Könyvajánló - 2020. november 20.

Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története - Az ember útja az első kőszerszámoktól a kozmosz megismerésééig, Akkord Kiadó, Budapest, 2018.

Néhány millió évvel ezelőtt őseink lejöttek a fáról, és felegyenesedve kezdtek járni. Szabaddá vált kezükkel szerszámokat készítettek, elméjükkel pedig felfogták az őket körülvevő világot.
Leonard Mlodinow szenvedélyes és gondolatébresztő utazásra viszi magával olvasóit az emberi előrehaladás és a tudomány fejlődésének kulcsfontosságú állomásain keresztül. Eközben lebilincselően újszerű képet rajzol fajunk egyedi tulajdonságairól és társadalmunkról, amelynek köszönhetően eljutottunk a kőszerszámoktól az írott nyelvig, a kémia, a biológia és a modern fizika megszületésének köszönhetően pedig napjaink technikai civilizációjáig.
Útközben koronként bemutatja a tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet, valamint a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét; Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről; Isaac Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait; és Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetére gyakorolt hatását. Charles Darwin, Albert Einstein, Werner Heisenberg és sok kevésbé ismert, de éppoly zseniális elme bukkan fel a könyv lapjain. Ezekből az élettörténetekből kiederül, mennyire tudható be az emberi fejlődés annak, hogy makacsul keresték a válaszokat a helyesen megfogalmazott egyszerű kérdésekre, a miértekre és a hogyanokra.
Az emberi gondolkodás rövid története nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, akit érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megértéséért folytatott szakadatlan küzdelem. A könyvet áthatja a szerzőre jellemző intelligencia, éleslátás, tájékozottság és hitelesség, így válik a mű az emberiség szellemi kíváncsisága előtti nagyszerű tisztelgéssé.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Kondorosi Ferenc - Muhoray Árpád: Katasztrófák kora, Bíbor Kiadó, Budapest, 2019.

Dr. Muhoray Árpád nyugalmazott polgári védelmi vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének egyetemi docense és dr. Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, jogászprofesszor közös könyvükben a katasztrófák világába kalauzolják el az olvasókat, az egyén szemszögéből vizsgálva a biztonsági kihívásokat, a kockázati társadalom vadhajtásait.
A kötet szerzői az új katasztrófavédelmi törvény fókuszán keresztül ismertetik az emberekre leselkedő egyes elemi csapásokat, természeti veszélyeket, továbbá a civilizációs eredetű ipari szerencsétlenségeket, rávilágítva egyszersmind a védekezés lehetőségeire is. Meggyőződésük szerint az emberiségre váró, esetenként a világvégét idéző katasztrófák közül sokfajta veszély rendkívül közeli és konkrét. Éppen ezért a tábornok és a jogtudós úgy látja, itt az ideje, hogy a fenyegető körülményeket a társadalmak békéjéért, biztonságáért felelős államok és vezetőik felismerjék, hatásukat elhárítsák vagy enyhítsék.
A könyv zárófejezete Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari szerencsétlenségének, a vörösiszap-katasztrófának torokszorító, hallatlanul izgalmas mentési, mentesítési és helyreállítási munkálatait mutatja be.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Tim Marshall: A földrajz fogságában - Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról, Park Könyvkiadó, Budapest, 2019.

Koreai válság, Iszlám Állam, Durand-vonal, stratégiai mélység, Kuril-szigetek, Panama-csatorna, ukrajnai háború - fogalmak és kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e jelentésüket és mélyebb összefüggéseiket? Tim Marshall brit újságíró könyve segít eligazodni a nap mint nap ránk zúduló információtengerben, s közben ráirányítja a figyelmet a földrajz, a földrajzi fekvés fontosságára.
A világ politikusainak mozgásterét mindig is korlátozták országuk, birodalmuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek és a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Afrika, India és Pakisztán, Európa, Japán és Korea, a sarkvidékek) térképek segítségével, helyenként személyes tapasztalataira támaszkodva vázolja fel világunk főbb régióinak múltbeli és jelenbeli eseményeit, s közben rámutat a legfontosabb tényezőkre, melyek e régiók történelmét befolyásolták.

