Ludovika Szabadegyetem 2015

Befejeződött a Ludovika Szabadegyetem második féléve A 2014/15-ös tanév tavaszi szemeszterében folytatódott az 2014 őszén elindult Ludovika Szabadegyetem programsorozat, amely továbbra is megőrizte a mindenki számára nyitott, nyilvános jellegét, azonban ezúttal az egyetem hallgatói számára már választható kurzusként is elérhetővé vált.

A szabadon választható tantárgyat az egyetem 60 hallgatója vette fel, döntő többségük, mintegy 53 fő (88 %) teljesítette a részvételi kötelezettséget. A 12 alkalomból álló program a legkülönfélébb témákat érintette, az 1947-es párizsi békéktől az országimázson, a szomáliai nemzetépítésen, a kiberhadviselésen és versenyképességen át, Zrínyi-Újvár területén folyó régészeti ásatásokig. A 60 perces előadásokat követően az előadók a közönség kérdéseire is válaszoltak. Az előadás alatt a résztvevőknek lehetőségük nyílt (a kurzusként felvett hallgatók számára kötelező módon), hogy az oktatók által előzetesen összeállított tesztsort kitöltsék.

A programsorozat előadásain rendszeresen részt vevő, a teszteken jó eredményt teljesítő hallgatóság elismerő oklevélben részesült, amelyet az utolsó előadást követően, a tudományos rektorhelyettes adott át. Az előadásokra a Ludovika Campus főépületében, keddenként 18.00 órai kezdettel került sor, alkalmanként jellemzően 100-140 fő részvételével. Köszönhetően a honlapon megjelenő tájékoztatásnak (az előadások szinopszisának feltűntetése, tesztek és megoldó kulcsok, diasorok és az előadásról készített videó feltöltése) az előadáson elhangzottak a szélesebb közönséghez is eljutottak.

A Ludovika Szabadegyetem utolsó alkalmának résztvevőivel készített értékelés alapján (45 külsős érdeklődő és 41 egyetemi hallgató töltötte ki), a programsorozat pozitív megítélés alá esik. Az egyetemi hallgatók 10-es skálán (ahol a 10-es a legjobb szintű értékelés) az előadások tartalmára átlagosan 8,9-es értéket adtak; az előadók felkészültségénél 9,5-öt; a tájékoztatásnál 8,6-ot; az előadótermet illetően 9,1-et; az időpontnál pedig 8,2 volt az átlag érték. Ez alapján elmondható, hogy a programsorozatot szabadon választható tantárgyként felvevő hallgatók alapvetően meg voltak elégedve a szabadegyetem kivitelezésével, tartalmával.

A külsős érdeklődők az előadások tartalmára és az előadók felkészültségére átlagosan 9,6-os értéket adtak; az előadóteremmel 9,7-et, míg a legelégedettebbek a programsorozat időpontjával voltak, ez 9,9-es átlagot mutatott. A kitöltők által adott válaszok alapján a szabadegyetem disszeminációjára használt eszközök elérik a közönséget. A legtöbben az egyetem honlapján találkoztak a programsorozattal (a hallgatók jelentős része tűntette fel a neptunt, mint hírforrást), de a külsős résztvevők részéről többen jelezték, hogy rádióból, újságból és a tv-ből is értesültek a programról.

 

Az előadásokhoz tartozó háttéranyagok alább tekinthetők meg:

február 10.  
Prof. Dr. Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. Az európai rend és a párizsi magyar békeszerződés 1947

 

 

1947. február 10-én írták alá Párizsban azt a békeszerződést, ami máig meghatározza Magyarország külpolitikai mozgásterét, nemzetközi státusát, helyét és szerepét Európában. A második világháború befejező szakaszában Sztálin és Churchill 1944. októberi százalékos megegyezése, a Moszkvában aláírt 1945. január 20-i magyar fegyverszünet, a Vörös Hadsereg hadműveletei és Magyarország megszállása hazánkat szovjet biztonsági övezetbe utalta. Sztálin határozta meg a magyar, a román, a bolgár békeszerződésben a legyőzött államok függetlensége és szuverenitása korlátozásának mértékét, külpolitikai orientációjukat, a szovjet szövetségi rendszerben betöltött helyüket, a politikai berendezkedésük természetét, juttatta hatalomra kormányaikat, vonta meg határaikat.

