Közlési feltételek

Általános elvek

  • A szerkesztőség a szerző kézirati szövegét számítógépes formában (*.doc, vagy *.docx) kéri.
  • Az eljuttatás módja: e-mailben mellékletként.
  • A szöveget kérjük, ne formázza, csak kurziválást, kövérítést és jegyzetszám emelést használjon.
  • A különleges karaktereket: (alt+szám) válassza ki (Pl.: kötőjel: alt+045 -; tól–ig nagykötőjel alt+0150 –; gondolatjel [csak párban, és közbevetéseknél alkalmazzuk] alt+0151 —; alt+0228 ä; alt +0196 Ä; alt+0223 ß.
  • Az írásjelek a szöveghez tartoznak, s azokat semmiképpen ne a jegyzetszámok után, hanem elé tegye.
  • A kéziratban az évszázadokat — idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével — arab számmal tüntesse fel, használja a kurziválási lehetőséget.
  • Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva közlünk; csak eltérő értelmezés esetén mindkét nyelven.
  • A főszövegben kerülendők a közismert rövidítések (pl., ti., ill.), ezeket írják ki teljes alakjukban, ám a jegyzetekben szerepelhetnek rövidítve is.
  • Dátumok esetén a hónapneveket a főszövegben teljes, a jegyzetekben (kivéve napilapok dátumozását) rövidített alakban kérjük.
  • A főszövegben és a jegyzetekben is használjuk a — (gondolatjelet), a – (nagykötőjelet) és a - (kötőjelet). Pl. ekkor — azaz 1264–1265-ben — történt. A személynevek között a nagykötőjelet (alt+150) betűközzel, városok esetében szorosan, azaz betűköz nélkül helyezzük el. Pl. Kovács Tibor – Lengyel János:, de Wien–Köln–Bonn.
  • Oldalszámok után minden esetben kérünk pontot, ha felsorolásban szerepel, akkor is. Pl.: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634.
  • A jegyzetekben alkalmazott rövidítések: l. (lásd, tehát nem ld. vagy lásd); vö. (’vesd össze’); uo. (’ugyanott’); Uő (’ugyanő’ ez mindig nagybetűvel és kurzívval, mert a szerző nevét helyettesíti, pont viszont nincs utána, mert az „ő” személyes névmásként teljes szó), valaki = vki, valamely = vmely, mert a szó vége teljes szó; de i. m. (idézett mű), ún. (úgynevezett), ti. (tudniillik), ill. (illetve), jegyz. (jegyzet, jegyzetek), pl. (’például’) stb. (és így tovább), rövidítéseket kizárólag magyarul kérjük (kivéve a passim, pagina, recto, verso), a lapszámok után nem teszünk oldal (o) vagy lap (l) jelölést. Más esetben akkor is kell pont a rövidítés után, ha a szó utolsó betűje a rövidített alakban is szerepel. Pl. herceg = hg., ponttal a végén.

Könyvekre való hivatkozás

Szerző/szerkesztők nevei

Szerző teljes neve (vezetéknév kiskapitális) – kettőspont – mű címe (dőlt) – pont – kiadó neve (cégforma nélkül) – vessző – kiadás helye – vessző – kiadás éve – pont – oldalszám
Pl.: ÁDÁM Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 238. (Idegen neveknél a vezeték- és a keresztnevek adott nyelv szerinti sorrendje az irányadó.)

A szerző/szerkesztő teljes nevét adják meg, ne csak a keresztnév kezdőbetűjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítsék ki (amennyiben ez lehetséges).

Idegen nyelvű könyv esetében az első hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelő módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében a vezetéknév kerüljön előre, majd egy vessző után a keresztnév kezdőbetűje (Ugyanez a helyzet magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetében is.)
Pl.: Albert DEROLEZ: The Palaeography of Gothic Manu-script Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Centrury. Cambridge, 2004. 107. = első hivatkozás; DEROLEZ, A .: The Palaeography i. m. 65. = második hivatkozás.

