel a fogalmi értelmezéssel nem jutunk, juthatunk közelebb.

Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba és a Ludovika Szabadegyetem "Társadalom és hadügy" címmel megtartandó előadásán – éppen a fentiekben leírtak okán és azok tényszerűségére figyelemmel, a lehetőségre álló időkeret felhasználásával – ismerjük meg a hadügy, mint társadalmi létforma, és mint elméleti és gyakorlati kategória tudományos rendszeralapú tartalmi értelmezését.

Háttéranyagok:

2015. szeptember 29.:
Prof. Dr. Kiss György: 
Globális válságkezelés: vesztesek és nyertesek a foglalkoztatáspolitikában

 



Német mesterem – akinek hálával tartozom tudományos pályám alakulásáért – egy előadásában azt fejtegette, hogy a huszadik század a munkáltatóké volt, a huszonegyedik század a munkavállalóké lesz. Szavaiban, érvelésében soha nem kételkedtem. Napjaink gyorsuló és hektikusan változó világában sem. Kérdezem ugyanakkor, hogy milyen körülmények között és milyen áron? Tudjuk egyáltalán, mit jelent a válság fogalma, mit takar a vesztes és a nyertes minősítése, és milyen körülmények között? Kérdezem továbbá, és megosztani kívánom Önökkel kételyeimet, mit jelent a globalizáció, mi a válság – mint ilyen –, hogyan lehet napjainkban a foglalkozatási politikát leírni? Mit jelent egyáltalán a foglalkozatás? A piac törvényei érvényesülnek a magánjog szabályai által, vagy az állami beavatkozás élvez prioritást, ami a közjog területe? 

Háttéranyagok:

2015. október 7.:
Dr. Hollán Miklós: Gazdasági vesztegetés: a jogtalan előny nyomában

 


 

Az előadás áttekinti, hogy miért és milyen körben rendelik büntetni Európában a gazdálkodással kapcsolatos vesztegetést. Bemutatja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, visszatekint hazai szabályzásunk történetére és elemzi a hatályos büntető kódex rendelkezéseit. Ezt követően az előadás külön foglalkozik a hitelezéssel kapcsolatos elkövetéssel, a hálapénzzel, illetve a gazdasági vesztegetés nemzetközi vonatkozásaival.

Háttéranyagok:

2015. október 13.:
Dr. Molnár Anna Éva:  Az EU kül- és biztonságpolitikája a főképviselőkön keresztül, Solanától Mogheriniig


 

 

2014. november 1-től új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt neveztek ki az Európai Unióban. Az új tisztséget, létrehozása óta mindkét esetben női politikus (Catherine Ashton és Federica Mogherini) töltötte be. A különböző tapasztalati háttérrel és vezetői stílussal rendelkező politikus kinevezése alkalmával számos bírálat és kérdés fogalmazódott meg mind szakmai, mind pedig a szélesebb nyilvánosság körében. Létezik-e európai külpolitika vagy az valójában továbbra is csak tagállami szinten értelmezhető? Mit várhatunk el és mit nem Federica Mogherinitől? Az előadás célja, hogy a két politikus eddigi tevékenységén keresztül mutassa be és elemezze az új tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült kérdéseket és vitákat.

Háttéranyagok:

2015. október 20.:
Dr. Palik Mátyás: A pilóta nélküli repülés fejlődése

 

 

A pilóta nélküli légijárművek fejlődése az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebbé vált. Napjainkra kialakultak a különböző aerodinamikai kialakítású merev-, forgó- sőt csapkodószárnyas, a néhány grammos és több tonnás felszálló tömeggel a levegőbe emelkedő, bázisuktól alig száz méternyire eltávolodni képes, de akár földrészek közötti távolságok átrepülésére is alkalmas konstrukciók. A köznyelvben egyszerűen csak drónoknak nevezett szerkezetek intelligens programjuk segítségével, vagy emberi távirányítással, esetleg a kettőt kombinálva is repülhetnek. Kialakulásuk, fejlődésük sok más – a polgári életben is alkalmazott – eszközhöz hasonlóan a háborús konfliktusok eredményeképpen jött létre. Történetük immár közel egy évszázados múltra tekinthet vissza.