A győztes nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Külügyminiszterek Tanácsa és a párizsi konferencia béketárgyalásain hozták létre a jelenlegi európai rendet, a Kárpát-medencében a békét. Sztálin a divide et imperaelve alapján a térség népeinek megosztására törekedett. A Szovjetunió a béketárgyalásokon minden kérdésben szomszédaink követeléseit támogatta Magyarországgal szemben. Milyen esélye lehetett ilyen körülmények között Magyarországnak a szlovák követeléssel szemben, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljanak az ott élő magyaroktól? Hogyan akadályozhatta volna meg a magyar diplomácia, hogy Csehszlovákia a pozsonyi hídfőnél a trianoni határt Magyarország hátrányára változtassa meg? Miképp érhette volna el a magyar küldöttség Párizsban, hogy a szomszédos államokban élő magyarokat nemzetközi ellenőrzés alatt Kisebbségi Kódex védje, megvalósíthassák autonómiájukat? Más vonatkozásban: milyen esélye lehetett Magyarországnak Sztálin vasakaratával szemben, aki az általa Mihály román királyra kényszerített Groza-kormány védelmében Észak-Erdélyt Romániának ítélte?

Az amerikai külügyminiszter 1945. szeptember 20-án angol támogatással Magyarország javára, Románia rovására határváltoztatást indítványozott, mi több a francia külügyminiszter – Trianon „késői bűnbánataként”- egyenesen néprajzi (etnikai) vonalat és kisebbségvédelmet javasolt. Mindazonáltal még a magyar „autonómia” is csak évek múlva, Sztálin kezdeményezésére, szovjet módra jöhetett létre a Székelyföldön. Az angol, majd az amerikai számítások a Vörös Hadsereg visszavonásának elérésére alapultak. Ebben csalatkozniuk kellett: 1956 forradalmának leverése diplomáciai kudarcuk távoli következménye. Jelenlegi szövetségeseink elfogadták a pax sovieticát, Köztes Európa területi rendjét. Mi több, a magyar béke fenntartásában nemcsak a győztes nagyhatalmak, hanem a velünk szomszédos államok összessége érdekelt. 

Háttéranyagok:

február 17. 
Dr. Kis NorbertMilyen a magyar? - országképünk a nagyvilágban.

 

 

Állítólag mostanában rossz a hírünk külföldön… De valójában ki mond mit, hol és kiről? Bonyolult és örökzöld kérdés: milyennek látnak minket, magyarokat mások? Keressük a választ: hogyan változnak a magyarokról kialakult sztereotípiák a globális tömegkommunikáció és a média-manipuláció világában? Van-e egyáltalán magyar népkarakter? Maradt-e valami az igazi magyarokból? Mindenkinek van véleménye, élménye, sejtése. Az előadónak is, aki persze nem fogja megmondani „milyen a magyar?”. De elmond néhány történetet: mit beszélnek rólunk... Milyen a magyar?

Háttéranyagok:

február 24. 
Dr. Marsai Viktor: Szomália – Konstruktivizmus és nomád klán-állam Afrika szarván

 

 

Szomália bukott államisága immár negyed évszázados múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedekben több erőfeszítés is történt az ország talpra állítására, ezek azonban számos zsákutca és ballépés után csak 2012-re értek el említésre méltó eredményt. Miközben a szomálik többsége számára az elmúlt évek fontos pozitív változásokat hoztak, a nemzetközi szereplők frusztrációi tovább nőttek, és a dzsihádista milícia, az al-Sabáb befolyása továbbra is meghatározó az országban.

A környező államok és a nagyhatalmak számára Szomália továbbra is egy bukott állam maradt, amelynek gyenge kormányzata nem képes gátat szabni az ország fertőzőképességének, és megakadályozni az egyes problémák – iszlamista szélsőségesek, csempészet, menekültek, kalózkodás – továbbgyűrűzését a tágabb régióba.

Ez különösen azért jelent nagy fenyegetést, mert miközben Mogadishuról a többség már lemondott, az Afrika szarván tapasztalható káosz súlyos kihívás elé állítja a térség kulcsállamát, Kenyát, amelynek destabilizációja egyre égetőbb problémákat vet fel, és amelynek ,,leírása” már nem elfogadható opció a nagyhatalmak számára.

Így nem marad más hátra, mint a szomáli államépítés kézzelfogható alapokat nélkülöző, konstruktivista megközelítésének folytatása komoly források bevonásával, illetve a kialakulóban levő nomád klánállam viszonyaihoz való igazodás.