Tim Marshall (1959) brit újságíró, tudósító és külügyi szakértő. Korábban a Sky News szerkesztője, a BBC munkatársa. Több mint 30 országból küldte tudósításait, részletesen beszámolt a horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról.
Foreign Matters című blogját 2010-ben Orwell-díjra javasolták. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a TheWhatandtheWhy.com főszerkesztője.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Holger Lindemann - Claude-Hélène Mayer - Ilse Osterfeld: Mediáció és konfliktuskezelés. Rendszerszemléletű és megoldásközpontú beszélgetésvezetés, Z-Press Kiadó, Miskolc, 2020.

A konfliktusok és azok kezelése mindennapjaink része. Előfordulnak a munka és a magánélet minden területén. Családon belül, párkapcsolatokban, szomszédok között, egyesületekben, vállalatoknál, cégek között, városokban és kisebb településeken egyaránt.  
Azokat a folyamatokat, melyek során kölcsönösen elfogadott megoldás céljából konfliktusokat támogatunk, konfliktuskezelésnek vagy mediációnak nevezzük. A mediáció jól felépített folyamatot jelöl, melyet egy (lehetőleg) független, képzett és a szemben álló felek által megbízott személy vezet. A konfliktuskezelést érintett személy is vezetheti, például felettes, kolléga, illetve a család vagy a vállalat bizalmasa. Sőt, maguk a konfliktusban álló személyek is megpróbálhatják nézeteltérésüket hivatásos segítő nélkül elsimítani. Számos esetben nincs lehetőség hivatásos mediátor megbízására. Ezért sok beszélgetésnél hasznos és észszerű, ha rendelkezünk a konfliktusbeszélgetés vezetéséhez szükséges alapismeretekkel.  A könyvben leírt alaptechnikák és a bemutatott levezetési terv a legkülönbözőbb beszélgetésekben és konfliktushelyzetekben alkalmazhatók, például vezetők által kísért helyzetekben, jogi és peres szituációkban, a tanácsadás, coaching, szupervízió és a terápia területén, valamint iskolai folyamatokban, kórházakban, óvodákban zajló beszélgetések esetében.

A könyv felépítése:
•    A beszélgetésvezetés különböző formáival és a rendszerszemléletű gondolkodással kapcsolatos alapvető definíciók
•    A beszélgetések vezetésének alaptechnikái
•    A mediáció levezetési terve
•    Útmutató a különleges helyzetek kezeléséhez
•    Útmutató és gyakorlatok a mediáció elsajátításához

Kinek szól a könyv:
Ezt a könyvet bárki használhatja, aki a legtágabb értelemben véve mediációval és a konfliktuskezelés egyéb formáival foglalkozik. Idetartoznak lényegében az összes szakmacsoport képviselői, mint például tanácsadók, jogászok, ügyvédek, oktatók, szociális munkások, nevelők, irodai alkalmazottak, menedzserek, vezetők, valamint olyan személyek, akik elsősorban hivatásos mediátorként működnek szervezeteknél, vagy szabadúszókén dolgoznak, vagy ilyen terveik vannak.

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---

Mészáros Ádám: A bűncselekmény fogalmának alapkérdései. A bűncselekmény fogalma és csoportosítása a magyar büntetőjogban, OKRI, Budapest, 2020.

Mészáros Ádám egy évtizedes kutatómunkájának gyümölcsét tartja kezében az olvasó, segítségével – a bűncselekmény fogalma és a bűncselekmények osztályozása alapján – elmerülhetünk a magyar bűncselekménytanban.
A bűncselekmény-fogalom rendszeralkotó eleme minden büntetőjogi rendszernek, ugyanakkor e fogalom fejlődése nem választható el a kriminálpolitikai változásoktól és hullámoktól sem, emiatt a bűncselekmény törvényi fogalmának és a dogmatikai megjelenésének vizsgálata örökzöld téma – nem lehet erről eleget írni, a könyv fontos mérföldkő a témakör feldolgozásában. A szerző legfontosabb üzenetével – a tényállásszerűség objektívra csupaszításával – a magyar jogtudomány „mainstream” felfogásától eltérő álláspontot képvisel, elméleti rendszerével arra törekszik, hogy a fősodorból kilépve alternatív felfogást ajánljon.
Ajánlom ezért Mészáros Ádám könyvét minden jogtudós kollégának és persze a büntetőjog elmélete iránt érdeklődő jogászoknak egyaránt. –  Prof. Dr. Karsai Krisztina Dsc

A kötet adatait, hozzáférhetőségét itt ellenőrizheti.

---