Aktuális számok

2018. évi 3. szám

Kurunczi Gábor: Az általános választójog elvének aktuális kihívásai

Az Alaptörvény elfogadásával egyidejűleg a teljes választójogi szabályozás (mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi) megújult. Ennek keretében pedig számos olyan újítás is megjelent, amely az általános választójog elvével függ össze. Jelen tanulmány ezen újításokkal összefüggő kérdésekkel és a jövőben felmerülő lehetséges kihívásokkal foglalkozik.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 2. szám

Csizmazia Gábor: Trump elnök kiforratlan „realizmusa"

Az elemzés célja, hogy közelebbről megvizsgálja Donald Trump amerikai elnök ún. „elvek vezérelte realizmusát”, így értelmezési keretet biztosítva a 2017-ben tapasztalt amerikai külpolitikához. Ennek megfelelően ismerteti a realizmus legalapvetőbb jellemzőit, illetve szemügyre veszi azok megjelenését a Trump-adminisztráció külpolitikájában. Míg az elnök és tanácsadói egyértelmű tanúbizonyságot tettek az olyan alapvető realista elvek mellett, mint a nemzetállami önzés vagy a hatalommal alátámasztott biztonság, a gyakorlatban azonban kiforratlan realizmusról beszélhetünk. A realista politika érvényesítését nehezíti az elnök államférfiúi tekintélyének nemzetközi és hazai hiánya – utóbbi különösen a Kongresszusban, mely emiatt egyre nagyobb szerepet játszhat az amerikai külpolitika formálásában.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 1. szám

Bojtor András - Mészáros Zoltán: Government at a Glance – Kormányzati körkép 2017

A tudomány ma már elismeri, hogy a jó kormányzás nem mentes az értékkategóriák felállításától, azonban a különböző társadalmi, és gazdasági fejlettséggel bíró, és eltérő szociokulturális hátterű országok mutatóinak összehasonlítása nem egyszerű feladat. Az OECD a 2008-as gazdasági válságra válaszul elkészítette Kormányzati körkép című kiadványát (Government at a Glance - GoG), amely azóta kétévente jelenik meg. Az OECD szakemberei a tagországokkal együttműködve alakították ki azon speciális, összetett mutatókat, amelyek - a tagországok eltérő gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedése ellenére - összehasonlíthatóvá teszik a kormányzati teljesítményt. A munkaanyagban az NKE ÁKFI MMI kutatási szakértői a Magyarországra vonatkozó adatokat és indikátorokat megvizsgálva vontak le értékes következtetéseket, és elsősorban a V4-ekkel, mint a térség hasonló attribútumokkal rendelkező országaival vetették össze. A munkaanyagban kirajzolódik, mely területeken erős hazánk (pl. koncentrált igazgatás), és hol van szükség még beavatkozásra a kormányzat részéről (pl. digitális ügyintézés).