Az előadás során bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek a pilóta nélküli repülés kialakulásához és jelenlegi alkalmazásához vezettek. Az előadó részletesen bemutatja a pilóta nélküli repülés kialakulásától napjainkig terjedő időszak főbb állomásait és meghatározó eseményeit. Szemlélteti az elmúlt háborúkban és fegyveres konfliktusokban alkalmazott leginkább meghatározó típusokat, az újdonságszámba menő technikai megoldásokat és alkalmazási elveket.

Az előadás végén felvillantja a jelenlegi polgári és katonai alkalmazásokat, ismertetést nyújt a jövőbeli fejlesztés irányairól és az új felhasználási lehetőségekről, kiemelt figyelmet fordítva a drónok használatának repülésbiztonsági kérdéseire.

Háttéranyagok:

2015. október 27.:
Horváth Attila: Híres-hírhedt perek Magyarországon, 1945-1989

 

 

Minden diktatúrának alapvető problémája a legitimáció hiánya, valamint az, hogy a lakosság nagyobb része előbb-utóbb konfliktusba kerülhet a hivatalos ideológiával, a párttal, az egyes állami szervekkel, a rendszert meghatározó intézményekkel (pl. kuláktalanítás, téeszesítés, propaganda stb.) Ezért Magyarországon is a büntetőjogot eszközként használva számoltak le az állampárti vezetés vélt vagy valódi ellenfeleivel. A totális diktatúra elveinek megfelelően olyanokat is letartóztattak, akik nem politizáltak, nem fordultak szembe a hatalommal, sőt, még leghűségesebb híveik közül is sokakat halálra ítéltek vagy bebörtönöztek (lásd: Rajk Lászlót, Kádár Jánost, Aczél Györgyöt stb.). Azt akarták elérni, hogy mindenkit félelemben tartsanak. 

Háttéranyagok:

2015. november 3.:
Prof. Dr. Sárkány István: Az időskor viktimológiája – hogyan leszünk áldozatok?

 

 

A születések számának csökkenése, a várható élettartam növekedése, az ennek eredményeként előálló népességöregedés számos ország problémája, amely hazánkat is különösen súlyosan érinti. A kérdés demográfiai, egészségügyi, szociális vonatkozása mellett kriminológiai (viktimális) jelentősége rendkívül fontos. Ebből következően erre a folyamatosan súlyosabbá váló összetett problémára a társadalomnak adekvát, komplex választ kell adnia. 

Bár a bűnözésnek gyermek-, és fiatalkorú személy is jelentős számban áldozata, mégis fontos annak a különbségnek a hangsúlyozása, hogy a gyermekkorúból, fiatalkorú, majd felnőtt lesz, ezért az idő múlásával és az ezzel együttjáró tényezőkre (szellemi kiteljesedésre, testi megerősödésre) tekinttel egyre jobban és hatékonyabban képes gondoskodni saját védelméről, az ellene elkövethető bűncselekmények megelőzéséről, elhárításáról. Ezzel szemben az időskorúak az idő múlásával folyamatosan romló (szellemi, egészségügyi, fizikai)  állapotukra tekintettel egyre növekvő mértékű veszélynek vannak, illetve lehetnek kitéve.

Az idősek elleni bűnözésben a leghitványabb bűnözői attitűd jelenik meg. Azt támadják, aki kiszolgáltatottságánál, állapotánál (betegségénél, érzékszervi károsodásánál, mozgáskorlátozottságánál, szellemi leépültségénél), időskoránál fogva védekezésre, a támadás elhárítására képtelen.