Háttéranyagok:

március 3. 
Prof. Dr. Munk Sándor:  Interoperabilitás az informatika kék madara – avagy hogyan értsenek szót a számítógépek

 

 

Az előadás bevezetésképpen összegzi a korszerű informatika hatását napjaink életére, tevékenységére, és az informatikai eszközök, rendszerek szerepét az információs tevékenységek támogatásában, megvalósításában. Ezt követően bemutatja az informatikai eszközök, rendszerek közötti jelentésmegőrző információcsere értelmezését, szükségességét, majd erre alapozva meghatározza az interoperabilitás fogalmát, tartalmát.

Részletesebben ismerteti az interoperabilitás különböző típusait, szintjeit, az interoperabilitási problémák lényegét, okait és megoldásuk eddigi irányait, eredményeit. Bemutatja az interope­rabilitás megnövekedett szerepét, előtérbe kerülésének okait korunk hálózatosodó környezetében.

Végül az előadás külön foglalkozik az interoperabilitás jelentés-központú, szemantikai szint­jével, kérdéseivel, bemutatja ezek sajátosságait, nehézségeit, megoldási kísérleteit a közigazgatásban és a védelmi szférában.

március 10. 
Dr. Kovács Gábor: Az illegális migráció – határrendészeti válaszok

 

 

Alapvető nemzetközi jogi elv, hogy egy államnak mindenképpen rendelkeznie kell szárazföldi területtel, szárazföldi terület nélkül nincs államterület. Magyarország területét övező államhatárainak felügyelete egykorú a magyar államisággal. A határőrizeti és határforgalom ellenőrzési módszerek az elmúlt évszázadok során jelentősen megváltoztak. Hazánk teljes jogú európai uniós tagországgá vált, ahol egyik alapelv a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása.

Hogyan tudjuk ezt biztosítani, úgy hogy a biztonság garantálható legyen?

Az államhatárokon megjelenő változások és új kihívások miatt a határellenőrzési eljárások jelentősen kibővültek, a feladatkör határrendészetté alakult át. A megváltozott körülmények, az új környezet, új határrendészeti eljárások bevezetésére kényszerítettek az államokat. Az állam és az állampolgárok alapvető érdeke, hogy csak azok a személyek lépjenek be hazánk területére, akik az ehhez szükséges megfelelő engedélyekkel rendelkeznek.

Az előadás során a hallgatóság a napi aktualitásokkal szembesülve - amely szerint tömeges illegális migrációs jelenség tapasztalható hazánk déli határain - az alapfogalmak tisztázását követően átfogó képet kap a jelenlegi határrendészeti módszerek és eljárások kialakulásáról, az ezt befolyásoló alapelvekről, elvekről, specifikus elvekről.

A résztvevők megismerkedhetnek az Integrált Határellenőrzési Modell felépítésével (IBM), a Rendőrség Határrendészeti szolgálati ága tevékenységrendszerével, a legjellemzőbb határőrizeti és határforgalom ellenőrzési eljárásokkal és módszerekkel, hazánk Schengen tagságából adódó aktualitásokkal.

Az előadást a jövőbeni új határrendészeti eljárások és módszerek alkalmazásának bemutatása zárja.

március 17. 
Prof. Dr. Szenes Zoltán:  Új bor a régi palackban? – A kollektív védelem reneszánsza a NATO-ban

 

 

A kollektív védelem a NATO első négy évtizedének meghatározó tevékenysége volt, hiszen a szövetségnek erős európai katonai védelmet kellett kiépíteni a potenciális szovjet fenyegetés ellen. A hidegháború után a kollektív védelem Csipkerózsika-álmát aludta a 2008-as grúz- orosz háborúig. A tavalyi évben kirobbant ukrán válság (a Krím-félsziget orosz bekebelezése, a véres kelet-ukrajnai polgárháború) tovább erősítette a kollektív védelem szükségességét a NATO keleti határán. Különösen a Balti-államok és Lengyelország félnek egy esetleges orosz intervenciótól.

A tavaly szeptember 4–5-én tartott NATO csúcstalálkozó Walesben újra „visszanyúlt” a kollektív védelem „hidegháborús” rendszabályaihoz, módosította a szövetség orientációját, előtérbe helyezte a „frontországok” katonai védelmét. A háború Ukrajnában véglegesen hozzásegítette a NATO-t a 20 éves intenzív műveleti időszak lezárásához. A NATO az elkövetkező években a „régi módon” fog építkezni: azonnal bevethető katonai erőt hoz létre, előretolt bázisokat épít, hadszíntéri tartalékokat hoz létre, nagy katonai gyakorlatokkal demonstrálja elkötelezettségét a veszélyeztetett országok megvédésére.

