Könyvajánló: 2020. október 09.

Gyurgyák János: A tudományos írás alapjai - Útmutató szemináriumi és tudományos diákköri értekezést, szakdolgozatot és disszertációt íróknak, Budapest, Osiris, 2019.

„Arra vállalkoztam, hogy bátorító és segítő szándékkal egy viszonylag kis terjedelmű könyvben összefoglaljam mindazt, amit mindenkinek, aki tudományos írásba kezd, tudnia kell vagy legalábbis tudnia illene. Bár könyvem elsősorban a tudományos írást elkezdő, azzal viaskodó diákoknak szól, remélem, hogy munkámat azok is hasznosítani tudják, akik az egyetemeken a szakdolgozati követelményeket fogalmazzák meg. Így ezek a követelmények reményeim szerint a jövőben talán a mainál valamivel egységesebbek lesznek. E könyv műfaja és célja szerint tehát barátságos meghívás és nem elrettentés. Kérdés, meghonosítható- e nálunk is a nyugati egyetemeken önálló tanszékeken, önálló kurzusként tanított tárgy, amit ott 'academic writingnak' neveznek? Nem lévén oktatáskutató, még kevésbé döntéshozó oktatáspolitikus, nem tehetek egyebet, mint megpróbálom a könyvben röviden felvázolni és összefoglalni mindazt, amit a legfontosabbnak tartok egy ilyen tantárgy és tudásanyag oktatása során. Az írásnál ugyanis kevés maradandóbb és izgalmasabb dolog van a világon. Lehetőleg adjon mindenki magának legalább egyetlenegy esélyt az életben ennek kipróbálására! Arra biztatnám tehát a hallgatókat, hogy olyan igényes szöveget próbáljanak letenni az asztalra, mintha az életük függne tőle!” Gyurgyák János

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Sipos Attila: A nemzetközi polgári repülés joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2018.

A repülés modern világunkban az utolsó nagy kalandok egyike, egyfajta jelképes ablak, amelyen keresztül a jövőbe pillanthatunk. A jövőbe, hiszen a légi közlekedési iparág már most olyan technikai, szervezeti és igazgatási megoldásokat alkalmaz, melyeket az élet más területein csak évek vagy évtizedek múlva fognak felhasználni. A repülőgépek olyan gyorsak és biztonságosak lettek, hogy a repülés merész kalandból tömegközlekedéssé vált. A nagyvárosok mellett légikikötők épültek, ahonnan percenként szállnak fel és indulnak repülőgépek a világ minden tájára. Az egykor oly hatalmas és titokzatos földgolyó kicsiny "labdává" zsugorodott, melynek bármely pontjára néhány óra alatt eljuthatunk.
     A repülés korunk legbiztonságosabb közlekedési formája, amely kivételes szellemi teljesítményeket, technikai innovációt és jelentős értékeket integrál. A légi közlekedés az egyik legszabályozottabb iparág. Összefüggéseinek megértéséhez a nemzetközi jog légijogi szabályainak ismeretére van szükség. A légijog a nemzetközi jog minőségileg elkülönült, sajátos struktúrával rendelkező része, amely a tengerjog évszázados hagyományaiból merítve alakult ki, és vált a jogtudomány egyik legfiatalabb és legmodernebb ágává. A légijog önálló jogág. Egyedi voltát a repülésbiztonsággal (safety) és a légiközlekedés-védelemmel (security) szemben támasztott rendkívül szigorú, olykor "vérrel írt" követelmények teremtik meg.
     A szerző közel 100 jogeseten keresztül és 30 ábrával szemléltetve a polgári repülés e kevésbé ismert, zárt világába kalauzolja el az olvasót. A könyv a szerző több évtizedes szakmai tapasztalatára épít. Célja a nemzetközi jog e kivételesen izgalmas területének a repülés iránt érdeklődő közönséggel való megismertetése, a repülés területén dolgozó szakemberek mindennapi munkájának segítése, illetve az elméleti és gyakorlati jogászok tudásának gyarapítása, látókörük szélesítése.
     A könyvben részletesen kerül bemutatásra a nemzetközi légijog két legfontosabb alapszerződése: a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény (1944) és a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Montreali Egyezmény (1999), továbbá minden jelentős nemzetközi légijogi szerződés. A Chicagói és a Montreali Egyezmények "időtálló" jogforrások, érdemi módosításukra alig került sor, így a könyvben feltárt összefüggések és jogi megoldások évtizedek múlva is szolgálják majd az olvasót.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Jeff Kingston: A modern Japán kihívásai, Budapest, Antall József Tudásközpont, 2019.