Háttéranyagok:

2015. november 17.:
Dr. Resperger István ezredes: Forrongó világ, nemzetbiztonsági fenyegetések 2030-ig

 

 

Az előadás a megváltozott biztonsági környezetünk forrongó pontjait mutatja be, sajátos biztonsági és nemzetbiztonsági megközelítéssel. Előkerülnek a kihívások, kockázatok és fenyegetések fogalmai; az extrém terrorizmus és az aszimmetrikus, hibrid hadviselés jellemzőit pedig a demográfiai problémák és a migráció vonatkozásában dolgozza fel. A biztonságot fenyegető tényezők fejlődésének lehetséges irányait egy sor esettanulmány (ISIS, orosz-ukrán háború, a jövő háborúi) vázolja fel.

Háttéranyagok:

2015. november 24.:
Prof. Dr. Horváth István: Csillagok között: modern kozmológiai kutatások

 

 

Száz éve született meg az általános relativitáselmélet. Két évtizeddel később, Hubble először kimutatta más tejútrendszerek létezését, majd felfedezte a Világegyetem tágulását. Később feltételezték a rejtélyes sötét anyag létezését, majd a még misztikusabb sötét energiáét. Az előadás során behatóbban megismerkedünk a témával, és sok más érdekes csillagászati felfedezéssel

Háttéranyagok:

2015. december 1.:
Prof. Dr. Sárközy Tamás: Hatékony jogállami kormányzás

 

 

A kormányzás egyik legalapvetőbb kérdése a hatékonyság (eredményesség) összeegyeztetése a jogállami (jogbiztonsági) követelményekkel. Az előadás erre a dilemmára kísérel meg gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat felvázolni.

Az előadás foglalkozik a kormányzás felépítésével, szervezeti és működési kérdéseivel, a kormányzás metodikájával, stílusával és kultúrájával. Felvázolja a különböző kormányzati modelleket, illetve a kormányzás különböző területeit. Elemzi a kormányzati közpolitika – közigazgatás-irányítás – közintézet-menedzselés egységének követelményeit, a hosszú távú és az operatív kormányzás viszonyát, a kormányzás formális és informális eszközeinek arányát, a média-marketing kormányzás előnyeit és hátrányait. Az előadás a jelenlegi magyar kormányzás néhány aktuális kérdésének tárgyalásával zárul.

Háttéranyagok:

2015. december 8.:
Dr. Koller Boglárka: Európa - Válság és újratervezés

 

 

A globális gazdasági és pénzügyi válság európai begyűrűzése korszakhatárnak tekinthető az európai integráció történetében: hatásai és kezelésének módszerei átalakították Európát. Nemcsak az Unió tagállamainak gazdaságait és a pénzügyi szektort formálta át, de intézményi és politikai, valamint bizalmi válságot is eredményezett. Az Európai Unió intézményrendszerét és működését az ötvenes évek óta évtizedekig meghatározó technokrata logika is megváltozott: az egységes Európa átpolitizálódott. Az Európai Unió külső környezte is átformálódott. Új jelenségek, válságok késztetik reagálásra az Európai Uniót. A menekültügyi válság tagállami menedzselése, Európa egyik legjelentősebb vívmányának tekintett szabad mozgás korlátozását is eredményezte. Az Európai Unió fordulóponthoz érkezett: Vajon tud-e hatékonyan és erőteljesen fellépni ezekben a helyzetekben? Számos belső probléma is megoldásra vár. Pénzügyi- intézményi válságban van az eurozóna, politikai válságban van az intézményrendszer (euroszkepticizmus) és a polgárok megítélése az Európai Unióról is egyre ellentmondásosabb. Előadásomban a 2008-2015-ös időszakra fókuszálva mutatom be az egyes válságterületeket és teszem fel a kérdés: Vajon képes lesz-e az Európa Unió „újratervezni” önmagát annak érdekében, hogy megőrizhesse az eddig elért legfőbb integrációs vívmányokat?

Háttéranyagok:

 

 

Folytatódik 2016 tavaszán a Ludovika Szabadegyetem tudományos ismeretterjesztő programsorozat, amely továbbra is várja az érdeklődőket a heti rendszerességgel megtartott, mindenki számára nyitott előadásain. Az új félév első előadását február 9-én Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartja.