Az új koncepció Magyarországot is érinti, az országnak és a honvédségnek újra meg kell tanulni a kollektív védelem feladatait. A NATO nincs könnyű helyzetben: az új kihívásokat úgy kell kezelni, hogy intézkedései ne provokáljanak ki egy „meleg” háborút Kelet-Európában. De szem előtt kell tartani azt is, hogy a lehetőségek szerint ne szakadjanak meg a kapcsolatok Oroszországgal, megmaradjanak a közös érdekek alapján történő együttműködés lehetőségei az Európán kívüli térségekben. 

március 24. 
Prof. Dr. Kovács László: Kiberhadviselés Magyarországon

 

 

Információs korban élünk, annak számtalan előnyét nap mint nap élvezzük. Ráadásul információs infrastruktúráink, amelyek a mindennapi közműszolgáltatásoktól kezdődően, a gazdasági életen át a közigazgatásig, vagy akár a mindennapjaink legapróbb részletéig mindenhol ott vannak, mára már létfontosságúakká váltak. Nyugodtan kijelenthetjük: nélkülük nem tudunk ilyen színvonalon, ilyen teljes éltet élni.

Ugyanakkor az információtechnológia számos veszéllyel is jár, hiszen a mindennapi életünket lehetővé tevő  információs infrastruktúrák igen csak sebezhetőek.  Ezek a sebezhetőségek pedig komoly veszélyforrásként jelentkeznek. Ezekkel összefüggésben olyan új fogalmak jelennek meg, mint a kiberbűnözés, a kiberterrorizmus, vagy a kiberhadviselés.  

Mindezeknek megfelelően az előadás áttekinti a kiberhadviselés alapjait, és bemutatja az első kiberhárború történetét is. Bemutatjuk, mi történik ha a terrorizmus találkozik az információtechnológiával.

Ezt követően elemezzük a kiberhadviselés eszköztárát, azaz azokat az eszközöket, amelyeket kiberfegyverekként lehet alkalmazni egy-egy kibertámadás során. További fontos kérdésekre is választ keresünk: kik lehetnek egy kiberháborúban a célpontok? Ki fogja megvédeni az állampolgárokat, az infrastruktúrákat, kinek és milyen szerepe van a védelem során? Lehet-e kibervédelemről beszélni támadási képességek nélkül?

Röviden elemzésre kerül a kiberhadviselés hatásmechanizmusa, amely egészen más filozófiát követel, mint a hagyományos  hadviselés. Megvizsgáljuk a kibervédelem hazai jogi szabályozását, majd azokat a hazai szervezeteket vesszük górcső alá, amelyek fő feladata a kibervédelem megteremtése és garantálása. Az előadás végén választ keresünk arra a kérdésre is: kell-e beszélnünk kiberhadviselésről Magyarországon?

március 31.
Prof. Dr. Csath Magdolna:  Emberarcú versenyképesség

 

 

Az előadás először tisztázza a versenyképesség fogalmát, bemutatja szintjeit, majd foglalkozik a versenyképesség mérésnek nemzetközi kutatásokban és hazánkban jellemző módszereivel. Ezt követően ismerteti hazánk helyezéseit a különböző nemzetközi versenyképességi listákon, illetve a helyezésünk változását az elmúlt 10 évben, és elemzi a tendenciák valószínű okait.

A versenyképesség kapcsán hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy hogyan alakult hazánkban a humán vagyon – közgazdászok szóhasználatával élve a humán tőke – állapota, mi a helyzet a tehetségek megbecsülésével, valamint hazánk tehetségeket vonzó és megtartó képességével. Ez a tényező azért különösen fontos, mert a versenyképesség növelés fő forrását jelenti.

Ennek kapcsán vizsgálja az előadás azt, hogy milyen feltételei lennének annak, hogy hazánk elsősorban tudással, valamint innovációval, és ne olcsósággal versenyezzen. Ehhez kapcsolódóan kitér innovációs eredményeink, továbbá a cégeket körülvevő innovációs ökoszisztéma fejlettségének jellemzőire, illetve idéz a hazai kisvállalkozások körében az innovációt nehezítő tényezők vizsgálatára készült kérdőíves felmérés következtetéseiből. 

