Könyvajánló - 2020. október 22.

Ludoviceum I. , NKE – Közigazgatási Továbbképző Intézet, Budapest, 2020.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora és Rektori Tanácsa az egyetemi közös oktatási modulok tantárgycsoportjainak és tantárgyainak megújításáról hozott határozatot 2019 őszén. Ennek keretében új tantárgyak bevezetésére is sor kerül. A közös modulok az egyetem jogelődjére, az 1808-ban közadakozásból, az Országgyűlés határozatával létrehozott tisztképzőre, a Ludovikára való utalással a Ludoviceum címet kapták összefoglalóan (Ludovicea).

A Ludoviceum tantárgycsoportjai közül az első (Ludoviceum I.) az alapszak (BA) három évfolyama részére, műveltség, kultúra, értékek tárgykörökben, három tantárgyat tartalmaz.

A tantárgycsoport három tantárgya egységes módszertan szerint épül fel. Alapvetően történeti alapra építve, a témák vertikálisan, azaz időrendben követik egymást az ókortól napjainkig, horizontálisan pedig kiegészítőleg kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes témák tárgyalásakor az oktatók utalhatnak a másik két tantárgy megfelelő témáira. A hallgatók egy-egy korszakról alkotott képe a három tantárgy párhuzamos témái által válik teljesebbé a harmadik tanév végére.

Anthologia Philosophico-Politica: Fejezetek a politikai gondolkodás történetéből, (szerk. Hörcher Ferenc, Pongrácz Alex).

Az I. évfolyam számára szól az Anthologia Philosophico-Politica: fejezetek a politikai gondolkodás történetéből című kötet.

„… az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy az ókor klasszikus kérdéseitől egészen a 20. századi politikai problémákig ívelően nyújtsunk képet a politikai gondolkodásról. Ahhoz azonban, hogy e szellemi túra el tudja érni kívánt célját, talán nem haszontalan, ha a politikai filozófia tárgyát is tisztázzuk…” – Pongrácz Alex

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---


Anthologia Historica: Szakaszok Magyarország és Európa történelméből, (szerk. Barna Attila, Szabó Ádám).

A II. évfolyam számára készült az Anthologia Historica: szakaszok Magyarország és Európa történelméből című rész.

A 14 pontos történeti tematika alapvetően Magyarország történelmével foglalkozik, kitekintéssel az egyetemes történelemre is. A témákhoz 2-2 rövidebb-hosszabb szemelvény tartozik, közülük némelyik több forrás összesítéséből állt össze. A szemelvények tematikájának időrendje a napjainkig ható ókori jelenségekkel indulóan a középkoron át közel a jelenig tart. Válogatásukkor szempont volt a súlyponti események, korszakok felelevenítése. A modern szerzőktől válogatott írások az újabb és új kutatási eredményeket tartalmazzák. A források és az összefoglalások szerzői néha szükségképpen szubjektív nézőpontokat is képviselnek, amelyek megvitathatók, illetve meg is vitatandók a szemináriumok keretében. A kötet szemelvényeinek tartalma témánként egymáshoz is kapcsolódik előre- és visszautaló módon.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Anthologia Hungarica: Szemelvények a kultúra, identitás és nemzetfogalmak tartalmához, (szerk. Szabó Ádám).

A III. évfolyam számára kiadott kötet az Anthologia Hungarica: szemelvények a kultúra, identitás és nemzet fogalmak tartalmához címet viseli.

Az alapvetően történeti szemlélettel összeállított kötet 14 témát tartalmaz, amelyek szorosan kapcsolódnak a kultúra, nemzet és identitás fogalmakhoz, illetve ezek magyarországi vetületeihez. A fő kérdésekkel, a szóba kerülő jelenségekkel iskolai tanulmányai alatt mindenki találkozott már, az olvasók így alapismereteikre is támaszkodhatnak a szövegek értelmezésekor. A témákat 2-2 rövidebb-hosszabb szemelvény idézi fel. A szemelvények által megjelenített korok időrendje az ókortól napjainkig tart. A válogatás összeállításakor szempont volt, hogy olyan összefoglaló műveket tartalmazzon, vagy olyan eredeti forrásanyagot mutasson be, amelyek a kultúra, identitás, nemzet fogalmak egyes magyar, illetve magyarországi megnyilvánulásait illusztrálják minél átfogóbb módon, esetenként a tárgyaltak közül több fogalom tartalmát is felölelve. A modern szerzőktől származó közlemények kiválasztásánál szempont volt a korszerűség is.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Dominek Dalma Lilla: Flow, avagy játékos kommunikáció a múzeumokban, Belvedere Meridionale, Budapest, 2020.