A Szabadegyetem programja tavasszal továbbra is érdekes témákat vonultat fel. Az előadásokon szó esik majd olyan aktuális kérdésekről, mint a migráció, az ukrán konfliktus és hatásai, a robotika területe, illetve a drónok alkalmazásának lehetőségei. Ezenkívül az érdeklődők információt kaphatnak történelmi bűntényekről, a jó állam fogalmáról vagy a stressz okozta problémákról, s annak kezelésének lehetőségeiről. Az előadók túlnyomó része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem négy karának oktatója, akik a területük elismert szakértőjeként ismeretterjesztő jelleggel adnak elő a programban látható témákról.

A regisztrációs űrlap itt található: 

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration 

2016. február 9.:
Vizi E. Szilveszter: 
Magyarország és a világ

 

 


„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” ezek Széchenyi István gróf, a Magyar Tudományos Akadémia alapítójának szavai.

A Kárpát-medencében élő magyar nemzet, nemcsak befogadó volt, és a nemzet testévé tette az idejötteket, hanem nagyon sokat tett a világörökség gyarapítására itthon és külföldön egyaránt. A világban szétszóródott magyarság a Kárpát-medencében élőkkel együtt tulajdonképpen diaszpóra nemzetet alkot. A magyar kultúra nagyjai, zeneszerzőink, tudósaink, felfedezőink, sportolóink nagyon sokat adtak a világnak, de nagyon sokat kaptunk mi is más nemzetek fiaitól.

Magyarország nyersanyagokban szegény ország, de szellemi tőkében gazdag. Kutatás-fejlesztésre a nemzeti jövedelemnek csak 1,38 %-át költjük, ami nem elegendő, de jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy ennek több mint a felét már a magyar állami költségvetéstől független forrásokból fedezzük. Ugyancsak biztató, hogy exportunk high-tech vonatkozásban az egyik legjobb Európában. A szellemi tőke az egyetlen nyersanyag, amely újratermelhető. Éppen ezért, ami a jövőt illeti a közép és felsőoktatás minősége, a kutatás-fejlesztésre és innovációra költött pénz mennyisége fontos szerepet fog játszani, hogy Magyarország milyen eredményes lesz a világban. 

Háttéranyagok:

2016. február 16.:
Dr. Hautzinger Zoltán: 
A migráció és a büntetőjog hatásai

 

 

Az előadás az emberi vándorlás és az azzal összefüggő egyes bűnözési tendenciákkal, valamint az erre lehetséges válaszként jelentkező büntető jogpolitika alakulásával foglalkozik. Számba veszi a migráció meghatározása és egyes típusai ismertetése révén a lehetséges bűnözői magatartásokat, rendszerezi a migráció jogi és büntetőjogi szabályozásának lehetőségeit. A prezentáció külön kitér a külföldiek büntető anyagi jogi, büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási helyzetére, a külföldiekkel összefüggő kriminológiai hatásokra és a bűnügyi nyomozás során felmerülő kriminalisztikai metódusokra. Végül megpróbál választ adni olyan kérdésekre, hogy a migráció és a bűnözés, a migráció és a terrorizmus milyen kapcsolatban állhatnak egymással, továbbá félni kell az idegenektől, a külföldiektől.

Háttéranyagok:

2016. február 23.:
Dr. Restás Ágoston: 
Drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben

 

 

A „drón” kifejezést hallva egy sajátos légijármű rendszerre, illetve repülési formára asszociálhatunk, amelynek alkalmazási formái ma már robbanásszerű fejlődést mutatnak. Igaz ez nem csak általánosan, de a katasztrófavédelmi célú alkalmazásokra, mint a közszolgálati alkalmazások egyik jellemző példájára is.  Az előadó ezeket vizsgálja, illetve mutatja be azok lehetőségeit és korlátait.