A kilencvenes évek elején a japán gazdasági csoda megtorpant. A katasztrofális piaci összeomlások és az azt követő elhúzódó recesszió a sokak által „Elveszett Évtized”-nek hívott időszakba torkollott, amely alapjaiban rengette meg a japán társadalmat, gazdaságot és politikát. A modern Japán kihívásai az ezt kiváltó, a második világháború óta bekövetkezett és az 1980-as években kiteljesedett gyökeres változásokat hivatott bemutatni. A szerző célja a globális, regionális és belpolitikai átrendeződések Japánra gyakorolt hatásainak ismertetése, amelyek a jelenkorban olyan vitagerjesztő kihívásokat idéztek elő, mint a bevándorlási politika, a munkakultúra hatásai, az alkotmány békezáradékának sorsa, az idősödő társadalom, az atomenergia és a fukushimai hármas katasztrófa utáni újjáépítés, valamint a császári család és a jakuza átalakuló szerepe. A kötet a Hirohito császár 1989-ben bekövetkezett halála után kialakult zűrzavaros időszaktól egészen Shinzo Abe miniszterelnök 2012-es választási győzelméig tartó időszakot öleli fel, s magyarázattal szolgál a napjainkban sorra megjelenő, Japán fokozódó gondjairól szóló híradásokra.
     Jeff Kingston a tokiói Temple University történész professzora, és egyben az Ázsiai Tanulmányok intézetének igazgatója. Számos könyvet és publikációt írt Japán történelméről és jelenleg fennálló problémáiról, emellett, akadémiai aktivitásának köszönhetően elemzései jelennek meg többek között a The Japan Times-ban, a South China Morning Post-ban és az Asian Pacific Journal-ban.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Molnár István János: Kanada története - A kezdetektől a konföderációig, Patrocinium Kft., Budapest, 2017.

Kanada 2017. július 1-jén ünnepli az államszövetség létrejöttének 150. évfordulóját. 1867-ben ezen a napon lépett hatályba a föderatív Kanada első alkotmánya, a brit birodalmi törvényhozás által elfogadott Brit Észak-Amerika Törvény.
     Bár az úgynevezett "Kanada Napot" a lakosság az ország születésnapjaként ünnepli, Kanada története már jóval korábban megkezdődött. Az ország konföderációt megelőző regényszerű történelme bővelkedik az izgalmas eseményekben, amelyek jelentős többsége nem feltétlenül ismert a magyar olvasóközönség számára.
     Azt talán még sokan tudják, hogy a mai Kanada területének az első gyarmatosítói a franciák voltak, de azt már kevésbé, hogy ez a gyarmatosítás lényegében a divatnak volt köszönhető.
     Az ország története szorosan összefonódik a szomszédos nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok történelmével, amelyet számos vonatkozásban befolyásolt. De ki gondolná például, hogy az Egyesült Államok több nagyvárosának az alapítói kanadai franciák voltak? Az sem feltétlenül ismert, hogy milyen szerepe volt George Washingtonnak, a későbbi első amerikai elnöknek a hétéves háború kirobbantásában, vagy hogy miért nem lett Kanadából a tizennegyedik rebellis amerikai gyarmat.
     A 19. század első fele Európában is a nemzeti ébredés, a társadalmi viszonyok megújításának az időszaka volt. Ha nem is olyan zajosan, mint az öreg kontinens országai, Kanada is végigjárta ennek az útnak a főbb állomásait, amelynek a végén Új-Brunswick, Új-Skócia, Ontario és Québec tartományokból 1867-ben létrejött Kanada Domínium.
     A könyv az ország történelmének a konföderáció előtti időszakát tekinti át. Megismerkedhetünk indián harcosokkal, francia erdőjárókkal, brit katonákkal, kanadai államférfiakkal, és persze mindazokkal a lebilincselően izgalmas eseményekkel, amelyek a világ egyik legélhetőbb és legszimpatikusabb országának a létrejöttéhez vezettek.

A szerző ügyvéd, egyetemi docens. Több mint harminc éve a kanadai jog- és államfejlődés kutatója, a "Kanada és a Québec-kérdés" című monográfiája 1996-ban jelent meg. Ez a mű az első nagyobb lélegzetű történelmi tárgyú - a 150. éves évfordulóhoz kapcsolódóan megjelenő - munkája.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

John Adair: Tanulságok a vezetésről. 12 fontos gondolat, Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2019.

A vezetés és a fejlődés kéz a kézben járnak, azonban míg a változások időszakában a legtöbb tényező bizonytalan, a vezetés stratégiájának alapelmei és értékei ugyanazok maradnak –¬ állítja John Adair brit akadémikus és menedzsment-gondolkodó, akinek eddigi 40 kötetét világszerte mintegy 18 nyelvre fordították le. Kutatásainak nemzetközi hatását számos érdem bizonyítja, és megannyi intézmény elismeri. 2006-ban a sanghaji Vezetőképző Akadémia a vezetéstudományok tiszteletbeli professzorává választotta, 2009-ben pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete torinói oktatási központjának is elnökévé vált.
     John Adair e legújabb könyvében magával ragadó utazásra hívja olvasóit, amelyben a vezetői gondolkodás eredetétől a bölcseletek gyakorlati alkalmazásán át, a különböző megítélésekre való válaszlépésekig kalauzol, mindeközben pedig elülteti bennünk a vezetéshez szükséges kíváncsiság és az innovációhoz nélkülözhetetlen inspiráció érzését. Több évtizedes tapasztalatainak lényegi elemeit 20 kulcskoncepcióként tárja az olvasók elé, ideértve többek között a döntések megosztásának művészetét, az integritás elérését, a melegséggel teli emberség képviseletét és a kritikai hozzáállással teljes tesztelési folyamatokat.
     A kötet egyszerre ad fundamentális alapokat a vezetés értékalapú és emberközpontú motivációinak elsajátításához, valamint praktikus tanácsokat a mindennapi helyzetek kezeléséhez. Művével ezáltal John Adair a közérthető kézikönyv műfaját is képviseli, miközben a 21. század változékony, bizonytalan, komplex és kevésbé egyértelmű (VUCA) világában alkalmazható, a leghatékonyabb vezetési stílusról szóló tudományos párbeszéd fejlődéséhez is hozzájárul.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---