Könyvajánló: 2020. szeptember 04.

Czékmann Zsolt (szerk.): Infokommunikációs jog, Budapest, Dialóg Campus, 2019.

Digitalizáció az államigazgatásban?! Elektronikus közigazgatás?! Mesterséges intelligencia?! Blockchain?! Az említett fogalmakat oly gyakran hallhatjuk, olvashatjuk a mindennapjaink során, mégis sokszor távolinak és megfoghatatlannak tűnnek. Mintha csak tudományos fantasztikumok lennének, annak ellenére, hogy szinte észrevétlenül az életünk részévé váltak. Akár digitális bennszülöttként élünk, akár a digitális bevándorlók táborát erősítjük, nem tehetjük meg, hogy szemet hunyunk a körülöttünk zajló események fölött. Jelen könyv kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy – közérthető módon – tudományos ismeretekre tegyünk szert például az elektronikus közigazgatás fejlesztéséről, az információs jogokról, a közadatok újrahasznosításáról, a jogi adatbázisokról vagy az adatvédelem kérdésköréről. Mindezek után jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: hogyan férhet bele ennyi tudomány egy ilyen „rövid” könyvbe?!

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány hozzáférhető elektronikusan, ingyenesen.

---

Pál Gábor (szerk.): Politológia: a politika világa a politikatudomány szemével, Budapest, Dialóg Campus, 2019.

A tankönyv a politika tudományos vizsgálatának főbb kiindulópontjait, irányait és területeit tekinti át. Az egyes fejezetek igyekeznek átfogóan bemutatni a politológia meghatározó ismeretköreit az ideológiáktól az intézményekig, a szereplőktől a folyamatokig. Az olvasó megismerkedhet a politikai gondolkodás alapfogalmaival, a közügy mibenlétével, a pártok és a civil szervezetek szerepével, a politikai berendezkedések főbb típusaival, a demokrácia és a bürokrácia viszonyában jelentkező feszültségekkel, illetve a prezidencializáció jelenségével. A könyvben helyet kap a politikai konfliktusok, a politikai kultúra és a politikai kommunikáció kérdésköre is. Bár a kötet alapvetően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi képzésén tanuló hallgatók részére készült tankönyv, de a szűkebb célközönségen túl is számot tarthat érdeklődésre. Segítségével ugyanis minden olvasó megvizsgálhatja a politika sokszínű világát a politikatudomány szemével.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány hozzáférhető elektronikusan, ingyenesen.

---

Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák, Budapest, Jaffa Kiadó, 2019.

1944 késő tavaszán és nyarán a lomhaságáról és inkompetenciájáról híres magyar bürokrácia mintegy félszáz nap alatt közel félmillió magyar állampolgárt szakított ki otthonából és közösségéből, fosztott meg jogaitól és vagyonától, majd deportált a megszállt Lengyelország területére, hogy ott a nácik gázkamrába terelve meggyilkolják őket. Vajon milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hajlandónak mutatkozott asszisztálni a németek tömeggyilkos terveihez? Milyen szerepet játszottak a magyar állam képviselői – főispánok, alispánok, főszolgabírók, főjegyzők, polgármesterek, a csendőrség és a rendőrség tagjai – a holokauszt történetében példátlan gyorsaságú akcióban? Kényszerpályán mozogtak, vagy lett volna lehetőségük ellenállni és megtagadni az együttműködést?
Veszprémy László Bernát könyve ideológiai elfogultságoktól mentesen, bőséges forrásanyagra támaszkodva igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket. A bürokrácia és a modern népirtás kapcsolatának elemzése után a történész részletesen szól a német megszállás következményeiről, a kollaboráns közigazgatás kiépüléséről és tevékenységéről, majd a deportálásokban játszott szerepéről. Külön fejezetben elemzi a rendvédelmi szervek működését, amely máig kevéssé feltárt fejezete a magyarországi holokauszt történetének. Végül az 1945 utáni népbírósági dokumentumokat és a gyakran ellentmondásos ítéleteket elemezve, valamint a közszolgák felelősségét firtatva arra keresi a választ, mekkora mozgásterük lehetett az események során a magyar bürokrácia tagjainak.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Czenczer Orsolya - Sztodola Tibor: A büntetés-végrehajtási reintegrációs munka jogi és biztonsági vonatkozásai, Budapest, Dialóg Campus, 2019.

E tankönyv szerzői – mind jogi, mind biztonsági szempontból – a lehető legrészletesebben elemzik a büntetésvégrehajtás egyik legfontosabb feladatát, a reintegrációs tevékenységet, a hallgatók és a gyakorlatban tevékenykedő reintegrációs tisztek munkáját egyaránt segítve ezzel. A jogi megközelítés teljes mértékben átfogja a reintegrációs tevékenységet a fogvatartott befogadásától egészen a szabadításig. Az általános szabályok mellett a szerzők a speciális részlegeken elhelyezett elítéltekre vonatkozó előírásokra is kitérnek. A biztonsági részben röviden bemutatják a büntetésvégrehajtás biztonsági rendszerét, majd meghatározzák a reintegrációs tisztek helyét és szerepét. Végül a reintegrációs tisztek konkrét biztonsági feladatait ismertetik a kockázatértékelés, a biztonsági intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokon keresztül.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány hozzáférhető elektronikusan, ingyenesen.

---

Halmai Péter (szerk.): Tagállami integrációs modellek, Budapest, Dialóg Campus, 2019.

Az európai integráció Maastricht előtti unitárius szerkezetében valamennyi tagállamra azonos szabályok vonatkoztak. A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) rendszerében definíciószerűen lehetséges a többsebességű integráció. Különféle kormányzási modellek, bonyolult intézményi feltételek állnak fenn. A differenciált integráció rendszerében a tagállamok specifikus csoportja nincs alárendelve a többiekkel azonos uniós szabályoknak. A differenciálás bizonyos formái túlnyúlhatnak az Európai Unió határain, beleértve esetleg egyes kívülálló (nem tag¬) államokat. A differenciálás eszközt jelenthet az EUtagállamok között fennálló heterogenitások menedzselésére. Mindezek révén egyfelől legyőzhető lehet a patthelyzet az integrációs folyamatban. Ám mindez egyúttal dezintegrációs, illetve felbomlási trendek kiváltására is vezethet. A gazdasági integráció fejlődésével jelentősen változott annak intézményi jellege. Az uniós szabályalkotás egyre újabb területekre terjedt ki, s egyre inkább átfogóvá vált. Egyidejűleg e szabályalkotáson túl szükségessé vált a diszkrecionális döntésekre is kiterjedő folyamatos szabályozás, továbbá a tagországi politikák ellenőrzésének kiépítése. (Mindennek igényét különös erővel húzzák alá a legutóbbi pénzügyi és gazdasági válság tapasztalatai.) E szélesebb, az eredeti, korlátozott szabályalkotást jóval meghaladó tevékenység a gazdasági kormányzás (economic governance). A konstrukció többsebességes: a legszorosabb integráció (s egyben a legnagyobb mértékű hatáskör¬átruházás) a magövezetben valósulhat meg. Az abban részt nem vevő tagállamok alacsonyabb integrációs fokozatban kapcsolódnak, s egyidejűleg esetükben a kompetenciaátruházás is mérsékeltebb. Ugyanakkor egyidejűleg egyes tagállamokban soha nem látott mértékben erősödtek fel az euroszkeptikus törekvésekkel jellemezhető politikai erők.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

A kiadvány hozzáférhető elektronikusan, ingyenesen.

---