A drónok alkalmazása időrend alapján köthető a katasztrófavédelem megelőzési, védekezési, valamint helyreállítási időszakaihoz. Az előadó különböző szakterületekhez kapcsolódóan példákkal illusztrálja a drónok alkalmazásának lehetőségeit többek között a sugárzó és veszélyes anyagok szabadba kerülése esetén, árvizeknél, földrengéseknél és erdőtüzekre vonatkozóan is.

Az előadó elsősorban saját gyakorlati tapasztalataira és kísérleteire támaszkodik, de adaptálta mások e szakterülethez köthető eredményeit is, ezeken túlmenően logikai következtetést és rendszerezést, valamint – a hatékonyság vizsgálatának értékeléséhez – közgazdasági szempontú értékelést is alkalmaz. 

Háttéranyagok:

2016. március 1.:
Dr. Kaiser Ferenc: 
Kettészakítva Kelet és Nyugat között: az ukrán konfliktus

 



Az 1991-ben függetlenné váló Ukrajna történelmének elmúlt két és fél évtizede számtalan problémával, konfliktussal terhes. A kiváló adottságokkal rendelkező ország – elsősorban a korrupt politikai és gazdasági elit hozzá nem értése miatt – régóta „Európa beteg emberének” számított. A folyamatos gazdasági nehézségek, a teljes kilátástalanság 2013 késő őszén újra az utcára vitte az embereket, s ismét megbuktatta az éppen hatalmon lévő politikai és gazdasági elitet. A Kelet és Nyugat, azaz Oroszország és az Európai Unió gazdasági és politikai elvárásainak, törekvésinek ütközéspontjában álló ország története ekkor érkezett el rövid függetlensége legválságosabb időszakához. A 2004-es narancsos forradalommal ellentétben, amikor a „nyugatbarát” erők megdöntötték a Moszkva emberének tartott Viktor Janukovics elnök uralmát, Oroszország immár már nem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy beavatkozzon a számára stratégiai fontosságú – és jelentős részben oroszajkúak lakta – szomszédja belügyeibe. A Krím-félsziget elszakítását követően, a Moszkva által támogatott lázadók Ukrajna keleti részét borították lángba, ahol a mai napig váltakozó intenzitással zajlik a testvérgyilkos polgárháború. Napjainkban az ukrán konfliktus – nem kis mértékben – elsikkadt a menekült válság, illetve az Iraki és Levantei Iszlám Állam által fémjelzett közel-keleti válsággóc mögött, úgy globálisan, mint Magyarországon. Hazánk számára – nem csak energiabiztonsága szempontjából – azonban rendkívül fontos, hogy mi történik északkeleti szomszédunkban. Az előadás célja, hogy bemutassa az ukrán válság mögötti mélyebb politikai, geopolitikai, katonai, kulturális és gazdasági összefüggéseket. 

Háttéranyagok:

2016. március 8.:
Dr. Peres Zsuzsanna: 
A nők házassági vagyonjogi helyzete egykor és ma


 

 

A hatályos polgári törvénykönyvünk által, az özvegyi haszonélevezettel és özvegyi örökléssel kapcsolatban bevezetett új szabályok adják az apropóját az előadásnak, hogy összehasonlító elemzés keretében bemutassa a nők házassági vagyonjogi helyzetét biztosító jogintézményeket Magyarországon. Az irodalmi olvasmányaink, a történelmi tanulmányaink és a különböző médiatermékeken keresztül mindannyiunknak van egy kialakult képe arról, hogy mit jelentett nőnek lenni régen és mit jelent most. Az előadás ennek a témakörnek egy szeletét járja körül, jelesül azt, hogy vagyoni szempontból mit kapott régen egy nő ha férjhez ment, milyen jogok illették meg a házasság alatt és teljes jogképességű özveggyé válván milyen biztosítékai voltak arra, hogy élete végéig továbbra is „rangjához illő” tartása és ellátása legyen, illetve megfelelő védelemben részesüljön. A ma is létező házassági vagyonjogi jogintézmények gyökerei némely esetben egészen Szent István törvényeiig nyúlnak vissza és jól lekövethető az a fejlődési ív, ahogyan a szabályozás a jelenlegi formáját elnyerte. 