A kötet szerzője Dominek Dalma Lilla nevelésszociológus, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.
A kötetben a magyarországi múzeumok tárlatvezetésének egy újfajta módszerével ismerkedhetünk meg. Ezen módszer a FLOW alapjaira helyezett, a szerző által elképzelt, javasolt és a tárlatvezető által megteremtett élményelemekkel dúsított vezetés. A szerző bemutatja a modern tárlatvezetést, a játékos kommunikáció hatását, továbbá kitér a múzeumlátogatók véleményére is. A kötetet nemcsak a muzeológusok, az oktatás- és nevelésszociológia szakemberei, de a kommunikációt oktatók, művelők, illetve az egyetemek hallgatói is haszonnal forgathatják.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Szalma József: A biztosítási szerződés - A biztosítói kárfelelősség az európai és a magyar magánjogban, Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020.

A biztosítási jog tekintetében Magyarországon viszonylag kevés átfogó, rendszerező, monografikus mű jelent meg, így jelen kötet hiánypótló munkának tekinthető. A biztosítás alapintézményei (biztosítási szerződés, kockázat, esemény, biztosítási összeg, önrész és biztosítási díj) mentén elemzi a hatályos magyar jogszabályokat, kitekintést nyújtva a külföldi szabályozásra.

A szerző történeti perspektívát is kínál a téma tárgyalásakor, felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítási jog a magyar jogban a XIX. század második felére nyúlik vissza, hiszen európai szintű előzményei voltak az 1875. évi Kereskedelmi törvénykönyvünkben, melyet nem csupán biztosítási jogunk kodifikációs jogtörténeti előzményeként, hanem az egyes biztosítási jogintézményekkel kapcsolatos megoldások mentén tárgyal.

Mindemellett messzemenően figyelembe veszi a hazai és külföldi jogirodalmat és bírói gyakorlatot. Számos vitás jogi kérdést is taglal, mint a biztosítási szerződés megkötésének módja, a biztosítási szerződés általános biztosítási feltételekkel való kapcsolata, a biztosítási összeg korlátozásának eszközei, valamint a biztosító visszkereseti joga.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Nogel Mónika: A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. Kézikönyv a szakértői tevékenységről és a szakvéleményről szakértőknek és jogászoknak, HVG-ORAC, Budapest, 2020.

A szakvéleményekkel kapcsolatos elvárások világszerte gyökeresen megváltoztak. A hibás szakvéleményekre visszavezethető téves ítéletek arra ösztönözték a jogalkotókat, hogy vizsgálják felül a szakértői bizonyítás korábbi elveit. Ez a revízió hazánkban sem kerülhető meg.
A kötet bemutatja, hogyan változtak meg a szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények külföldön és ez hogyan hat a hazai jogra. Hogyan lehet növelni a szakvélemények validitását? Hogyan ellenőrizhetők a szakértők megállapításai? Hogyan biztosítható, hogy kizárólag a legfelkészültebb szakemberek végezhessenek szakértői tevékenységet és csak a megfelelő színvonalú szakvélemények kerüljenek a jogalkalmazó asztalára?
A mű felvázol egy lehetséges ,,sorvezetőt” is, amelyet a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság és az ügyvédek is felhasználhatnak a szakértői vélemények értékelése során. A monográfiának nem utolsósorban az is célja, hogy rámutasson a hatályos jogi környezet hiányosságaira. A témában hiánypótló, az elméleti hátteret a joggyakorlatból vett példákkal illusztráló kötetből a munkájukban közvetlenül alkalmazható gyakorlati tanácsokat kaphatnak úgy a szakértői tevékenységet végzők, mint a szakvéleményeket felhasználó jogászok.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Bába Iván - Gyurcsík Iván - Kiss Gy. Csaba: Közép-Európa magyar szemmel, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg, 2020.

Valóban Közép-Európában dől el Európa sorsa? Mi, közép-európaiak döntjük el, vagy valahol Nyugat-Európában igyekeznek dönteni - mint a történelemben már annyiszor - ismét nélkülünk rólunk? Vagy másképpen feltéve a kérdést: Közép-Európának identitása lényeges elemeit feladva kell-e Nyugat-Európához illeszkednie, hogy "jó irányba" dőljön el Európa sorsa, vagy a két nagytérség mélyebb integrációja következik el, amikor Európa két egyenrangú, nyugati és középső részéből létrejön a valóságosan, mélyen integrálódott Európa?

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---