Bibliográfiai leírás

Adják meg a hivatkozott munka alcímét is, könyvek esetében (ha van) a címet követően zárójelben a sorozatcímet is (ha a sorozat egyes köteteit sorszámmal is ellátja, természetesen azt is).
Pl.: WERTNER Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek, 1892.

Az első hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adják meg (KRISTÓ Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 54.), a másodiktól kezdve a szerző vezetékneve és keresztneve kezd betűje után a cím jellemző részlete következzék, valamint az „i. m.” utalás, majd a lapszám. Pl.: KRISTÓ GY.: Széttagolódás i. m. 54. (az első hivatkozásnál szükségtelen a „továbbiakban:” utalás).

Ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., ill. é. n., ill. H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az []-ben szerepeljen.(Pl. H. n. [Bp.] 1938., vagy Bp. é.n. [1938.], vagy H. é. n. [Bp. 1938.]).

A kiadóra nem szükséges hivatkozni, ha mégis megteszi, akkor előbb szerepeljen a kiadó, s utána a kiadás helye. Pl.: KRISTÓ Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 54. – Budapest nevét Bp.-re rövidítve közöljük.

Többkötetes munka esetén a kötetek száma a cím után közvetlenül, majd a kiadás adatai után következik az éppen hivatkozott kötet és oldalszám. Pl.: PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I–II. Bp. 1899.

Tanulmánykötetben (s hasonló kiadványokban) megjelent munka esetén a szerző és a cím után „In:” következik, majd a kötet címe, szerkesztője, a kiadás adatai, végül a hivatkozott lapszám.
Pl.: ZSOLDOS Attila: Sopron város és megye a 13. század utolsó harmadában. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Szerk. Turbuly Éva. Sopron, 2002. 26.

A fejezetek végére kigyűjtött Hivatkozási jegyzetet Források néven kérjük használni.

Levéltári forrásokra történő hivatkozás

Levéltári-, kézirattári forráskiadványok esetében a szokásos — a címből összeállított — betűcsoport szerepeljen, amelyre az első hivatkozásnál „(a továbbiakban:)” megjegyzés hívja fel a figyelmet.
Pl.: Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzé teszi pl. WENZEL Gusztáv. Pest–Bp. 1860–1874. (a továbbiakban: ÁÚO) IV. 40. Használjuk a következő rövidítéseket: pagina (p), recto (r), verso (v), Nr (numero).

Folyóiratban szereplő cikkre történő hivatkozás

Szerző teljes neve (vezetéknév kiskapitális) – kettőspont – mű címe (dőlt) – pont – folyóirat címe – vessző – folyóirat évfolyama – / – folyóirat száma – pont – oldalszám – pont
Pl. HALMAI Gábor: Az alapjogok helyzete Magyarországon 2004-ben. Fundamentum, 2005/1. 139–140.

Azon folyóiratok esetében, amelyek egy évfolyamon belül újrakezdik az egyes számok lapjainak számozását, a megjelenés éve után a zárójelben legyen a lapszám.
Pl. ZSOLDOS Attila: A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez. Levéltári Szemle 38. (1988: 4. sz.) 12–19.

Közvetett hivatkozás

Annak a szerzőnek a teljes neve, akire hivatkozik az általunk idézett szerző – kettőspont – annak a műnek a címe, amelyre hivatkozik az általunk hivatkozott szerző – pont – e mű kiadója – vessző – kiadás helye – kiadás éve – pont – Idézi – általunk idézett szerző teljes neve (vezetéknév kurzivált) – kettőspont – általunk idézett mű címe – pont – e mű kiadója – vessző – kiadás helye – kiadás éve – pont – oldalszám – pont

Pl.: FRIEDRICH A. von Hayek: Út a szolgasághoz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1991. Idézi Domenico FISICHELLA: A politikatudomány alapvonalai. Osiris Kiadó, Budapest 2000. 101.

 

Földrajzi nevek

A kötőjeles földrajzi nevek helyesírási szabályának megfelelően írjuk pl. a Közép-európai Egyetem, Dél-afrikai Köztársaság stb. neveket. A jegyzetben csak a hivatkozott munka szerzőjének nevét kurziváljuk, pl. a forrásból származó idézetet ne (ha idegen nyelvű, akkor se), s a jegyzetben a forrásból származó idézet után nagykötőjel (alt+150) következik, majd az idézet lelőhelye. Pl. idézet – ÁÚO VIII. 196–197. (tehát a lelőhely ne előzze meg az idézetet).