Háttéranyagok:

2016. március 22.:
Dr. Czigány István: Aszimmetrikus háború, aszimmetrikus politika a Rákóczi-szabadságharcban

 

 


A Rákóczi-szabadságharc a magyar történelem olyan emblematikus korszaka, amelyhez számos nemzeti toposz és mítosz tapad. Vizsgálatával történészgenerációk foglalkoztak, de az események interpretációja sokszor nem volt mentes az éppen aktuális politika felhangjaitól. A II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés katonai, politikai és társadalmi viszonyait ezért egy új kontextusban, az aszimmetrikus háború fogalmi keretei között elemzem. Vizsgálódásaim három területre terjednek ki, a háború társadalmi hátterére, a háború céljára és legitimációjára, valamint a háború megvívásának módjára. Bár az aszimmetrikus háború fogalomrendszerét a legújabb- és jelenkori háborúk elemzésénél alkalmazzák, de véleményem szerint ez a kritériumrendszer a koraújkori katonai (politikai) konfliktusok esetében is alkalmazható. Meggyőződésem, hogy ezzel a módszerrel reálisabb, a túlzó nemzeti látószöget nélkülöző képet lehet rajzolni a szabadságharc eseményeiről, helyéről és szerepéről.

Háttéranyagok:

2016. április 5.:
Dr. Ványa László: 
Gépek, automaták, robotok – szép(?) új világ

 



A „játékos” ember régóta készít a nézők számára szórakoztató, izgalmas, titokzatosan működő szerkezeteket, amelyek látszólag maguktól végeznek különféle feladatokat. A „teremtés” szintén ősi vágya hatja át az emberhez hasonló lények, mai szóval élve: humanoidok létrehozásának törekvéseit.

A mechanika, az elektromosság, a matematika, a számítástechnika, a géntechnológia és más tudományok nagyon sok területen segítettek olyan eszközöket, berendezéseket alkotni, amelyek kiszolgálják az embert, segítik a munkavégzésben, a számunkra nehéz, unalmas, veszélyes, vagy megoldhatatlan feladatokat képesek precízen elvégezni. Ezek között is egyre nagyobb teret hódítanak a feladatukat önműködően, automatizáltan elvégezni képes eszközök, amelyek mind önállóbbak, egyre kevésbé szorulnak emberi beavatkozásra, egyre inkább saját döntéseik alapján cselekszenek. A köznyelv ezeket az önműködő eszközöket robotnak nevezte el, ami sok szempontból problémás.

Az előadás első része a gépek, automaták és „robotok” fejlődésének történetét mutatja be az ókortól napjainkig, a mechanikus automatáktól a mesterséges intelligenciáig. A különböző célú és működésű eszközök csoportosítása, valamint fejlődésének jellemzése mellett nagyon fontos a fogalmi, nyelvi változások megfigyelése is, a hibás elnevezések, kategorizálások okozta félreértések feltárása.

Az előadás második részében bemutatásra kerülnek napjaink polgári alkalmazásai, katonai eredményei, a vezető nélküli járműrendszerektől az autonóm működésű halálos hatású fegyverrendszerekig, de azok a jogi, humanitárius és etikai kihívások is, amelyek jövőbeni megoldása segíthet abban, hogy az emberiség a szingularitás bekövetkezésekor ne váljon saját eredményeinek áldozatává. Megállíthatók-e a „robotok”, vagy már késő?

Háttéranyagok:

2016. április 12.:
Dr. Bóka János: 
A tisztességtelenség ötven árnyalata – a devizathitel-szerződések és az EU joga 


 

 

Az elmúlt évtized talán legnagyobb társadalmi horderejű jogkérdése a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének megítélése volt. Családok és állampolgárok százezreinek lakhatása, gépjárműve, egzisztenciális háttere függhet attól, hogy a jogalkotó és a bíróságok miként alakítják és értelmezik a vonatkozó szabályrendszert. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyar jogrendszer mozgásterét az Európai Unió joga alapvetően behatárolja: a döntéseknek nemcsak a józan ész és a nemzeti jog, hanem az eurokonformitás próbáját is ki kell állniuk.