április 14. 
Dr. P. Szabó Sándor:  Kifullad-e a kínai növekedés? – A kínai gazdaság aktuális helyzete és növekedésének fenntarthatósága

 

 

A kínai gazdaság a világ második legnagyobb gazdasága, a globális gazdaság szerves része, a világgazdaság egyik motorja. Ami a kínai gazdasági életben történik, annak rendkívül komoly hatása van a világgazdaság egészére. Éppen ezért fontos figyelmet fordítani arra, hogy milyen a kínai gazdaság aktuális állapota, fenntartható-e az elmúlt évtizedekben tapasztalt dinamikus fejlődés, milyen trendek érvényesülnek, milyen folyamatok zajlanak jelenleg a föld legnépesebb országának gazdaságában. Az előadás ezekre a témakörökre fókuszál.

április 21.
Szalay Tihamér: A Ludovika feltámadása

 

 

A Pollack Mihály által tervezett, a reformkori Pest építészetileg és politikailag egyik legjelentősebb épülete, a hányatott sorsú Ludovika Akadémia 2014-ben nemcsak szerkezetében, materiálisan, hanem tartalmában, szellemiségében is megújult, - visszanyerte eredeti erejét és fényét, valamint funkcióját és súlyát.

Az 1808-ban, a magyar tisztképzés céljára alapított épületnek – a történelem viharai miatt - csaknem hetven évet kellett várnia, hogy a következő hetven évben végre falai között elindulhasson a felsőoktatás Magyarország függetlenné válásának eredményeként.

Az ezt követő újabb hetvenévnyi hányattatás után, a történelem hűen felújított, és a mai funkcióra és igényekre átformált épületben – egy épülő új egyetemi campus első épületeként - 2014-ben ismételten elindult a képzés már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem színeiben.

Tervezők:
Építészet: Mányi István, Szalay Tihamér
Belsőépítészet: Gergely László, Szenes István

április 28. 
Dr. Pátzay György: Paks és a nukleáris biztonság kérdései

 

 

A világ és hazánk energetikai helyzetére jellemző, hogy döntő a fosszilisek aránya, az atomenergia szerepe pedig viták tárgya. A jövő energiaellátásában súlyos problémák fogalmazódtak meg és korlátozottak a lehetséges válaszok. A megújuló energián alapuló energiatermelés jelenleg kiegészítő szerepet kap, még Németországban is. Az atomenergia biztonsági kérdései a nyilvánosságot széleskörűen foglalkoztatja, de sajnos számos tévhit került be a köztudatba. A biztonság két szempontja:  az energiaellátás biztonsága és az atomerőmű működésével kapcsolatos biztonság. Hazánk energiaellátásának lehetőségei és biztonsága a közeli jövőben indokolják az atomenergia további felhasználását. A Paksi Atomerőmű jelenlegi biztonsága kiváló és szerepe hazánk energiaellátásában kulcsfontosságú. Az atomenergia jövőbeni szerepe hazánkban továbbra is fontos és a tervezett új atomerőmű biztonsága garantáltnak tűnik.

május 12. 
Prof. Dr. Padányi  József: A Muraköz pajzsa – Zrínyi-Újvár felfedezése

 

 

1661-ben készült el, három évig állt, egy hónap alatt elveszett, három nap alatt a földdel tették egyenlővé. A kor legnagyobb magyar hadtudósa építtette és építette a saját kezével, védve a sajátját és védve az országot. Földből és fából épült sáncvár volt, stratégiailag remekül kiválasztott helyen. Őrizte a Muraközt, védte Stájerországot, és blokkolta a nagykanizsai török mozgásokat. Óvta az átkelőt a Murán, és ellenőrizte a hadiutat.  A Dunántúl déli részének a kulcsa volt abban az időben. A török az első perctől kezdve tiltakozott az építése ellen, mert tudta, hogy hibázott, amikor nem szállta meg a helyet korábban. 

1664-ben a török sereg Bécs helyett ezt a kis várat ostromolta hetekig. Végül elfoglalták és lerombolták. Néhány hónappal később megteremtőjének életét is kioltotta egy vadászbaleset. A magyar reményeket elrabolta a vasvári béke.

A Zrínyi-Újvár évszázadokra eltűnt…hogy aztán feltámadjon.