MeRSZ - új novemberi címek

Új címekkel bővült 2020 novemberében is a MeRSZ adatbázis, melyek jól használhatók egyetemi polgáraink kutatásaihoz és tanulmányaihoz.
 
 

„A PR nem egy ház, amibe besétálhatunk. A PR maga az építkezés” – írta néhány éve Ferling József, a hazai PR-szakma egyik legelismertebb kulcsfigurája.

Az építkezés azonban nem magányos tevékenység, hanem szükségszerűen csapatmunka. A PR is az. Éppen ezért különleges e kötet formátuma: ez az első, mindmáig egyetlen, „beszélgetős” PR-szakkönyv. Ebben a könyvben, amely ily módon valóban rátalál a csapatmunkára, az egyes kérdések legjobb értői beszélgetnek, „szakmáznak” a szerzővel, Sós Péter Jánossal, a PR Szövetség örökös tagjával.

Ugyanakkor nem csupán a formátum újszerű: a témák is aktuálisak. Szóba kerül a PR kissé megroggyant hitelességétől kezdve a mindenütt alkalmazott (vagy éppen nem alkalmazott) integrált kommunikációig minden, ami szakmailag aktuális: az influencerek, a belső véleményvezérek, a megbízó–ügynökség kapcsolat, a válságkommunikátor hitelessége, a digitális bennszülöttek hatalomátvétele. A szerző bevezető tanulmányában és Dr. Rácz Gábor zárszavában pedig már a jövő problémái sejlenek fel: a véleménybuborékok káros társadalmi hatásai, illetve a kiszámíthatatlan jövő kiszámíthatatlan etikai kérdései.

A beszélgetőtársak a hazai PR-szakma legelismertebb képviselői, Bánhegyi Zsófia, Bőhm Kornél, Horváth Magyary Nóra, Károlyi Zsuzsanna és Sárosi Péter.

---

A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata

---

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban. Halász Gábor, Fazekas Ágnes, Lukács Teodóra (szerk.), Akadémiai Kiadó, 2020. DOI: 10.1556/9789634545613

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét?

A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.

---

A teljes lista ITT érhető el.