Az előadás azt mutatja be, hogy milyen válaszokat adhat a jog a modern fogyasztói társadalmakban a tömeges szerződéskötésekkel, illetve a fogyasztó és a szolgáltatók egyenlőtlen helyzetével kapcsolatban jelentkező kérdésekre általában – és különösen a devizahitel-szerződések körében. Az előadó gyakorlati példákon keresztül szemlélteti, hogyan vizsgálják a bíróságok a szerződéses kikötések tisztességtelenségét, jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközését, és döntéseiknek milyen jogkövetkezményei lehetnek. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba is, hogy melyek egy jól működő fogyasztóvédelmi rendszer elemei, és ebben a rendszerben milyen szerepet tölthet be a tisztességtelenség bírói vizsgálata.

Háttéranyagok:

2016. április 19.:
Prof. dr. Kozáry Andrea: 
A darabolós főhadnagy és Az arzénes asszonyok


 


„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába.” – szólt a történetet elbeszélő kuplé szállóigévé vált sora. 1925-ben Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy, a Héjas különítmény volt századparancsnoka a feleségével, Schwartz Máriával (Micivel) „bűnszövetkezetben” megölte és feldarabolta az asszony szeretőjét, Kodelka Ferencet, az ismert jómódú hentesárugyárost. A testrészeket elrejtették, illetve a Dunába dobták, de a fejét sohasem találták meg. A kegyetlen bűntény sokáig foglalkoztatta az embereket, még a nemzetközi sajtó is foglalkozott vele. A vád nyereségvágyból, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés volt. Léderert kötél általi halára ítélték és kivégezték, felesége életfogytiglani börtönbüntetést kapott bűnrészesség miatt. 

A tiszazugi falvakban Fazekas Gyuláné, sz. Oláh Zsuzsanna bábaasszony segítségével ekkor már javában keverték a mérget az asszonyok és „megétették” a megunt férjeket. „Száz orvos se veszi észre, hogy a férjed valamely szert kapott, még ha meghal, akkor se.”- nyugtatta a bába az asszonyokat. A nagyrévi arzénes gyilkosságok az 1910-es, 20-as években kezdődtek, de az első ügy csak 1929 áprilisában került napvilágra, s egy évvel később már az ítéletek is megszülettek. Összesen 43 gyanúsítottat vettek őrizetbe Nagyréven, Tiszakürtön.  A főbűnös, a falu bábája, aki a mérget légyfogó papírból előállította, öngyilkosságot követett el. Tetteik indítékait, társadalomtörténeti okait kívánom elemezni. 

A Léderer házaspár Kodelka-gyilkossága megrázta a fővárosi közvéleményt, a tiszazugi arzénes asszonyok sorozatgyilkossága a vidék sötét titkaira világított rá. 

Háttéranyagok:

2016. április 26.:
Dr. Kóródi Gyula: 
Stressz és a közszolgálat


 

 

Az előadó orvosként nyúl a stressz problémaköréhez, de nem a gyógyítás szemszögéből, sokkal inkább a megelőző orvoslás nézőpontjai mentén.  A versenyszférában szerzett egészségügyi szolgáltatói tapasztalatai alapján a stresszt, mint a munkáltató - munkavállaló folyamatos interakciójából fakadó tényezőt elemzi. A személyiség-dimenziókat, mint a stresszt rezisztencia szolgálatába állítható fegyvertárunkat értelmezi, aminek tudatos fejlesztésével lehetőségeket kínál megküzdési repertoárunk 360 fokossá kiteljesítéséhez. Az egyén mozgásterén túlmenően a teljesség igényére törekedve mutatja be a család, a munkahelyi (és minden más támogató) közösség kínálta stressz-leküzdő arzenált. Mindennapos gyakorlatunk köznyelvén, életből vett példákon keresztül igyekszik ráébreszteni, hogy pszichológiai immunitásunkat milyen kimeríthetetlen tárházból vagyunk képesek megacélozni.