Idézetek

A jegyzetben a forrásból származó idézetet csak akkor tegyük idézőjelbe, ha más (nem a forrásból származó) szöveg is van mellette. Pl. A 14. századi krónikakompozíció jellemzése szerint Béla „erat enim vir pacificus, sed in exercitibus et preliis minime fortunatus” – SRH I. 469. A hivatkozást és az ahhoz fűzött magyarázó megjegyzést nagykötőjel (alt + 0150) válassza el egymástól Pl. 1299: CDCr VII. 351. – Az oklevél nem sokkal III. András halála után készített hamisítvány, l. RA 4260. sz.

Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva közlünk; csak eltérő értelmezés esetén mindkét nyelven.

Egyéb hivatkozások

  • AB határozat: 23/1990. (X. 31.) AB határozat
  • Strasbourgi eset: Hirst v. The United Kingdom (no. 2.), Judgement of 6 October 2005, no. 74025/01.
  • Jogszabályok: A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) szerinti hivatkozás
  • EU-s dokumentumok: Jszr. szerinti hivatkozás
  • Parlamenti Napló hivatkozása: Parlamenti Napló, dátum, xy hozzászólása.

Internet

Internetről levett anyagok esetén adjuk meg a honlap pontos címét és a letöltés dátumát.
Pl. www.szazadok.hu, 2006. augusztus 30. Amennyiben a szerző és a mű címe nem jelenik meg az adott URL-en, úgy kizárólag az URL címét és a letöltés dátumát kell megjelölni.

Amennyiben fellelhető a szerző akkor: Szerző teljes neve (vezetéknév kiskapitális) – kettőspont – mű címe (ha szerepel) – pont – URL címe pl.: CHRONOWSKI Nóra – PETRÉTEI József: Az Európai Unió jövőbeli alkotmánya.www.alkotmany.ngo.hu/2001_dec_15_chronowski_petretei.htm.

Képek

A képek esetében mindig kérünk forrásmegjelölést, a hivatkozási szabályoknak megfelelően, újságok és folyóiratok esetében szintén, feltüntetve a fotós nevét. Az internetről letöltött képek esetén az internetre való hivatkozás szabályai szerint kell hivatkozni a képeket. Letöltött képek esetén minden esetben a nagyobb felbontású képet kérjük, a 72×72 dpi-s fotó nem alkalmas közlésre.

Kérjük, jelezzék, ha jogdíjas képet kívánnak felhasználni a tanulmányukban.

Táblázatok

A táblázatok esetében is mindig kérünk forrásmegjelölést, a hivatkozási szabályoknak megfelelően, újságok folyóiratok esetében szintén. Amennyiben lehetséges és elérhető, a táblázatok forrásállományát is kérjük valamilyen táblázatkezelő állományban (pl. xls, xlsx).

Tárgyszavak

A tárgyszavazást már írás közben el kell készíteni, mivel csak oldalszámhoz tudunk tárgyszómutatót készíteni: a bekezdésbe (több bekezdés esetén jelölve a –tól-ig-et is egyelőre be kellene illeszteni a következőt: „[TÁRGYMUTATÓ: állampolgári státuszjogok]”

Kereszthivatkozás

Ugyanez a helyzet a kereszthivatkozásokkal, ott ez lenne a beillesztendő szöveg: [KERESZTHIVATKOZÁS: Kormány hat

Záró megjegyzés

A szöveg általában leíró, csak ritkán van szükség személyes vélemény kifejtésére, de ebben az esetben figyelemmel kell lenni a büntetőpolitikára, és azt célszerű képviselni. Ilyenkor lehetőleg passzív szerkezetet vagy megszemélyesítést használjunk („megállapítható, hogy”, „nagy valószínűség szerint ez a fordulat arra utal, hogy”). Ha ez nem lehetséges, akkor többes szám első személy használható („álláspontunk szerint”).