Háttéranyagok:

2016. május 3.:
Prof. Dr. Óvári Gyula: EKRONPLAN, repülő csathajó vagy úszó harci repülőgép?

 




Az ekranoplánok - a '60-as évektől, az egykori Szovjetunióban - szupertitkos programok keretében, katonai célokra fejlesztett speciális légijárművek. A kiszivárgott eredmények igencsak felkeltették az akkori vezető NATO-tagok hírszerzésének figyelmét is. Ma már mintegy 60 országban találkozhatunk e repülőeszközökkel, döntően polgári hasznosításra, de a katonák érdeklődése sem csökkent. Napjainkig tartó kutatásuk, fejlesztésük oka az, hogy haladási sebességük a szállító repülőgépekével közel azonos; gazdaságossági mutatóik - repülési sajá-tosságuk okán - annál nagyságrenddel kedvezőbbek (a hajókéval, közúti szállító járművekével összevethető!). Továbbá katonai alkalmazásukkor nagy haladási sebességük, felszín közeli repülési magasságuk (ún. földháttér), illetve a stealth-technológia együttesen alacsony felderíthetőséget, jelentős csapásmérő és szállító képességet, így magas harcértéket biztosít számukra. 

Háttéranyagok:

2016. május 10.:
Dr. Kaiser Tamás: A jó állam mérhetősége


 


Az előadás kiindulópontja szerint a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság kiváltó okainak értékelése, valamint a válságkezelés tapasztalatai nyomán megerősödött a „jó állam” holisztikus felfogása, amely szerint a közjó absztrakt normarendszerének érvényesítése érdekében az államnak kell értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, gazdasági és társadalmi szférákban. Bebizonyosodott, hogy az állami szerepvállalás elengedhetetlen számos hagyományos területen, mint az oktatás, a szociálpolitika, az innováció, a stratégiai iparágak Emellett azonban újabb és újabb területek lépnek be, többek között a migráció, a terrorizmus és a klíma-változás, amelyek közös jellemzője, hogy nehezen megragadható, „nehéz ügyek” (wicked issues), amelyek kezelése stratégiai gondolkodást, ágazatokon és közpolitikákon átívelő, horizontális és integrált megközelítést igényel.

A „jó állam” koncepciójának megjelenésével párhuzamosan a válságkezelés előtérbe emelte a „jó kormányzás” meglehetősen heterogén koncepciójának átgondolását, amelynek során jól érzékelhetően újból megerősödött az „állam visszavételének” szándéka, előtérbe került a kormányzás állam-központú (state-centric governance) megközelítése és gyakorlata, az állami kapacitások és kormányzati képességek megerősítése jelenti.

Ennek megteremtése, „karbantartása” és folyamatos fejlesztése a mindennapi kormányzati gyakorlat szerves részének tekinthető. A probléma jelentőségét az is mutatja, hogy számos jelentős nemzetközi szervezet (OECD, ENSZ, Világbank, Világgazdasági Fórum, IMD) és közpolitikai intézet (Quality of Government, Bertelsmann) foglalkozik a kormányzás teljesítményének komplex értékelésével, valamint az ehhez szükséges indikátorrendszerek kialakításával, összehasonlításra alkalmas trendek, rangsorok készítésével és közzétételével.

A nemzetközi szervezetek adatokat közölnek, de nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak a sajátos, országspecifikus problémákra, kontextusokra, jelentéseik gyakran nem a legfrissebb adatokra épülnek. Szükség van saját, nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékelésekreamelyek alapcélként a nemzetközi mérések a globális összehasonlíthatóságot szolgálják, hatásukban előmozdítják a kormányzat minőségének fejlesztését és a kapcsolódó értékvitákat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kidolgozott, a kormányzati képességek változását meghatározott hatásterületeken, egységes módszertannal vizsgáló Jó Állam Index fontos szerepet tölthet be az aktív, cselekvőképes állam és kormányzati gyakorlat kialakításában.

Háttéranyagok: